GyermeKtartás

Milyen formában érdemes kérni a gyermektartás összegének megállapítását ?
Arra gondolok, hogy a gyermektartást fix összegben, vagy jövedelem utáni %-ban érdemes kérni ?Az ügyvédem a fix összeget javasolja, de szerintem így a prémium, jutalom, vagy fizetésemelés összege kimarad. Igazam van ?

A biróság megállapithat egy százalékos összeget oly módon, hogy meghatározza, hogy emellett mi az a minimum fix összeg, amit meg kell fizetni. Válasszátok ezt.

Azt szeretném kérdezni, hogyha a bíróság megállapított 51.000 Ft fix összegű gyerektartásdíjat, + havi 15.000 Ft gyermektartásdíjkülönbözetből adódó hártalék fizetésének kötelezettségét, de az apuka időközben munkanélküli lett és havi 40.000 Ft járulékot kap, akkor mennyi gyerektartásdíjat kell fizetnie? Ill. kell-e kérnie a gyerektartásdíj mértékének megváltoztatását?

Köszönöm.

Kedves Szaky
A 40.000,-Ft munkanélküli járadék a 33% erejéig terhelhető a folyamatos gyermektartásdíj erejéig, + 17%-ot a - hátralékra.
A hátralék hónapról-hónapra növekedni fog mivel a havi 33% nem fedezi még a havi levonást sem.
Tanácsos ilyenkor a kötelezettnek azonnal kérni a gyermektartásdíj leszállítását a jövedelmi viszonyának megváltozása miatt.
Üdv

Az alábbiakat megosztanám a kedves jogi fórum tagjaival, talán tanulságos, de mindenképpen nagyon jól reflektálja a jelenlegi hazai bírói gyakorlatot. Kíváncsi vagyok kinek mi a véleménye.
Nos, a téma gyermektartás felemelése.
Az exem indította pert kérve a 20 000 Ft havi gyerektartás felemeléséért 60 000-re. Indok kb. a gyerek szükségleteinek növekedése jelenleg 11 éves, a valamint az, hogy az élettársam tulajdonában lévő cégben vagyok alkalmazott . Kérte a jelenlegi élettársam tulajdonában lévő cég vizsgálatát. Összes jövedelmem felkutatását és igazolását.

A bíróság megállapította a következőket:
A fizetésem az APEH igazolása alapján 50 000 Ft.
Az élettársam fizetése 120 000 Ft bruttó.
A cégből sem jutalékot, sem más címen, sem az, ő sem az én nevemre nem történt semmilyen egyéb pénzfelvétel.
A cégben én alkalmazott vagyok a tulajdonosok az élettársam és a lánya.
Van egy ingatlanom 90m2, 50 –50 % a nővéremmel (örökség) közösen. Nincs bérbeadva a nővérem használja, ő fizeti a rezsijét.
Én az élettársam 67 m2 lakásában lakom Budán a rezsit megosztjuk.
A exemmel még mindig 50-50 % közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadásából (én adom bérbe én fizetem az összes költségeit is) származó jövedelem nem fedezi a teljes kiadásokat, mivel a házon jelentős mértékű jelzálog törlesztés is van, adózott a bérbeadás, és egyéb javítási költségek. Eddig-1997 óta- felhalmozódott általam fizetett többletkiadás több mint 1.5 M Ft.
A válás 6 éve közös megállapodással történt, aminek része volt : a láthatás, gyerektartás, és a vagyonmegosztás. Láthatásban exem semmit nem engedett, én közös felügyeletet kértem, és kértem az elmaradt kb. 15-18 hónapi láthatás pótlását (sokáig nem tudtam hol a gyerek, vidéken a nagyszülőknél volt), a vagyonmegosztást a tárgyalás előtti nap visszavonta, így a vagyonmegosztás hiányában is kimondták a válást 20 000 Ft gyt. és a min. láthatást. (közben az ingatlan értéke a duplájára nőt, persze én nem hagyhattam, hogy elvesszen a banki kölcsönök nem fizetése miatt, mert az utolsó fillérig az én pénzem volt benne). Így most elvileg mivel a hitel is csökkent kb. 3-szor annyit követelhet, mint amit a váláskor követelhetett volna. Lehet, hogy arra gondoltok, hogy ennek nem sok köze van a gyerektartáshoz, de a bíróság mindezt vizsgálta.

