Van megoldás?

látom Te biztos nem közjegyző vagy, ez nem így történik.

Az üzletrész adják át névértékben, vagy mérleg szerint (A kft. vagyonmérlege alapján).

Olyan NEM LÉTEZIK, hogy a közjegzyő visszadja, hogy folytassanak le egy felszámolási eljárást , ezt jobb ha most megtanulod.

alorinc: ez ugy szokott lenni, hogy előbb lefolytatják a hagyatéki eljárást a személyes vagyonra, és a vállalkozás esetében, ha nincs jogutód (tehát az örökös pl. nem kivánja jogutódként folytatni), akkor végelszámolás, vagy felszámolási eljárás, attól függően, hogy áll a cég. Amikor ez lezárult, akkor póthagyatéki. Ha pedig bármi eltünik, akkor elvileg a felvett leltár alapján a végelszámoló felel.

Kérdés, hogy profana esetében jogutódlás, vagy végelszámolás történt? A leirás szerint végelszámolás.

"Az özvegy, bár a vállalkozásnak csupán a felét birtokolta, mint házastársi közös tulajdont, mindent eladott a bátyámnak a cég többszöri átalakításával fedezve, és jelenleg a bátyám tulajdonában van, sőt nemrég egyesítette a saját, hasonló tevékenységű vállalkozásával is."

Ez alapján mint örökös, elszámoltathatod a végelszámolót mindennel. A végelszámoló sejtésem szerint az özvegy. Beszélj az ügyvédeddel:)

Szervusz!

Én is azt tanácsolnám, hogy tegyél panaszt a kamaránál feltéve, hogy helyesen értelmezed a végzést és mindent megtettél a tárgyaláson, azaz:

A vállalkozás beletartozott a hagyatékba (azaz apád nevén volt?), mert ha nem, akkor nem is hozhatott „a közjegyző biztosítási intézkedést, mivel a vagyontárgy hagyatékhoz tartozása vitás volt. Ennek sorsa csak perben rendezhető.

Érdekes lehet a hagyatéki tárgyaláson készült jkv.

Nem hoztad magaddal az osztályrabocsátást igazoló közokiratot, vagy miért nem csatolta be a közjegyző?

”Az özvegy nem vallott be minden bankszámlát.„

Nem tiltakoztál ellene? Miért nem csatoltad be a bankszámla másolatokat, vagy kérted meg a közjegyzőt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bankkal, mert tudomásod szerint egyéb számlák is nyilván vannak tartva apád nevén.

”. A vállalkozás biztosítását 4 alkalommal kértük és félév után született meg az elutasító végzés

már utaltam rá feljebb, hogy ha vitás volt a hagyatékba tartozása, akkor nem is rendelhette el.

Köszi:))) Van már doktorim. A jogi szakvizsgán meg vizsgázni kell, nem doktorit irni, azt csinálom most, és szeptemberre végzek kb. Érdekel, tájékoztass majd.

Köszönöm a biztatást és jó lenne, ha jogász lennél és tényleg tudnál tenni valamit az ilyen visszaélések érdekében. Ha eggyel több ember akarja, már az is előrehaladás.
Az csodálatos lesz, ha a bíró elrendeli a leltár felvételét, ugyanis kezemben van az a közokirat, amiben az özvegy pontosan felsorol mindent, mint az ő saját cége tulajdonát az egyik átalakulás során.
Az egyéni cég 30 ezer forintos tőkével indult és 2 hónap múlva 26 millió lett a vagyona.
Mit gondolsz, mit szól ehhez a bíró? Van egy igazságügyi könyvvizsgáló által készített és a közjegyző által semmibevett vállalkozási leltár, amelyben ugyanazok a vagyontárgyak szerepelnek, amik az özvegy saját, majd később a féltestvéremnek eladott vállalkozásában. Még a teherautók alvázszáma is le van írva pontosan.
Na mindegy, addig még van egy pár hónap, de ígérem, ha igényt tartasz rá, értesítelek a fejleményekről.
Az egész ügyből írhatsz egy doktorit.

Dehogynem:)) Na nem ugy, hogy leirja részletesen, hogy a közjegyző itt meg itt rontotta el, hanem leirja azt, hogy pl. elrendeli a leltár felvételét. Tehát elrendeli mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a közjegyző nem tett, de kellett volna. Azon felül, hogy a jogszabály mit mond ki, az itéleteknek igen nagy hatásuk van a jogszokásokra.

