Gyámügy/elhelyezés

Nem ismerem a vizumkiadás feltételeit, de logikusan gondolkodva kizártnak tartom, hogy adnak ugy a gyerekeknek vizumot, hogy nem a törvényes képviselőjük kéri, hanem egy idegen személy. Tuti, hogy csak akkor kapják meg a vizumot, ha várhatóan a gyermeket a gyámhatóság elhelyezi náluk.

Ez a védelembe vételi eljárás keretében elképzelhető - mármint a kollégiumi elhelyezés. Ha az anya látja, hogy nincs választása, vagy intézetbe kerülnek a gyerekek, vagy elengedi kollégiumba, el fogja engedni. Egyébként ráadásul van arra is lehetőség, hogy intézetbe kerülnek, de ténylegesen a kollégiumban fognak lakni. Amikor szünet van, akkor persze intézet, vagy olyan rokon, aki a szünetre vállalja őket. Elvileg őket is vizsgálják, viszont jobb lenne, ha ők kérnék, ha gyámok akarnak lenni, mivel a tapasztalat az, hogy a gyermekjóléti szolgálatok "elfelejtenek" utánanézni a szóba jöhető rokonsági körnek.

Üdv. derill!
Értem amit leirtál szoval nincs kizárva, viszont én ugy tudom, hogy a vízumnak az egyik alapfeltéle a rendezett családi háttér, tehát ezzel azt mondom, hogy talán érdemesebb lenne elöbb a vizumot kérvényezni és utána fordulni a gyámsághoz és az illetékesekhez? Már 2x probálkoztak vizummal de nem sikerült nekik, talán most fog? nem tudom!
Most az a fenn állás, hogy mivel még nem 18 évesek ezért muszály lenne két évig maradniuk, hogy megtanulják a nyelvet mert egy sokkal alacsonyabb szintü iskolába kell hogy tanuljanak. Csak attol a 2 évtöl is félnek. A kollégiumot ÖK nagyon szeretnék de, de az anya nem akar belemenni. Nem mondhatja ki senki, hogy engedje el az anya legalább kollégiumba? Valaki olyan hivatalos személy aki ezt mondja és muszály neki szót fogadni? Na most még annyit hozzátennék, hogy vannak nekik kereszt-illetve nagyszüleik, öket is vizsgálják, vagy pedig ök kérhetik hogy ki legyen a gyám?
Várom válaszod!

Az attól függ. Előbb védelembe vételi eljárást fognak lefolytatni, amelynek az a lényege, hogy megpróbálják az anyát rávenni arra, hogy ne bántalmazza a gyermekeket. Nevelési tanácsokat kap, továbbá megemlitik neki, hogy a kiskoru veszélyezteteése büncselekmény, akár le is ültethetik miatta, ha sulyosan bántalmazza őket. Ha ez eredménytelen, megpróbálják rávenni a szülőt, hogy adja a gyermekeket átmeneti gondozásba, vagy kollégiumba stb. Ha ez nem vezet eredményre, és továbbra is bántalmazza őket, vagy ha a bántalmazás olyan sulyos, akkor kiemelik a családból a gyermekeket. Itt két lehetőség van. Ha azonnal kell intézkedni, és nincs idő rokonkeresgélésre, akkor ideiglenes hatállyal nevelőotthonba kerülnek. Ha van idő, akkor keresgélnek.

Ha a rokon vállalja a gyámi tisztet, akkor vizsgálni kezdik az alkalmasságát. Ha alkalmas, akkor gyámul rendelik ki.

Jelen ügyben viszont nem magyarországon, zhanem Amerikában élnek. Ha vállalják a gyámságot, akkor ott környezettanulmányt készittetnek és vizsgálják, hogy abban az államban a jogszabályok lehetővé teszik-e a magyar szabályok betartását. Itt például figyelembe kell venni azt is, hogy a gyámság nem végleges forma, évente felülvizsgálják a szükségességét, ugyanis a cél az, hogy a szülők alkalmassá váljanak a gyermekeik nevelésére, és a gyermekek visszakerülhessenek szüleik háztartásába. Tehát azt is vizsgálni kell, hogy ha a gyám nem akarja a gyermeket visszahozni, lehetőség van-e arra, hogy hatósági uton visszahozassák.

