Jelenlegi élettársammal 4 éve élek együtt. Előző házasságából 2 gyermeke született, akikkel - mivel külföldre költöztek - lassan 1 éve nem találkozott. Élettársamnak van egy telke, ami az Õ nevén van és volt rajta egy elkezdett ház alapja + 4 fala. Ezt már együtt élésünk során folytattuk, lassan elkészül a ház. Én is elvált vagyok 1 gyermekkel, együtt élünk most hárman. Előző házasságom után a közös házunkból nekem járt egy bizonyos összeg, amit most az épülő házba beleinvesztálunk. Kérdésem: Ha nincs az én nevemen is a ház és semmiféle bejegyzés, hogy közöm lenne a házhoz, milyen anyagi követeléseim lehetnek abban az esetben, ha ne adj' isten az élettársammal valami baj történik? Mihez van joguk az Õ gyermekeinek? Mi jár az én gyermekemnek (8 éves), ha véletlen velem történik valami, és hát azért ugye én is tettem valamit a kosárba - úgy havi keresetet, mint a bizonyos pénzösszeget is?!
Örökösödés
Jegyeztessétek be az ingatlannyilvántartásba a tulajdonjogodat és akkor nem lehet semmi probléma. Annélkül is tulajdonos vagy az élettársi együtteélés alatt szerzett dolgok tekintetében, de a bejegyzés nélkül elég macerás a bizonyítás jelen helyzetben. A bejegyzés minden problémát megold.
attika
Örökösödés témában lenne a következo kérdésem:
elvált szülok gyermekeként édesapám halálakor édesanyám, akkori gyámom, helyettem és nevemben lemondott az apai ágon várható további örökségrol. Tette ezt apám második felesége és annak ügyvédje indítványára.
Ekkor egy összegben kifizetésre került (anyámnak szüksége volt a pénzre) anyám kezeihez az apai örökségem + valamennyi az apai nagyszülok örökségének megváltása címén. Apai nagyapám már ekkor halott volt.
Apai nagyanyám viszont most halálozott el, maga után hagyva egy ingatlant. Szeretnék részt venni ebben a hagyatéki eljárásban és hozzájutni ahhoz, ami nekem szerintem jogosan jár.
De anyám már lemondott errol a jogomról.
Örökölhetek mégis?
[CSIPER]
A lemondás akkor jogszerű, ha az apai nagyanyád és édesanyád között írásbeli megállapodásban szerepel és ahhoz a gyámhatóság hozzájárult ( amit kétlek!), további feltétele annak , hogy ez Rád is kihasson az, hogy a megállapodásban ez külön szerepeljen vagy a köteles részt elérő kielégítés fejében történjen. Alaposan nézesd át egy ügyvéddel a megállapodást! Szerintem az több sebből vérzik, úgyhogy van esélyed az örökségre. Édesapád második felesége csak úgy örököl, ha végrendeleti örökös. Te mindenképpen megelőzöd a törvényes öröklésben.
attika
A kov problemam van:
apam-anyam 1 (egy) eves koromban elvaltak
azota apammal nem tartottam a kapcsolatot.
apam nemreg meghalt.
a hagyateki targyalasrol ugy ertesitettek ki, hogy a levelet feladtak 10-en, ugy hogy a targyalas ugyanazon honap 13-ra lett kituzve.
a levelet 13-an este vettem kezhez, es mint kiderult nem tudtam reszt venni a targyalason.
a hagyateki targyalas egy kicsit meg lett kavarva egy eltartoval es egy eltartasi szerzodessel, amiben irva vagyon, hogy minden vagyontárgyat az eltartó kap meg.
beszéltem ugyvédekkel, es az derult ki, hogy nagyon igy jartam, mert ami abban a bizonyos szerzodesben benne foglaltatott az kikerult a hagyatekbol, igy nekem nem jar koteles resz.
ez tenyleg igy van?
ha tenyleg igy van, akkor beletorodom, hogy ez van es nem aldozok penz a pereskedesre, ha semmi eselyem sincs
meg valami:
a hagyateki jegyzokonyveben fel van tuntetve a hagyateki teher, temetesi koltseg: 180.000 HUF
ha en semmit nem kaptam, akkor ugye ezzt a koltseget nem nekem kell vallalnom?
