öröklés

Barátnőmnek 3 testvére van. A szülők közös tulajdonban lévő lakásukat a legkisebb testvér nevére íratták évekkel ezelőtt. Ebben a lakásban éltek együtt a szülők és testvérek. A szülők sajnos meghaltak. 2 testvér mai napig a lakásban él, de a ,,tulajdonos,, testvér a szülők halálát követően szeretné a testvéreit a lakásból eltávolítani. Eladni és elosztani sem hajlandó.

A kérdésem, hogy megteheti e ezt, jogos e a testvérek szüleik után járó örökségük igénye, illetve ha igen, milyen eljárást kezdeményezhetnek?
Előre is köszönöm a választ !

Megteheti. A testvérek vonatkozasaban felmerul, hogy kotelesreszi igenyuk lehet, illetve ha van mas örökség is, az osztalyra bocsatas lehetősége is, de mindkét kérdés eldöntéséhez jóval több adat kellene.

Üdv!

Le szeretnék mondani az örökségemről édesanyám részére. Mi ennek a jogi folyamata? Közjegyzőhöz kell menni? Hogy kell hitelesíteni a nyilatkozatot?

Lemondani az örökhagyó életében lehet az öröklésről írásos szerződésben. A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

Az örökhagyó halála után nem lemondásnak, hanem az öröklés visszautasításának van helye, de azt senki javára nem lehet megtenni, hanem abban az esetben a sorban utánad következő örököl helyetted.

Ha így nem az édesanyád örökölne, hanem valaki más, és te mégis azt szeretnéd, hogy az édesanyád örököljön, még elfogadhatod az öröklést és édesanyádnak ajándékozhatsz, de hogy ez illeték, hagyatéki terhek viselése, illetve egyéb szempontokból jó megoldás-e, annak az eldöntéséhez több adat kellene.

Lenne egy kérdésem. Édesapám 2006-ban meghalt. Nem tudtuk hogy van a nevén kevés erdő és rét rész. Most jelentkezett egy vevő ezekre a területekre.
Kérdésem lenne, hogy az öröklési szabályok póthagyatéki eljárás során az új PTK vagy a régi rendeletek szerint érvényes. A régi szerint az örökösök csak mi a gyermekei lennénk, de ha az újat nézzük, akkor már a felesége is örökösként szerepel. Nem találom sehol a rendeletben ezeket az információkat.
Köszönöm ha tudna valaki segíteni. :-)

A Ptké. szabályozza a kérdést. A régi Ptk. irányadó.

Üdv!
Kérdezni szeretném olyan ügyben,hogy örököltem több földet(szántó,legelő,gyümölcsös,stb.),de több mint 10 éve eladták az akkori tulajok de nem lettek átiratva most az én nevemre került mind!A régi vevő most azt szeretné,hogy én potom pénzért adjam el neki mert ő azt már egyszer megvette de nem iratta át és még bíróságra akar menni ha nem írok alá neki!Azt szeretném megtudni,hogy a bíróságon,megnyerheti-e ezt az ügyet,ha addig jut,mert én teljes vételárat szeretnék érte kapni!

Látni kellene a szerződést, de könnyen lehet, hogy igen.

Tisztelt Szakértők!

16 hónappalezelőtt elhunyt a nagynéném, aki végrendelkezett és a testvérére hagyott egy banki megtakarítást, azzal a feltétellel, hogy amennyiben a testvére eőbb halna meg, mint ő, akkor a férje családja örökölje a pénzt.
A testvére levelezett a közjegyzővel az öröksége érdekében az azonban nem sietett a végzés meghozatalával, így közben a testér is elhunyt már 8 hónappal ezelőtt. Az ő hagyatéki ügyében már rég van jogerős végzés, az örökösei a gyerekei.
Most, 16 hónappal a nagynéném halála után érkezett egy levél a közjegyzőtől, hogy a bankszámlán levő pénz örököse így már nem a testvére, hanem a volt férje családja.
Kérdésem, hogy ez a döntés jogszerű-e.
A testvére fél évvel túlélte a nagynénémet, tehát örököse lett volna, amennyiben a közjegyző nem húzza el szerintem szokatlanul hosszan az eljárást.
Ebben az esetben viszont az ő gyerekei volnának az örökösök.
Mennyire felel meg az okfejtésem az örökösödési törvénynek?
Üdvözlettel: Misi bácsi

Véleményem szerint neked van igazad. Helyettes orokos nevezése tortent, a kozjegyzo pedig az utoorokles és nem a helyettes orokos nevezése szabályait alkalmazta. Pedig ilyen tényállás mellett az utoorokos nevezése ervenytelen lett volna akkor is, ha ez tortent volna.