A gyermekek személyes joga ugyanis magyar. A magyar jogot kell rájuk alkalmazni, ez vonatkozik a gyámságra is. A gyámságra vonatkozó szabályok viszont nem mondják ki, hogy a gyám kizárólag magyarországon élő személy lehet.

Ez azt jelenti, hogy ha a gyámjelölt alkalmas a gyermekek nevelésére, és vállalja is a nevelésüket, akkor a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezheti nála is a gyermekeket, és pert indithat az elhelyezésük iránt. Nyilvánvaló, hogy a gyermekek érdeke azt kivánja, hogy lehetőleg ne kerüljenek intézetbe, ennél mindenképpen jobb, ha külföldön élnek, viszont a szülő kapcsolattartási jogát is biztositani kell, továbbá a gyámnak évente számadást kell benyujtania stb.

Amennyiben tehát ugy látszik, hogy kizárólag az Amerikában élő rokon tudja a gyermek gyámságát ellátni ugy, hogy a gyermekek ezzel az intézetet elkerüljék, és a szülő nem hajlandó változtatni a magatartásán annak érdekében, hogy gyermekei ne kerüljenek intézetbe, elhelyezheti az Amerikában élő rokonnál a gyermekeket.

Amennyiben ez a szülőknek nem tetszik, természetesen fellebbezéssel élhetnek, és végső soron birósághoz is fordulhatnak. A biróság egyébként is részt vesz majd az eljárásban a gyermekelhelyezési per miatt, amit kötelező lefolytatni, ha a szülők nem egyeznek bele a családbafogadásba.

Az eljárásra a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy gyors, ha a szülők nem egyeznek bele a gyámságba. Ha beleegyeznek, még akkor sem gyors, ugyanis a gyámjelöltnek környezettanulmányt kell produkálnia, igazolást a környező iskolából, hogy ott a gyerek tanulhat, stb. Amennyiben a szülők nem egyeznek bele, akkor ráadásul hivatali uton kell folytatni az eljárást, ami azt jelenti, hogy a gyámhivatal keresi meg a kinti szerveket, hogy vizsgálják a gyámjelölt körülményeit. A megkeresést beküldi a megyei gyámhivatalhoz, ő a minisztériumba, azok kiküldik az ottani minisztériumba, azok leküldik az ottani gyámhivatalnak megfelelő szervhez, tehát iszonyat lassu már a levelezés is.

Szerintem egy ilyen eljárást, ha a szülő nem egyezik bele, a legrövidebb idő alatt elintézve kb. fél év. Esetleg meg lehet keresni a követséget, hogy nyujtson segitséget a gyorsabb bonyolitáshoz, illetve gyorsabb, ha az amerikai rokonok intéznek mindent személyesen kint, beszerzik az iratokat, és csatolják. Ráadásul vizumot is kell a gyerekeknek kérni.

Szóval macerás és hosszu, viszont önmagában ez nem zárja ki azt, hogy a gyerekek érdekeit nézzék.

Lenne egy igen bonyolult dolog ami nehezen tudok leirni. de megprobálom:
Adott egy házaspár és öt gyerek. ebböl 4 lány és 1 fiú. Ebböl a fiú 1 lány még egy lány és a másik két lány (ikrek) Mind más-más apától!A férj pedig mindegyiknek a mostoha apjuk! Szoval tegyük fel, hogy az anya bántalmazza az egyik ikerlányt. nem vér és nem kés, de mondjuk, hogy olyannyira, hogy a gyámügyhöz akarnak fordulni. Na most! Az ikerlányok édesapja korábban elhunyt és a két idösebb nővér (akik ugye féltestvérek) Amerikában élnek! A kérdés az, hogy elhelyezhetik-e az ikerlányokat a kint élö családos növérnél(féltestvér), mert ök ugy akarják?? Annyit még mondanék, hogy az ikreknek nincs meg a vízumuk! És milyen gyorsasággal dolgozik a gyámügy?
Várom mihamarabbi válaszukat!