Szeretném megkérdezni, hogy mivel sajnos édesanyám súlyos betegséggel küzd, ezért végrendelkezni akar a házunkról, melyben lakunk, ami két különálló lakásból áll. De mivel testvérem súlyos beteg, pszichiátriai kezelés alatt áll, ezért mindeképpen szeretné jövőjét biztosítani, tehát a testvéremet megakadályozni abban, hogy felelőtlenül döntsön sorsa felett, netán mindent elaldjon a feje felett, ezáltal feleléni az esetleges vagyon. Testvérem orvosa nem ajánlja a gondozás alá helyezést, mondván annyira nem súlyos az állapota, jelenleg döntésképes. Szeretném megkérdezni, hogy jogi eszközökkel mit lehet elérni ez ügyben? (pl. 60-40 %-os végrendelkezés, esetén csak az én beleegyezésemmel adhatna csak el bármit is stb...) Köszönettel
Putcz Olivia
Szeretném megkérdezni, hogy mivel sajnos édesanyám súlyos betegséggel küzd, ezért végrendelkezni akar a házunkról, melyben lakunk, ami két különálló lakásból áll. De mivel testvérem súlyos beteg, pszichiátriai kezelés alatt áll, ezért mindeképpen szeretné jövőjét biztosítani, tehát a testvéremet megakadályozni abban, hogy felelőtlenül döntsön sorsa felett, netán mindent elaldjon a feje felett, ezáltal feleléni az esetleges vagyon. Testvérem orvosa nem ajánlja a gondozás alá helyezést, mondván annyira nem súlyos az állapota, jelenleg döntésképes. Szeretném megkérdezni, hogy jogi eszközökkel mit lehet elérni ez ügyben? (pl. 60-40 %-os végrendelkezés, esetén csak az én beleegyezésemmel adhatna csak el bármit is stb...) Köszönettel
Putcz Olivia
A legcélszerübb megoldásnak az tünik, hogy az édesanyád neked hagyja mindkét lakás tulajdonjogát azzal, hogy annak a lakásnak a holtigtartó haszonélvezeti jogát az öcsédre hagyja, amelyikben azt szeretné, hogy ö lakjon. ezzel a lépéssel meg lehet akadályozni azt, hogy elkótyavetyélje a vagyonát a testvéred, mert a tulajdonjog téged fog megilletni, míg a holtigtartó haszonélvezeti jog pedig öt. Ez neki élete végéig tartó használati és hasznosítási jogot biztosít. Meg lehetne ezt a haszonélvezeti jogot erösíteni egy elidegenítési és terhelési tilalommal- ami azt jelenti, hogy a tulajdonos a haszonélvezö hozzájárulása nélkül nem adhatja el és nem terhelheti meg az ingatlant.
Tehát az öcséd holtigtartó haszonélvezeti jogot, és az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat örökölne a végrendelet alapján.
(persze felmerül a kötelesrész iránti igény, ami azt jelenti, hogy ti mint leszármazók jogosultak vagytok a végrendelet ellenére az egyébként jutó örökrészetek felére, azaz a kötelesrészre. ezt a kötelesrész iránti igényt pedig jogosult érvényesíteni az öcséd, azaz tulajdoni igénye is lehet a hagyatéki eljárásban.)
Erre tekintettel az is megoldás lehet, hogy az öcséd az egész ingatlan 1/4 tulajdoni részilletőségét örökli, amire vonatkozó holtigtartó haszonélvezeti jogot te örökölnéd, míg a többi, 3/4 tulajdoni részilletöséget te örökölnéd, de ebből 2/4 részre vonatkozóan az öcséedt illetné meg a holtigtartó haszonélvezi jog.
A végrendeletet célszerü közjegyzövel, vagy ügyvéddel elkészíttetni, elé tárva a tényállást, hogy mitől tart az édesanyád. ezt a mamádnak személyesen kell elintéznie.