Tisztelt szakértők, ügyvédek, jogászok!

Édesapám halálával testvéremmel közösen örököljük meg ingatlanát, a hagyatéki eljárás még nem történt meg.
Mivel a szolgáltatók felé a számlákat továbbra is fizetni kell, ezért azok átírásra kerültek az én nevemre, címemre, amit - és az egyéb felmerülő költségeket (pl. plussz zár a házra, stb.) - én fizetek. A testvérem egy fillért nem hajlandó sem a rezsi-, sem az egyéb költségekre áldozni, ezt a terhet rám ruházta, teljesen elzárkózik a kiadásoktól. Nem látok rá lehetőséget, hogy behajtsam rajta, a ház esetleges eladása esetén vonnám le az őt illető részből.
Kérdésem, hogy ha eljön az elszámolás ideje, hogyan tudnám bizonyítani, hogy nem fizet egy fillért sem, illetve ki mit tud ajánlani, amivel elkerülhetem, hogy újra én legyek a család jó balekja (tekintettel arra, hogy az édesanyámat is egyedül temettem el). Két kicsi gyerekem van, neki nincs csak barátnője, több pénzből élnek, mint én. Éppen ezért nem arról van szó, hogy nem tud fizetni, hanem hogy kényelmi szempontból teljes mértékben tőlem várja a terhek vállalását. Sajnos hiába hívom, el sem tudom érni, nem jön le hozzánk, nehogy újra kérjem a költségek felét.

Üdv.: "miafene"

A temetési költség, az hagyatéki teher, ha az édesanya kevesebb, mint öt éve lett eltemetve, akkor fizetési meghagyás kibocsátásával lehet kérni a temetési költség felét a másik örököstől.

Az édesapa temetési költségét be kell jelenteni a hagyatéki tárgyaláson, ez egy hagyatéki teher, kerüljön levonásra a másik örökös örökségéből.

A ház fenntartási költségét minden hónapban a kifizetés után fizetési meghagyás kibocsátásával lehet kérni. Ha minden hónapban kap az öccse egy fizetési meghagyásról felszólítást, meggondolja, hogy tovább is elzárkózik a fizetési kötelezettsége elől.

Immaculata

Köszönöm segítségét!

Üdv: miafene

Tisztelt Szakértők,

A problémám örökléssel kapcsolatos. Az Öröklés tárgya egy családi ház. Az örökhagyóról azt kell tudni, hogy a házat édesapjától örökölte, aki már nem él, é.anyja sem él, testvére szintén nem él és a testvérének sem volt családja. Kije van akkor: Van egy nagynénije anyai részről, és vagyok én egy első unokatestvér, az apai részről. É.apja ugyanis a nagybácsikám volt. Namármost, a nagynéni közölte velem, hogy egyedül ő az örökös. Ha így van törvényileg, rendben van. De igazságos-e hogy azt a vagyont egyedül ő örökli, amit az én nagyapám,dédapám, nagybátyám épített, szépített és őrzött meg gyermekeinek, s az ő édesanyja (mármint az örökhagyónak) nem járult hozzá, mivel ez nem szerzett vasgyon a szülöktől, csak az édesapától.
Kérdésem: Egyáltalán megjelenjek e a hagyatéki tárgyaláson, vagy milyen jogorvoslatot vehetek igénybe.
ÜDVÖZLETTEL: BOCA

Ha nincs végrendelet, ketten vagytok orokosok, mégpedig az egyenlő arányban.

Kedves Fórumozók!

Azt szeretném megkérdezni, az menniyre gyakori, hogy a közjegyző alakilag érvénytelennek minősíti a végrendeletet?
Nekem úgy tűnik vannak benne alakilag hibák, vajon a közjegyző érvénytleníti akkor? Vagy csak nagyon súlyos esetben?

Tisztelt Fórumozók!

