öröklési lemondó nyilatkozat

Most én sietek, mert várnak a gépre, viszont nem értem amit kérdeztél. A közokirat és a magánokirat közt mi a különbség bizonyitó erőben? Csak a kiállítás körülményeiben van.

Meg egy kicsit eszmei. Pl. van egy közokirat arról, hogy valakit holtnak nyilvánitottak. Bárki bizonyithatja az ellenkezőjét. Tehát igazából semmi különbség nincs.

Tehát, ha a felperes azt állítja, hogy nem történt köteles részt elérő kielégítés, és az alperes azt állítja, hogy igen, akkor nem úgy van, hogy mindkét félnek bizonyítania kell az állítását? a lemondó nyilatkozatban úgy van (azóta megkerült ..) hogy hiánytalanul kielégítették. Szerintem a hiánytalanul értelmezése lényeges lehet, főleg egy nem jogvágzett ember esetében, akinek fogalma sincs, hogy mi is az a köteles rész...

Jajj, az előzőben igazad van, mármint természetes, hogya felperesnek kell bizonyítania, hogy nem történt - vagy nem olyan mértékben - lemondás, mint azt a közokirat tanúsítja. Azt elnéztem, siettemben...
de előző kérdésem áll...

nem az a különbség a közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat között, hogy a bizonyító erő megfordul. Akkor mi a különbség (persze tisztában vagyok a végrehajtás jelentőségével, ez különbség)?Jogelméleti eszmefuttatásaim arra engedtek következtetni, hogy a bizonyító ereje is más. Te hogy gondolod?

alorinc: ha közokiratban történt a lemondás, a közokirat tartalma az ellenkező bizonyitásáig bizonyitottnak tekintendő. Tehát miután az örökbefogadott leszármazója állitja, hogy mégsem történt meg, a bizonyitási teher rajta van. Ugyanez vonatkozik teljes bizonyitó erejü magánokiratra is.

Ha közokiratban történt a lemondás akkor valóban a lánynak kéne bizonyítani, de feltételezem ez magánokiratban történt, így nektek kell bizonyítani.

Szia Kála!
Ha tényleg nem történt kötelesrészt elérő kielégítés, nem jelent gondot, hogy a lemondó a lemondó nyilatkozatban úgy nyilatkozott, hogy "apám engem kielégített"
(nincs összegszerűleg megjelölve, hogy mennyivel..) és a valóságban nem is történt semmilyen kompenzálás. Jól gondolom, hogy amennyiben pert indítunk,úgy az alperesnek, jelen esetben az örökhagyó vér szerinti lányának kell bizonyítania, hogy a kielégítés megtörtént, illetve a kötelesrészt kielégítő mértékben történt? Van annak jelentősége, hogy a lemondó nyilatkozatában múlt időt (engem ő kielégített) használ, tehát olyan mintha a nyilatkozat megtétele előtt már megkapta volna az ingyenes juttatast?
Köszi előre is
nstef

Szia!
A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha a köteles részt elérő kielégítés fejében történt. Ha nem így történt, akkor a lemondás nem vonatkozik a leszármazókra.

Sziasztok!
A következő kérdésben kérném a segítségeteket.Ha valaki úgy 20 évvel ezelőtt örökbefogadott gyermekként lemondott az örökbefogadó utáni öröklésről, azzal hogy őt már az örökhagyó kielégítette, akkor milyen lehetőségei vannak a lemondó leszármazójának arra, hogy bizonyítsa, a lemondó nyilatkozat rá nem hat ki. Az örökhagyó általi kielégítés a valóságban nem történt meg, és így persze a kötelesrészt sem éri el...
Előre is köszönöm a segítséget.
nstef