Köszönöm szépen válaszod! Két kérdést tennék még fel.
1.Az nem értem, ha az öcsém édesanyám végrendelete szerint megkapja a ház 1/4 részét(ami amúgy köteles részként jogosan megilleti)valamint, az én 3/4 tulajdoni részilletőségemre vonatkozóan 2/4 részben haszonélvezeti jogot kapna. Ezt nem értem, ez miért jó?
2. Esetleg, a későbbiekben során, ha megnősülne, az élet úgy hozná, hogy el is válna, hogyan lehet azt kivédeni, hogy ne semmizze őt ki a leendő felesége, ugyanis nagyon befolyásolható az öcsém, és elképzelhető az is, hogy a vagyon miatt ( válás után 1/2-1/2 alapon) valaki becserkészi úgy, hogy a nem hajlandó házasság előtt házassági szerződést kötni. (mindenre fel kell készülni, hogy biztosítsuk a jövőjét, és ne egy híd alatt végezze.....)
Köszönöm szépen a választ!
Putcz Olivia
Köszönöm szépen válaszod! Két kérdést tennék még fel.
1.Az nem értem, ha az öcsém édesanyám végrendelete szerint megkapja a ház 1/4 részét(ami amúgy köteles részként jogosan megilleti)valamint, az én 3/4 tulajdoni részilletőségemre vonatkozóan 2/4 részben haszonélvezeti jogot kapna. Ezt nem értem, ez miért jó?
2. Esetleg, a későbbiekben során, ha megnősülne, az élet úgy hozná, hogy el is válna, hogyan lehet azt kivédeni, hogy ne semmizze őt ki a leendő felesége, ugyanis nagyon befolyásolható az öcsém, és elképzelhető az is, hogy a vagyon miatt ( válás után 1/2-1/2 alapon) valaki becserkészi úgy, hogy a nem hajlandó házasság előtt házassági szerződést kötni. (mindenre fel kell készülni, hogy biztosítsuk a jövőjét, és ne egy híd alatt végezze.....)
Köszönöm szépen a választ!
Putcz Olivia
Ad 1. Ha az ö 'kötelesrészére' neked bejegyzik a haszonélvezeti jogodat, és az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat,akkor ez biztosíték arra, hogy nélküled ezt az 1/4 részt sem adhatja el.
De hogy neki is legyen 'egy lakásra való használati joga' ezért célszerű, hogy a neked jutó 3/4 részböl öt 2/4 részre illeti meg a holtigtartó haszonélvezeti jog, meg az elid, és terh.tilalom. ( téged ugyanekkor az 1/4 tiszta tehermentes tulajdonjog és egy másik 1/4 részre vonatkozó holtigtartó haszonélv. jog illetne meg,tehát te is hábborítatlanul használhatsz egy lakásnyi részt az ingatlanból.
Természetesen közös akarattal együttesen megterhelhetitek, és elidegeníthetitek az ingatlant, vagy annak egy részét is.
Ad 2. Az a vagyon, ami a házasságkötés előtt megvolt, az minden körlmények között megtartja különvagyoni jellegét. azaz nem kell megosztani, mert nem házastársi közszerzemény. Amit közösen szereznek, azt meg mindenképpen úgyis meg kell osztani.
Ja, és nagyon szivesen...:-)))
Idős nagybátyám egyetlen leszármazottja én vagyok. Most szeretné elintézni, halál esetén én legyek az örököse, végrendelkezni akar, melyik a legjobb variáció, hogy a legkevesebb illeték költséget/ átírási költséget kelljen fizetni. a halál esetére történő ajándékozas jobb-e, mint a sima végrendenelet, melyben megadja hogy en vagyok az orokose ?
