öröklés, végrendelet megtámadása

Ha jól értelmezem, a fellebbezéssel a kj-i eljárás jogszerűségét és magát a végzést támadom (itt is van keresni valóm), míg a perrel magát a hagyatékot perelem. Jól gondolom?

Miért, ha perelek Te fizeted?
Én nem vitatni akarom a jóindulatodat, csak szeretnék tisztában lenni hogy mi a lényege az egyiknek, mi a másiknak, Ha erre lennél szíves választ adni.

Az ellenkezője szorul indoklásra. De nem kell elhinned: fellebbez csak nyugodtan. Te fizeted.

Még megkérdezhetem, hogy mitől jogszerű a közjegyző végzése?

A fellebbezés feleslegesnek tűnik, a közjegyző végzése jogszerű.

Köszönöm a választ!

„A halála utáni vasárnap már nehézkes lett volna szóbeli végrendeletet tennie.”

Köszönöm, hogy figyelmeztettél, erre nem is gondoltam :-)))

Most két lehetőségem van az ideiglenes hatályú végzés szerint:

• 15 napon belüli fellebbezés a végzés ellen
• 30 napon belüli hagyatéki perindítás

Ha 15 napon belül nem fellebbezek, jogerőre emelkedik a végzés.Most akkor fellebbezzek vagy pereljek?

A halála utáni vasárnapon már nehézkes lett volna szóbeli végrendeletet tennie.

Azt akarod kérdezni, indíts-e pert? (Nem, nem a közjegyzővel szemben.) Ezt neked kell eldöntened. Illeték: a nettó hagyaték 3%-a; ügyvédi munkadíj: kb. 5%. Ha nyersz, az alperesnek meg kell ezeket térítenie, ha vesztesz, hozzájön még kb. 5%-a az ügyvédi munkadíjára.

Még pontosabban: az egybehangzó követelmény csak a tartalomra vonatkozik vagy az időpontra is?

Akkor még jobban fókuszálva az időpontra:
egyik tanú: „"mielőtt bement a kórházba, talán vasárnap”"
másik tanú:„"az örökhagyó halála előtt egy vasárnap”"
kj indoklása: "a szóbeli végrendeleti tanúk ... egybehangzóan (???!!!) vallották, hogy az örökhagyó halála előtti vasárnapi napon úgy rendelkezett, hogy...."

Érdekelne, hogy szabályos volt-e a kj eljárása, mert sztem mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a tanúk egybehangzóan vallottak?

„a szóbeli végrendelet is előbb utóbb - akár több oldalas - papír alapúvá válik remélem ezzel nem mondtam valami újat :-)))”
De. Ez egy forradalmian új gondolat.

Azt kérdezd, amit valójában kérdezni akarsz: érvényes-e ettől a szóbeli végrendelet. De azt ennyiből nem lehet tudni.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Válaszát akár "humor morzsának" is tekinthetném, de hát az élet már csak ilyen, a szóbeli végrendelet is előbb utóbb - akár több oldalas - papír alapúvá válik, remélem ezzel nem mondtam valami újat :-)))
Akkor megpróbálok pontosítani: hagyatékátadó végzésben ez áll: "az örökhagyó halála előtti vasárnapi napon úgy rendelkezett, hogy..."
Igen ám, de a halála előtti közvetlen vasárnap az más vasárnap, mint a tanúk által megjelölt és hetekkel korábbi vasárnap.
Tehát ezért bátorkodom megismételni kérdésemet:
alaki kellék-e a szóbeli végintézkedés időpontjának/dátumának pontos megjelölése.

Minden oldalon vagy csak az utolsón? :)

:)
Hol jelölnék meg?

Tisztelt Fórumozók!
Kérdezném, hogy szóbeli végrendelet esetén alaki kellék-e a szóbeli végintézkedés időpontjának/ dátumának pontos megjelölése?

Köszönöm és jobbulást kívánok!

Azok az ági örökösök, akik igényt tartanak rá. De nem fogadnék rá már közepes összegben sem. (Tudom, utána kellene néznem - de most beteg vagyok.)

„ Nincs ennek a kérdésnek sok értelme. Nem ági vagyon, és kész.”

Valóban nincs értelme: rosszul fogalmaztam meg, mert nem vagyok jogász, de azt próbáltam sugalmazni, hogy az nem ági vagyon.

„Szerintem az az ági örökösök örökrészének a növedéke lesz.”

Ezt ha lehetne civil nyelven, mert mint mondtam, nem vagyok jogász. Tehát ki örökli?

1. Nincs ennek a kérdésnek sok értelme. Nem ági vagyon, és kész.
2. Szerintem az az ági örökösök örökrészének a növedéke lesz.

További fejlemények:
Ha visszaolvastok:
volt ági vagyon: a nagyszülők a telek felét a nagybácsinak (gyermeküknek), a másik felét a nagynéninek ajándékozták.

Újabb kérdéseim.

1. Jól gondolom-e, hogy a nagynéninek ajándékozott rész már sosem lesz ági vagyon?
2. Úgy néz ki, hogy a 13 ági örökös közül csak 3 tart igényt az ági vagyonra: a 10 kiesett örökös részét ki örökli?

Köszönöm.

Nem grafológus. Igazságügyi írásszakértő.

Ha két aláírás teljesen azonos akkor a második valószínűleg hamis mert egy ember teljesen azonosan nemigen képes aláírni a nevét - ha csak minimálisan is de eltérés mindig van -, ezt a grafológus meg tudja állapítani. Persze a szembetűnő eltérés az más...

„Azt kell kitalálni a folyóírástól miért tér el az aláírás?!”

Most újból elolvastam azt amire reagáltál és azt hittem, hogy rosszul írtam, de nem:

Az első (dátum nélküli) végrendelet aláírása különbözik a második (dátumos) végrendelet aláírásától.

Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat. rendkívül sokat segítettetek.

Még egy utolsó:
„Írásban is lehet ezt jelezni, ”

Meg tudja ezt valaki erősíteni, mert kerestem a jogszabályokban, de valahogy nem találtam róla semmit.

„A "könnyűt, hogy lehet bizonyítani? Földhivatali papírokkal?”
Persze. Ha ott van a tulajdoni lapon, hogy az előző tulajdonos a szülő, és a szerzés jogcíme ajándék, akkor már bizonyítva is van.
A probléma abból szokott lenni, hogy a szerzés jogcíme adásvétel (mert arra kisebb volt az illeték), vagy hogy a szülő nem volt tulajdonos, hanem a vételárat fizette a gyerek helyett, viszont erről nincs okirat.

A végrendeletről előszőr készülhetett egy piszkozat - dátum és aláírás nélkül. Aztán azt újra leírta pár nappal később de akkor már dátummal is ellátta. Azt kell kitalálni a folyóírástól miért tér el az aláírás?! (Mondjuk sokan vannak akik csak "szígnót" írnak a nevük alá.)

Ha fellelhető valamilyen hivatalos írat stb. azon látható a szokásos aláírása. (Pl. "sárga" befizetési csekkek, esetleg levelezés a nyugdíjfolyósítóval, a bankkal, közművekkel stb.) Az egy más kérdés ezekhez így utólag hogyan lehet hozzáférni...