Az exem jövedelme nettó 250 000 Ft plusz egy 95 m2-es ingatlan bérbeadásából még nettó 200 000 Ft. A jövedelme mellett kap gépkocsit és gépkocsi használattérítést.
Az 1999 tárgyalás óta (amikor a 20 000 gyt. bevállaltam, noha akkor nem dolgoztam csak azt hittem könnyen találok majd munkát amiből a 20 000 fizetni tudom, illetve a megegyezés részeként) az exem jövedelme 3-szorosa lett, vett egy kb 15 M Ft értékű ingatlan tulajdonrészesként egy másikat 95 m2-est, kb. 30 M Ft értékűt, valamint 2 új autót
A szüleivel lakik együtt, akik nyugdíjasok egy 100 m2-es kertes házban.

A bíróság megítélt 40 000 Ft gyerektartás fél évre visszamenőleg.
A bíróság abból indult ki, hogy nekem biztosan nem 50 000 Ft a jövedelmem.
Még van jövedelmem a nővéremtől a lakás használatért 25 000 Ft havonta. Ezt a bíróságon nem mondtam, mert nem adózom le. Tehát összesen 75 000 Ft nettó ebből le jön a 20 000 Ft gyt. marad 55 000.

Nos, most a helyzet az, hogy az élettársam ki van borulva, hogy merészelte a bíróság az ő cégét vizsgálgatni, valamint azon, hogy a megítélt gyerektartást ő nem fogja helyettem, illetve exem helyett fizetni, mivel nyilvánvaló, hogy én nem tudom fizetni a havi 40 000 és visszamenőleg a kb. 400 000 végképp nem.

Az van kilátásban, hogy az éttársam szakít. Tehát se állásom nem lesz ( 56 évesen) se nem lesz akivel a rezsi meg tudom osztani. Azt mindenképpen elérte az exem és a bíróság, hogy köztem és az élettársam között megromlott a viszony.

Fellebbeztetek?

Szervusztok!

Az alábbiakban kérnék segítséget mindenkitől aki bármiféle érdemi imformációval tud szolgálni ügyemben.

Tíz éve elváltam. Abból a házasságomból két gyermekem született akikkel azóta is jó a kapcsolatom, bár 200km-re laknak tőlem.
Amikor elváltam a nejemmel megegyeztünk hogy mindent otthagyok nekik, házat (amire hitel volt felvéve) és minden ingóságot, ha egy méltányos tartásdíjban megtudunk egyezni. Akkor 8000.- ft./hó-ban egyeztünk meg, amit a bíróság a válóperes papírokban rögzített is. Az akkori 25000.-ft.-os fizetésemhez képest nem volt kevés. Válás után 1,5 évvel ujra megnősültem és egy kislányom is született. Még mindig ugyanannyit kerestem, ami nem sok egy család eltartására, de nem kerestem kifogást ebből a kis pénzből is kifizettem a tartásdíjat. Ahogy több lett a keresetem mindig emeltem magamtól a fizetendő összeget. Most már 16000.- ft.-ot fizetek havonta, tehát a váláskor rögzített összeg dupláját, de a volt feleségem ezt is kevesli.
Tudom hogy nem nagy pénz, de mindent otthagytam és megemeltem magamtól a tartásdíjat (amit közösen határoztunk meg 8000.-ft-ban) a duplájára, de ez sem elég! Neki is van egy új kapcsolata, ahol közös háztartás vezetnek és nemigazán vannak pénzügyi problémáik. Én 1 éve vettem egy lakást hitelre. A hiteltörlesztés és a rezsi kifizetése után épphogy kitartunk hónap végéig a fizetésből.
A kérdés az hogy megteheti-e a volt nejem azt hogy tönkretesz minket azáltal, hogy beperel magasabb tartásdíjat követelve, miközben a válóperes paírokban rögzítettük az általam fizetendő tartásdíjat.