Kiss Brigitta
Az ajándékozási és az öröklési illeték egyforma. Ha azonban idös nagybátyád azt is elvárja töled,hogy gondozd, esetleg ápold, és gondoskodj róla, akkor célszerü gondozási szerzödést kötni. ez élök közötti jogügylet, amiben te vállalod, hogy öt gondozod ápolod, élete végéig, ö meg ennek fejében már most rád ruházza minden vagyonát, természetsen a holtigtartó haszponélvzeti joga visszatartásával. Ez visszterhes jogügylet, és lakás esetén 4 M. Ft.-ig 2% 4 M. Ft. felett 6 % minden egyéb ingatlan esetén 10 % az illeték. És már most el van intézve a dolog, nem kell megvárnia sem neki sem neked, hogy meghaljon, és tisztázva van, hogy ezért a vagyoni juttatásért neked is tenned kell valamit.
Egyébként a takarékbetét és értékpapír ajándékozása öröklése után nem kell illetéket fizetni.
Öröklési szerzödéssel kapcsolatban szertném a véleményét kérni.
Tavaly elhunyt nagypapámnak egy fia és egy lánya(édesanyám) van. Nagyapám azonban öröklési szerzödésben minden vagyonát fele-fele arányban a fiára és annak feleségére hagyta, viszont szerzödés aláírásánál azonban nem szerepel a feleség aláírása. A közjegyzö szerint a szerzödésnek ez a fele végrendeletnek minösül, így édesanyám kötelesrészre jogosult. Kérdésem az lenne, hogy ez igaz-e? Formai hiba miatt esetleg nem érvénytelen-e így az egész öröklési szerzödés? És lehet-e úgy érvényes,hogy a szerzödésben tanuként az ügyvéd és annak édesanyja szerepel.
Válaszát elöre is köszönöm!
Nikol
Légyszi, válaszoljon valaki, mert nagyon fontos lenne!
Köszönöm
Nikol
Kedves Nikol,
Ehhez látni kéne az érvénytelen? okiratot. Ha gondolod, küldj egy mail-t magánban, és megadom a faxszámot.
üdv.
Két Lotti
Ügyvéd - Társasági szakjogász
Szerintem ez a formai hiba orvosolható. Mégpedig azzal, ha most aláírja. Ezzel létrejön a akaratmegegyezés bizonyítéka, hiszen az örökhagyó már aláírta.
Szüleim sok - sok évvel ezelőtt elvál-
tak, néhány évig tartottuk édesapámmal
a kapcsolatot, de uj házassága után
ez megszakadt.
Pár évvel ezelőtt ugy döntöttem, hogy
találkozni szeretnék vele, de sajnos
már csak a sirját találtam meg.
Az lenne a kérdésem, hogy hogyan történ-
hetett az meg, hogy tudtom nélkül elte-
mették, semmiféle okiratot, hagyatéki
tárgyalás, stb. nem kaptam.
Lehetséges ez?! Hiszen én voltam az
elsőszülött gyermeke (talán még szü-
letett egy, v. két gyermek), de törvé-
nyes volt ez az eljárásmód?
Ha igen, akkor beletörődök, de legalább
a temetéséről értesitettek volna.
Köszönöm a választ! Üdv. Écsi!
Écsi voltam!
Hát remélem, hogy ezt nem lehet megcsinálni(mi pont az ellenérdekű fél vagyunk). Egyébként meg a hagyatéki tárgyaláson már benyújtották az eredeti okiratot. Így utólag aláírni már törvénytelen lenne nem?
Nikol
Nem is tudom. Nem feltétlenül törvényellenes. Az örökhagyó kifejezte akaratát, és azt aláírta. Ezzel az akarattal most az öröklési szerződés kedvezményezettje egyetért, és ezt kifejezi aláírásával. Ezzel az akarategyezés létrejön, a szerződés létrejön, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Ez nem tilos.
Ugyanis itt nem az anyagi normákba ütköző szerződésről van szó, hanem egyszerűen csak alaki hiányossága van. Az örökhagyó akarata pedig arra irányult, hogy a szerződés létrejöjjön, és ne juttasson kötelesrészt a szerződés által érintett részekből másoknak.
De ez csak elméleti okoskodás, ha perre kerül a sor majd elválik.
Üdv. Mindenkinek!
MI a véleményetek mit tegyek?