Olvasni kell a sorok közt:))

Egyébiránt nem vagyok közjegyző sem és ügyvéd sem. Ez utóbbi talán leszek, de nem biztos, attól függ, hogy kapok-e valami jó ajánlatot a közigazgatáson belülről kb. szeptemberig. Addig meg tanulok, van bőven mit.

Sok fura helyzettel találkozom és főleg az ilyen eseteket gyüjtöm. Tényleg érdemes egyrészt az ombudsmanhoz fordulni, másrészt a médiához, de talán elegendő lenne előtte az IM panaszirodához. Megtalálod a honlapjukon.

Szia Derill!
A történet igaz. Az ügyvédünk azt mondja, hogy csak törvényes eszközökkel léphetünk fel és abban bízunk, hogy a bírónő, bár visszautasította azt a kérésünket, hogy a már átadott, és jelenleg közös tulajdonban lévő ingatlanokra tegyen perfeljegyzési kérlemet, mert valószínűsíthető a lopás veszélye, igazságos döntést hoz.
Sajnos nincs olyan jogszabály, amely ezt utólag lehetővé teszi, bár elfogadta az átadott bizonyítékokat.
Persze beadtunk egy keresetkiegészítést, amelyben kérjük, hogy a remélhetőleg még akkor is meglévő ingatlanok eladásából fizessék ki készpénzben a nekem törvényesen járó örökséget.
Nem tudom, ki vagy, ügyvéd vagy közjegyző, de egy biztos, peren kívüli megegyezésre nem volt lehetőség csak olyan áron, hogy a nekem törvényes járó egyes örökségrészekről lemondok, nem kérem az osztályrabocsátást stb.
Engem egy dolog háborít fel, az, hogy a közjegyzőnek lehetősége lett volna a törvényes eljárásra, a biztosítási intézkedések meghozatalára, és nem tette meg, sőt, sem engem, sem az ügyvédeimet, mert most már a másodiknál tartunk, nem hallgatott meg, sem telefonon, sem személyesen. Pedig erre a törvény biztosítja a jogot.
Egyébként egy közjegyző tanácsolta azt, hogy forduljunk a kamarához, de elutasítottak.
A bíróság nem fogja írásba foglalni, hogy miben hozott törvénytelen döntést a közjegyző. A jogászok között pedig nagy az összetartás. Hiába tudja az ügyvédem, hogy hol, milyen törvényességi hibát követett el, nem adja a nevét a kártérítési perhez.
Szerinted helyes és etikus dolog az, ha egy jogi közösség védi azt a tagját, amely törvénytelen döntéseket hoz és ezzel embereket, családokat tesz tönkre?
Mert szerintem nem. Csupán pert indítani és nem fellebbezést tenni, nem elég, mert ezzel neki újabb lehetősége lesz a jövőben is ilyen intézkedéseket hozni.
Természetesen nem hozhatok nyilvánosságra jelenleg olyan adatokat, amik téged meggyőznek, de, ha az ügy lezárul, nagyon szeretnék az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulni, és utána a sajtó útján nyilvánosságra hozni az egész ügyet.
Meglátom. Az édesanyám már most szeretné ezt megtenni, de igyekszünk betartani a törvényes utat, még akkor is, ha megdönthetetlen bizonyítékaink vannak. Ha 2 évig vártunk, most már nyárig kibírjuk.
Kívánom Neked, hogy soha ne találkozz az életedben ilyen helyzettel.

Szia. Igy látatlanban senki. Amit elmondasz az érdekes, de az is, hogy minden döntés ugymond ellentétes azzal aminek lennie kellett volna, ha amit leirsz, az valóság. Tehát nem biztos, hogy jól látod. De az sem biztos, hogy nem. Iratok nélkül viszont nem lehet ilyen ügyben segitséget adni és igy tanácsot sem érdemes látatlanban adni, mivel nagy valószinüséggel nem lesz jó a tanács. Illetve egy biztos jó. Keress egy ügyvédet, aki jó vagyonjogból, cégjogból (lehetőleg olyat, akinek magának is van cége), és öröklési jogból.

Ha már van ügyvéded, kérdezd őt.

Elvileg egyébként bárkit bármikor feljelenthetsz, viszont ha nem tudod bizonyitani, hogy büncselekményt követett el, ő is feljelenthet téged hamis vádért.

Nem biztos, hogy történt csalás. Amennyiben viszont a birósági eljárás során megállapitják majd, hogy a közjegyző hibázott - ez majd az indokolásból fog kiderülni -, indithatsz ellene kártéritési pert.