Segítségét mindenkinek előre is köszönöm!!!

A tartásdijat a gyermek szükségleteire tekintettel állapítja meg a biróság. Viszont a házassági vagyonmegosztásnál ezek szerint Te ajándékban hagytad a feleségednél a rád eső részt, azzal a feltétellel, hogy a tartásdij viszont kevesebb lesz. Az ajándék pedig visszakövetelhető, ha az, amire tekintettel adták, utóbb meghiusul. Emlitsd meg neki, hogy semmi gond, fizeted a jövedelmed 16,6 százalékát, azonban kéred a közös vagyon felét, utána a közös tulajdon megszüntetését, aminek következtében el fogják árverezni a házat, megkapod a pénzedet, ő meg majd a maradékért azt vesz magának amit akar. A tulajdoni igény ugyanis sohasem évül el, tehát bármikor felléphetsz tulajdoni igényperrel.

Akkor is élhetek a tulajdoni igényemmel, ha a válási papírokban a bíróság teljes egészében a volt feleségem tulajdonába helyezte a házat ? Valamint a paírokban az is benne van hogy megtörtén a vagyonmegosztás, ami ugyebár csak papíron történt meg mert mindent otthagytam! Egy dolgot fizetett ki a nejem, a közösen (hitelre)vásárolt házunk "beugrójának" a felét !

Az eddigi segítséget köszönöm!

Hát ez igy nem száz százalék, attól függ, hogy pontosan mi van a „papirokban”. Ha „ugy látszik”, mintha ellenérték fejében maradt volna a ház a feleségednél (tehát a vagyonmegosztás során Te más vagyontárgyakat, mig a feleséged a házat kapta), akkor nem élhetsz. Keress egy jó ügyvédet, aki megnézi a „papirokat.”

Meg tudnátok magyarázni, hogy mi a különbség a per felülvizsgálat kérése, a per fellebezése, és a per újrafelvétele között? Mikor melyiket lehet v. kell alkalmazni , és hogyn kell eljárni, ha nem értek egyet a bíróság elsőfoku gyermektartás felemelése ügyében hozott ítéletével.

Köszönöm

Röviden ha a különbséget akarok tenni a felülvizsgálat és a perújrafelvétel un. rendkivüli, mig a fellebbezés rendes jogorvoslat. Tehát ha van egy elsőfokú bírósági döntés, első körben fellebbezést kell benyújtani a másodfokú bírósághoz, amelyik lehet a megyei bíróságok, illetve az itélőtáblák.

Felülvizsgálati kérelmet akkor lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a már jogerős bírósági ítélet jogszabálysértő (tehát másodfokon is elbírált, jogerőre emelkedett),

Perújrafelvételi kérelmet akkor lehet benyújtani, ha olyan új tény körülmény merül fel, amelyet korábban nem vettek figyelmbe a döntéshozatalnál.

Röviden első körben fellebbezni kell.

Rexor,

Nagyon köszönöm válaszod és a magyarázatot. Ez így világos.

Tistelettel

Egyébiránt meg jobb, ha az ügyvédedre bizod annal eldöntését, hogy mit mikor lehet benyujtani.

A határozatból általában kiderül ugyan, például az I. foku döntésnél beleirják, hogy hány napon belül lehet fellebbezni, hova kell benyujtani. A másodfokunál azt, hogy további jogorvoslatnak nincs helye, de mivel a felülvizsgálat nem rendes perorvoslat, ezért annak mindig helye van jogszabálysértésre hivatkozással, azonban sosincs helye pl. csak azért, mert mondjuk nem értesz egyet a biró döntésével, merthogy szerinted kevesebbet kaptál mondjuk 1 millióval, mint amennyi szerinted járna.