Csak akkor szeretnék peres ügyet, ha
biztos vagyok a dolgomban, ugyanis nincs
kidobni való pénzem, de egy kicsit
bosszant a dolog.
Ha van még véleményetek irjátok meg!
Köszi: Écsi!
Écsi voltam!
A szerzödés akkor tekinthetö létrejöttnek, ha minden szerzödö fél aláírta. És akkor tekinthetö létrejöttnek, amikor az utolsó szerzödö fél is aláírta. Ha tehát a szerzödéses örökös nem akkor írta alá az öröklési szerzödést, amikor a szerzödéses örökhagyó,akkor a szerzödés csak akkor jöhet létre, amikor a szerzödéses örökös, mint szerzödö fél aláírta a szerzödést. Szerintem tehát aki az örökhagyó életében nem írta alá a szerzödést, az utóbb, az egyik szerzödö fél halála után már nem teheti meg: mégpedig azért, mert a szerzödés alanyai jogképes személyek kell, hogy legyenek, márpedig egy meghalt személy nem jogképes.
Tehát aki nem írta alá a szerzödést, az nem örökölhet a szerzödés alapján.
Azt kell megvizsgálni, hogy a másik szerzödéses örökös örökrésze mire terjed ki. ( egyetemlegesen örökölnek-e vagy ki -ki csak a hagyaték egy meghatározott részét, vagy hányadát.)
ebben a perben mindenképpen ügyvédi képviselet a célszerü , tehát fordulj egy ügyvédhez, aki felteszi az összes szükséges kérdést, és választ ad a te kérdéseidre.
( a fenti véleményemet az okírat ismerete nélkül adtam, tehát lehet, hogy a Nagy Macska, aki látta (?) az okíratot, többet tud.)
Nem, én sem láttam az okiratot.
És az én kétségeim is abból adódnak, amiket te leírtál. A kérdés, hogy miként ítélnék meg a szerződés létrejöttét. Ez meglehetősen elméleti kérdés, de szerintem a konszenzuálszerződés az akaratmegyezéssel jön létre, és ha az az örökhagyó életében létrejött (ezt nagyon könnyű bizonyítani elég az örökösnek állítani, hogy ő már akkor is egyetértet vele) akkor az írásos forma hiánya alaki hiba. Vigyázat, ebben az esetben az írásáos forma nem konstituálja a szerződést csak deklarálja, ezért gondolom, hogy orvosolható a hiba. (Ha konstituálná, akkor az aláírás hiánya anyagi hiányosság volna, és a szerződés nem jött volna létre)
De azt is gondolom, hogy a legtöbb magyar bíróság ezt nem venné észre vagy inkább az egyszerűbb utat választaná.
Az aktuális ügyben én megvárnám, mint dönt a közjegyző. Ha a kötelesrész jogosultjának javára dönt, akkor várnék, hogy a másik megtámadja-e a hagyatéki végzést. Ha nem akkor nem bolygatnám az ügyet. Ha viszont igen, akkor alaki hiányosságra hivatkoznék, és mélyen hallgatnék a fenti fejtegetésemről, bár ha nekem eszembe jutott, másnak is eszébe juthat.
Szóljatok rám, ha hülyeséget írok! Még ha egy formai aktus konstituál egy szerződést, akkot is formai katus, és alaki hiba marad.
Egyébként továbbvive az előzőeket, még ha konstituál is egy formai aktus egy szerződést, azt akkor is visszamenőleges hatállyal, az akaratmegegyezés időpontjára hozza létre. Jó példa erre az ingatlan adásvétel, ahol a szerződés a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre, de a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal. És itt is lehetséges, (ismerev a földhivatalok gyorsaságát), hogy az egyik, vagy akár mindkét szerződő fél halott legyen, akkor amikor a hiányzó formai aktus létrehozza a szerződést.
Écsi
Csak most jöttél rá, hogy fia vagy az apádnak? Eddig nem is hiányzott? Most, hogy valami hasznot lehetne belőle húzni mindjárt eszedbe jutott? Ott keresgélj, ahol eddig voltál!
