Szeretnék elmondani egy történetet, amiről soha nem gondoltam volna, hogy megtörténhet velem egy demokratikus jogállamban.
Édesapám 2 éve váratlanul meghalt. Egy özvegy (a 3. feleség) és 2 örökös maradt utána, az apai ágról féltestvér bátyám és én. 12 év korkülönbség van közöttünk.
A hagyatékot az özvegy összeírta, az önkormányzat a magánvagyont leltárba vette, de a nagy értékű egyéni vállalkozást nem. Így adták át az ügyet a közjegyzőnek, mondván, majd ő elkészítteti a leltárt, illetve egy igazságügyi könyvszakértő által készített anyag alapján közokirat születik a vállalkozásról is.
Ez persze nem történt meg, aminek az érdekében bátyám mindent elkövetett és másfél évvel a haláleset után született egy olyan végzés, amely az ingatlanokat véglegesen, míg az ingóságokat - ide tartozott az egyéni vállalkozás is - csak ideiglenesen adta át és több hiányosságot is tartalmazott:
- Édesapám és a bátyám között közjegyző előtt született megállapodás, amely 10 millió fölötti összegről szólt és osztályra bocsátási kötelezettséget írt elő, de a törvényes előírás ellenében nem került be.
- A vállalkozásból csak a tehergépkocsik kerültek be érték nélkül, más nem, hiszen a közjegyző nem készített érvényes leltárt, illetve az átadott dokumentumokat figyelmen kívül hagyta.
- Az özvegy nem vallott be minden bankszámlát, illetve azt a két számlát, amelyen a halálesetre vonatkozó özvegyi záradék volt, a közjegyző kihagyta, gondolom, nem ismerte a 666. §-t a köteles részről.
- A vállalkozás biztosítását 4 alkalommal kértük és félév után született meg az elutasító végzés, ami igazán nem volt meglepő, hiszen az első hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét 3 hónap múlva kaptuk meg, tele téves adattal.
Mi keresetet nyujtottunk be a végzés ellen a bíróságon. A tárgyalás a benyújtástól számított 1 év múlva, vagyis idén nyáron lesz. Ez igazán szép teljesítmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy addigra már valószínűleg semmi sem marad a hagyatékból.
Az özvegy, bár a vállalkozásnak csupán a felét birtokolta, mint házastársi közös tulajdont, mindent eladott a bátyámnak a cég többszöri átalakításával fedezve, és jelenleg a bátyám tulajdonában van, sőt nemrég egyesítette a saját, hasonló tevékenységű vállalkozásával is.
Az ingatlanok még megvannak, de nem hiszem, hogy túl sokáig, ismerve a bátyám természetét. Eddig azért nem kértem a közös tulajdon megszűntetését az ingatlanokra, mert úgy gondoltuk, hogy ha a vállalkozás nincs is már meg, de az ingatlanokból megkaphatom a rám jutó örökséget.
Az özvegy következő lépése az volt, hogy miután az egyik banknál a közjegyző nem jelentette be a halálesetet, nem voltak zárolva a számlák, így mindhárom számla összegét felvette.
Természetesen azóta jelentkezett az APEH, hogy a vállalkozás utáni adót fizessem be, és az önkormányzat, hogy fizessek a gépkocsikra súlyadót, az ideiglenes hagyatéki átadás és a perindítás ellenére, sőt, jóformán szóba sem álltak velem, csak fizessem meg a fellebbezési illetéket, mert a bátyámnak, akinek a birtokában van, nem hajlandó fizetni.
Kérdéseim:
- A vállalkozást azért adhatta el az özvegy, mert a közjegyző nem teljesítette a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérésünket. Feljelenthetem a közjegyzőt károkozásért a rendőrségen vagy az ügyészségen? A Kamaránál már jelentettem, de elutasítottak.
- A számlák kifosztása illletve a záradékos számlák be nem vétele, valamint az osztályrabocsátási közjegyzői okirat be nem vétele a hagyatékba szintén a közjegyző ténykedésének a következménye. Feljelenthetem érte?
- Feljelenthetem az özvegyet és a bátyámat bűnrészesként a vállalkozás átjátszásáért?
- Van egyáltalán arra remény, hogy 1 fillért is lássak valaha az örökségemből?
Egyáltalán történt már ilyen eset valakivel? És ha igen, happy end lett a vége? Él valahol egy ügyvéd, aki azt mondja, van megoldás?
Ki tud nekem segíteni?