A perujrafelvételnél nem elég, hogy uj tényről van szó és nem vették figyelembe, az is fontos, hogy az I. és II. fokú döntésnél ez a tény ne álljon rendelkezésre (tehát ha pl. már akkor is hivatkozhattál volna rá, de nem tetted, akkor nem perujrafelvételi indok.) Ugyanakkor előfordulhat például, hogy valamilyen indokkal inditottad a pert, azt elutasitják, de egy másik indokkal már nem utasitanák el. Sokszor látok olyan eljárást, ahol nem arra hivatkoztak, amire kellett volna, legtöbbször azért, mert próbálják az ügyvédi költséget megspórolni, de sokszor igy „drágább lesz az ügy”, mintha nem akartak volna spórolni, mert egy elcseszett ügyet sokkal nehezebb rendbehozni, ráadásul sokkal kevésbé szivesen vállalják is az ügyvédek.

Derill vagy aki tud és szeretne segíteni!

Szeretném tanácsodat és segítségedet kérni a következőkben:

A feleségemmel több mint 2 éve romlott meg a kapcsolatunk. Ekkor külön költöztünk egymástól és utána született meg csodálatos gyermekünk. Szerencsére napjainkban a kapcsolat nem rossz, sőt kölcsönösen próbálunk a dolgokhoz megfelelő képen állni. Most szeretném beadni a válópert és ilyenkor sok kérdés felmerül, amit tisztázni kell. Gyermek láthatás, gyerek tartás stb. . azt szeretném, hogy a gyermek az Anyjánál legyen elhelyezve és a láthatásra is elég jó ötleteim vannak, amelytől a feleségem nem zárkózik el. ( konstruktívnak mondható )

Kérdés, a gyerektartás összege?

Ha a ( nettó )fizetésem 15% eléri a 100.000 forintot, milyen megközelítés volna méltányos és konstruktív a részemről?

Az elmúlt 2 évben havi szinten 60.000 és 70.000 forintot fizettem neki . + 1 éve használja gépjárművünket, ami kb. havi 100.000 forint költséget okoz nekem, ( ez az én autóm )

Az ügyvédnő azt mondta, hogy a bíróság 15 - 25%-ig szokott ítélkezni.

Mivel én az ítélet előtt szeretnék a feleségemmel megállapodni, ezért van szükségem áldásos tanácsotokra.

Köszi,

A bíróság elég ritkán tér el a 15 százalékos alsó határtól, ha ez százezer forint, akkor sem valószinü, hogy el fog térni, ugyanis a tartás lényege, hogy a gyermek részére hasonló szinvonalat tudjon teremteni a gondozó szülő, mint amilyenben a házasságban élt a gyermek. Azt gondolom, hogy állapodj meg vele mondjuk 100-120 ezer forintban.

Kapcsolattartás: Kérheted, hogy minden második hétvégén péntek estétől vasárnap estig legyen nálad a gyermek, a páros ünnepek egyik napján (egyik évben az első, másik évben a második) minden szünidő felében, minden második évben szentestén, szilveszterkor, a nagyobb ünnepeken (pl. augusztus 20) és a gyermek születésnapján, és minden évben a Te és közeli hozzátartozóid születésnapján.

Ezt egyezség hiányában elvileg a biróság csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyitható, hogy a Te nevelési képességed rosszabb, mint az anyáé. Ezt indokolnia kell, alá kell támasztania szakvéleménnyel stb.

Sziasztok!

Igaz az, hogy a volt férjemnek addig kell gyermetartást fizetni, ameddig a fiam iskolába jár? (ha esetleg egyetemre jár, akkor is megillet még a gyermektartás?)

Igen, de csak az első diplomáig, és csak akkor, ha a fiad folyamatosan végzi az egyetemet, tehát nem bukik vagy hagy ki önhibájából éveket.

Köszönöm Derill!
Abban az esetben is fizetnie kell, ha a fiamat az érettségi után felveszik a főiskolára, de a szakközépiskolában még elvégzi a 2 év technikusi osztályt és csak utána kezdi meg a főiskolát?

Igen, mert folyamatos tanulmányokat folytat.