Két kérdésben kérném segítségeteket:

1.
Férjem és sógorom 2004-ben és 2009-ben szülők halála után megörökölték a családi házat. Férjemnek van egy háza amiben sógoromnak is van tulajdonrésze, így az is rendezve lesz a két ingatlan tulajdonjog rész lemondásakor. Sógorom még fizet 800.000 Ft-ot nekünk. Ezen összeg után férjemnek kell-e még adóznia, és ha igen jobb ha a tulajdonjog lemondásban ez nem szerepel?

2.
Második kérdésem: jelenleg az én lakásomban lakunk amit házasság előtt vásároltam. A lakás eladás alatt áll. Ha veszek egy másik lakást/házat esetleges válás esetén a férjemnek jár-e belőle tulajdonjog. Nem tervezünk válni, de ugye a mai Világban bármi megtörténhet! Van egy kislányunk nem tudom ez esetben ez számít-e valamit.

Válaszokat előre is köszönöm!

Mucus74

1. Ennél kicsit pontosabban kellene ismerni az ügylet tartalmát és azt is, hogy milyen érték lett megállapítva az ingatlanokra a hagyatéki eljárásban és milyen érték lesz a szerződésben. Lehet, hogy kell adózni, az okiratszerkesztő ügyvéd fog tudni erről felvilágosítást adni. Mindenesetre a szerződésben a valós ügyleti tartalmat kell szerepeltetni.
2. Nem az a lényeg, hogy a házasságkötés előtt, hanem hogy az életközösség megkezdése alatt vásároltál-e. Ha igen, az ingatlan különvagyon és a csak tisztán az annak az értékén szerzett másik ingatlan is az. Mindez nem érinti a férj jogát pl. az esetleges lakáshasználati jog ellenértékére. A legbiztosabb egyébként házassági vagyonjogi serződést kötni, amiben úgy egyeztek meg, ahogy szeretnétek.

Lajos84

A Ptk. felsorolja azokat az esetelekt, amikor a végrendelet érvénytelen. Ha ilyen eset áll fenn és a törvényes örökös vitatja a végrendeletet, akkor a közjegyző érvénytelennek kell, hogy kimondja azt.

Köszönöm Óbudafan.
Ha a végrendeletet egy ügyvéd által irták és szerepel az ügyvédi pecsét is a végrendeleten,akkor az ügyvéd lehet a tanú is egyben?

Most olvasom a PTK-ban, hogy
Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.

Ez mit jelent?
Ezt a hagyatéki eljárás során lehet vitatni? Vagy csak perben?

„Ha a végrendeletet egy ügyvéd által irták és szerepel az ügyvédi pecsét is a végrendeleten,akkor az ügyvéd lehet a tanú is egyben?”

Lehet.

„Ezt a hagyatéki eljárás során lehet vitatni? Vagy csak perben?”

Csak perben.

Köszönöm a választ.
És akkor mi van, ha nem tudok elmenni a hagyatéki eljárás tárgyalásra?
Pl az időjárási viszonyok miatt, mert leesik a hó vagy jeges az út vagy stb.., ér valamilyen hátrány?
Nem szeretném ha kimaradnék az örökségből, mert nem tudok elmenni, de lehet olyan az idő, hogy nem tudok, mert kb 100 km-re kell utaznom.

Akkor nyilatkozz, amiről tudsz, írásban, egyebekben pedig értesítsd a közjegyzőt, hogy szeretnél elmenni, de nem tudsz.

Szép jó estét!
Arra lennék kiváncsi hogy bérleti jog örökölhető e?
Konkrétan egy vendéglátó egységről van szó,aminek bérleti jogával x rendelkezett de sajnos elhunyt. X 15 évre kapta meg a bérleti jogot amiből van meg 3 év. X nek van 2 lánya, örökölhetik e ezt, vagy a bérleti szerződésnek lehet e olyan pontja amelyben ezt kizárják?Ugyanis a bérbeado céget ismervén,mindent meg fog azért tenni,hogy ezt az X lányai ne vihessék tovább. Sajnos X nem volt elég elôre látó hiszen bízott a gyógyulásban és nem tanította be lányait eléggé arra hogy az üzletet tovább vigyék,de nyilván sokan vagyunk akik segíteni akarunk nekik,hogy jól működő vállalkozásuk tovább fusson.Tudom persze forduljanak ügyvédhez,de azért meg is valamennyire legyenek képbe, ezért érdeklődők.