Szeretnék elmondani egy történetet, amiről soha nem gondoltam volna, hogy megtörténhet velem egy demokratikus jogállamban.
Édesapám 2 éve váratlanul meghalt. Egy özvegy (a 3. feleség) és 2 örökös maradt utána, az apai ágról féltestvér bátyám és én. 12 év korkülönbség van közöttünk.
A hagyatékot az özvegy összeírta, az önkormányzat a magánvagyont leltárba vette, de a nagy értékű egyéni vállalkozást nem. Így adták át az ügyet a közjegyzőnek, mondván, majd ő elkészítteti a leltárt, illetve egy igazságügyi könyvszakértő által készített anyag alapján közokirat születik a vállalkozásról is.
Ez persze nem történt meg, aminek az érdekében bátyám mindent elkövetett és másfél évvel a haláleset után született egy olyan végzés, amely az ingatlanokat véglegesen, míg az ingóságokat - ide tartozott az egyéni vállalkozás is - csak ideiglenesen adta át és több hiányosságot is tartalmazott:

1. Édesapám és a bátyám között közjegyző előtt született megállapodás, amely 10 millió fölötti összegről szólt és osztályra bocsátási kötelezettséget írt elő, de a törvényes előírás ellenében nem került be.
2. A vállalkozásból csak a tehergépkocsik kerültek be érték nélkül, más nem, hiszen a közjegyző nem készített érvényes leltárt, illetve az átadott dokumentumokat figyelmen kívül hagyta.
3. Az özvegy nem vallott be minden bankszámlát, illetve azt a két számlát, amelyen a halálesetre vonatkozó özvegyi záradék volt, a közjegyző kihagyta, gondolom, nem ismerte a 666. §-t a köteles részről.
4. A vállalkozás biztosítását 4 alkalommal kértük és félév után született meg az elutasító végzés, ami igazán nem volt meglepő, hiszen az első hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét 3 hónap múlva kaptuk meg, tele téves adattal.

Mi keresetet nyujtottunk be a végzés ellen a bíróságon. A tárgyalás a benyújtástól számított 1 év múlva, vagyis idén nyáron lesz. Ez igazán szép teljesítmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy addigra már valószínűleg semmi sem marad a hagyatékból.
Az özvegy, bár a vállalkozásnak csupán a felét birtokolta, mint házastársi közös tulajdont, mindent eladott a bátyámnak a cég többszöri átalakításával fedezve, és jelenleg a bátyám tulajdonában van, sőt nemrég egyesítette a saját, hasonló tevékenységű vállalkozásával is.
Az ingatlanok még megvannak, de nem hiszem, hogy túl sokáig, ismerve a bátyám természetét. Eddig azért nem kértem a közös tulajdon megszűntetését az ingatlanokra, mert úgy gondoltuk, hogy ha a vállalkozás nincs is már meg, de az ingatlanokból megkaphatom a rám jutó örökséget.
Az özvegy következő lépése az volt, hogy miután az egyik banknál a közjegyző nem jelentette be a halálesetet, nem voltak zárolva a számlák, így mindhárom számla összegét felvette.
Természetesen azóta jelentkezett az APEH, hogy a vállalkozás utáni adót fizessem be, és az önkormányzat, hogy fizessek a gépkocsikra súlyadót, az ideiglenes hagyatéki átadás és a perindítás ellenére, sőt, jóformán szóba sem álltak velem, csak fizessem meg a fellebbezési illetéket, mert a bátyámnak, akinek a birtokában van, nem hajlandó fizetni.
Kérdéseim:

1. A vállalkozást azért adhatta el az özvegy, mert a közjegyző nem teljesítette a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérésünket. Feljelenthetem a közjegyzőt károkozásért a rendőrségen vagy az ügyészségen? A Kamaránál már jelentettem, de elutasítottak.
2. A számlák kifosztása illletve a záradékos számlák be nem vétele, valamint az osztályrabocsátási közjegyzői okirat be nem vétele a hagyatékba szintén a közjegyző ténykedésének a következménye. Feljelenthetem érte?
3. Feljelenthetem az özvegyet és a bátyámat bűnrészesként a vállalkozás átjátszásáért?
4. Van egyáltalán arra remény, hogy 1 fillért is lássak valaha az örökségemből?

Egyáltalán történt már ilyen eset valakivel? És ha igen, happy end lett a vége? Él valahol egy ügyvéd, aki azt mondja, van megoldás?
Ki tud nekem segíteni?