Sziasztok!
Exem abban a pillanatban elhagyott, ahogy megtudta, h. gyermeket várok, majd 3 héten belül a cégét is átiratta az egyik nevelt gyerekére, szerintem több vagyontárgyát átmentette igy más nevére. Hogyan lehet azt bizonyítani, h. a tartásdíj alól való kibújás miatt történt papíron a tulajdonos váltás, és h. ő nem abból a min.bérből él, amit saját magának megad, és amit az apeh felé bevall?
Köszi

A biróság nemcsak a bér alapján állapitja meg a tartásdijat, hanem amennyiben az életszinvonala a bevallott jövedelménél jóval magasabb jövedelmet feltételez, akkor megbecsüli a jövedelmét.

Tehát ha valaki azt mondja, hogy havi 50 ezer nettót keres, közben mercivel jár, 6 hektáros telken lévő golfpályás, uszómedencés, 20 szobás háza van, a biróság megnézi, hogy mindezt milyen jövedelemből lehet fenntartani, és az alapján állapitja meg a tartásdij összegét.

Természetesen ha nem ilyen kirivó, pl. igaz, hogy sokkal több a jövedelme, de nincs kocsija (céges kocsija van), normális 1-3 szobás lakásban lakik és azt mondja, hogy a szülei támogatják (pláne ha a szüleivel lakik), igen nehéz bizonyitani, tehát ez esetben lehet, hogy mindig a minimálbér alapján fogja fizetni a tartásdijat.

Azt gondolom, hogy nem kellett volna ilyen helyzetbe hoznod magadat, meg kellett volna beszélni vele, hogy ő is akar-e gyermeket. Nyilván nem akart, és mivel ezt a gyermeket ő nem tervezte, igyekszik mindent megtenni azért, hogy a legkevesebb problémát okozzad számára.

Tartásdijat mindenképpen megállapitanak vele szemben, továbbá nem fogja tudni nyugodtan élni az életét, mindig mindent más neve alatt fog csinálni, hogy ne kelljen többet fizetnie (amiben meg van az a rizikó is, hogy az a más átveri), mint amit ő erre a kapcsolatra egyébként is áldozott volna.

Ez lesz az ő büntetése azért, mert nem védekezett (hisz ha nem akart gyereket, akkor neki is védekeznie kellett volna), azonban lesz kapcsolattartási joga mindaddig, amig a gyermek kiskoru, továbbá azon jövedelemből kell majd eltartanod, amit Te szerzel, illetve amit az apából ki tudsz hajtani (ez a Te büntetésed azért, mert meggondolatlanul vállaltad a gyermeket).

A javaslatom a következő: Amennyiben még van rá lehetőség, gondold át, hogy biztos-e, hogy ilyen feltételekkel is akarod a gyermeket. Ha igen, ülj le vele és próbáld meg mindezt nyugodtan megbeszélni, felsorakoztatni az érveidet, meghallgatni az ő véleményét, érveit és mérlegelni, hogyan tudjátok most ezt a helyzetet megoldani. Ha támadsz, vagy ő is támad, vagy menekülni fog (mondjuk meg sem hallgat), tehát nagyon fontos, hogy nyugodt tudj maradni.

sziasztok. Engem az érdekelne, ha van bírósági végzés a tartás megállapításáról, és nem fizetett, mit lehet tenni.
24 éves vagyok és 1 éves voltam mikor elváltak, munkahelyét, lakását nem találták.
Nem tudom anyu mennyire járt utána. De így visszamenőleg, felejtsem el, mi?
Köszi

Látom tudod Te magadtól is a választ. A tartásdijat 6 hónapra visszamenőleg lehet csak igényelni. Esetleg próbáld megkeresni az apádat, és felvenni vele a kapcsolatot, megtudni hogy él, mit csinál, miért nem tartotta veled a kapcsolatot stb.

Honnan lehet azt tudni, hogy meddig kell fizetni a gyerektartást? A gyermek ugyanis már betöltötte a 18 évet, viszont az apa nem tudja, hogy tanul-e még, az anyuka pedig nem hajlandó nyilatkozni.