gyermekláthatás

Sziasztok !

Abban az esetben ha azzal a szülővel akinél a gyermek van , történik valami , baleset , betegség , kórházi ellátás alatt van , a gyermek kinél marad , illetve kinél marad a gyermek felügyeleti joga ? PL: ha a volt párommal történik valami akkor az élettársánál maradhat a gyerek , vagy hozzám kerül a vér szerinti édesapjához ?

Válaszotokat előre is köszönöm....

Üdv morzsola

Hozzád, vagy ha nem vagy alkalmas akkor valamelyik vérszerinti nagyszülőhöz.

morzsola: látom, hogy nagyon aggódsz, de nemigen tudsz senkit kötelezni arra, hogy kísérje el a gyerekét iskolába... meg aztán úgyis lehet baj, ha valaki ott van vele... Hogy ki lesz a felelős, ha valami történik, azt a 'valami' ismerete nélkül nem lehet megmondani; ha a figyelmetlen autós és nem a gyerek hibája, akkor nyilván nem a szülő fog felelni.

Tiszteletem!
Segítséget kérnék S.O.S!
a volt férjem 2 napja hívogatja az iskolát,hogy a tanulmányi eredményükről kér fekvilágosítást,melyet a tanárok személyesen meg is tesznek.Ezért utazik 400 kilométert,de a láthatásokra megint 2 és fél hónapja nem jön.
Látni akarta a gyerekeket,mert Én nem adom oda Őket mesét adta elő.Kérdezem,hogy kinek adjam oda,ha el sem jön?Mivel nincs láthatás,így nem engedélyeztem azt,hogy lássa a gyermekeket-tudom rosszul tettem-,de szombattól 8 napig vele lesznek.
Most szombattól a szünet fele apáé a szenteste és 25-én este 18.00-ra kellene hoznia a gyerekeket.Miért utazik egy véleményért ennyit,hacsak nem másért,hogy a gyermekelhelyezési perben tudjon mit lobogtatni?!
Az iskola eljárása jogos,nem is ezt vitatom.
Apa láthatja a láthatási időn kivül a gyerekeket,mikor jegyzői védelem alatt vannak a tavaszi zaklatása óta?
Válaszokat előre is köszönöm!

Üdvözlöm önöket!
Szeretnék kérni egy kis segítséget.
A párommal szétmentünk kb 6 hónapja,de van egy 9 hónapos kislányunk,akit ő nevel.
Sajnos a munkahelyem megszünt, igy a havi munkanélküli jövedelmem nettó 24000 ft.
Ő ebből szintén ugyanugy kéri azt a összeget amibe szóba megegyeztünk egymást közt.
Ez az összeg 15000 ft.
Ezt a 15000 ft-ot én még rendesen dolgoztam normálisan fizetem,a ekkori keresetem 45000 ft volt.
A kérdésem a következő lenne, hogy ő ugyanugy kérheti tölem-e 15000 ft-ot a 24000 ft-o s munkanélkülimből?
Ő azt mondta ha nem fizetek ennyit,akkor a gyermekemet ezentúl nem láthatom. S ha valamennyivel kevesebbet küldenék neki, azt mondta hogy akkor ne is küldjek semmit, de akkor nem láthatom a kislányt.
Mégis hogy fizetnék neki, 24000 ft-ból 15000 ft-ot?
Előre is köszönöm a véleményüket, s a válaszukat.

Egy apuka!

Rolo31!

A gyerektartás fizetése - nem fizetése nem a láthatás függvénye.
Tehát a volt párod nem tilthat el a lányodtól ilyen indokkal.

T.
laikus hozzászóló

2fiúanyukája: ha a kapcsolattartás egy jogerős határozat alapján történik, akkor nem vagy köteles az abban megszabott időn kívül apával elengedni a gyermekeket.
DE: ne feledkezzen meg senki arról, hogy a folyamatos kapcsolattartás fogalmába nem csak az általában kéthetenkénti elvitel joga tartozik, hanem a gyermek meglátogatásának joga, vagy a telefonon, levélben, stb., történő érintkezés joga is.
Tehát, igen, láthatják egymást a gyermekek és a különélő szülő a szabott kapcsolattartó napokon kívül is.
Nyilván csak akkor teljesíthető a különélő ilyen igénye, ha kultúrált formában történik, tehát, előre egyeztet a gondozó szülővel, hiszen egyébként, ha úgy kívánja ezt a jogát érvényesíteni, hogy egyet gondol, és szó nélkül beállít, vagy nem veszi figyelembe, hogy a gyereknek már előre tervezett programja van, azt nem tudják a másik oldalon méltányolni.
Azonban, az sem hihető, ha bármikor és bárhogyan próbálkozik, a gondozói oldalon soha nem jó, és mindig vissza kell utasítani.
Elhelyezési eljárás alatt nem nagyon keménykednék (és egyébként is csak annyira, hogy ne kerüljek lehetetlen, alárendelt szerepbe).

Rolo31: ha nem sikerül megegyeznetek, akkor bírósághoz kell fordulni, hogy a gyermekelhelyezés, a tartásdíj és kapcsolattartás is végrehajtható formában rendezve legyen.
A törvény szerint (mint minden szülő), a saját szükségleteid rovására is köteles vagy a gyermekeidről gondoskodni, azonban, a bíróság nyilván akkora tartásdíj fizetésére fog kötelezni, amit várhatóan teljesíteni is tudsz. A kapcsolattartáshoz nem csak neked van jogod, de a gyermeknek is, és ez független attól, hogy kinek mennyi pénze van. (Illetve, a szülőket nézve, a kapcsolattartás akár bírsággal kikényszeríthető kötelezettség, és nem csak jog.)

Kaméleon!
Köszönöm a választ.Mivel leírtam már itt régebben,hogy az apa és a vele egy háztartásban élők miatt kellett a gyermekeket védelem alá venni,nem csak a kapcsolattartás nem működése miatt.
Míg működött a kapcsolattartás a leírtak szerint,akkor elég érdekes dolgok történtek,melyeket a védelembevételi határozatban írásban is rögzítettek és az apa ezt az aláírásával el is ismerte.
A tanárnő a találkozás elött hívott fel,tehát semmit nem tudtam.A gyerekeket az engedélyem nélkül levitték az apának és a kisebb fiam mikor meglátta az apját felrohant az osztályterembe,a nagyobb meg elmondta neki,hogy sosem jösz értünk és mindig hazudsz nekünk.Délutánunkat nem részletezném!
Nem azért merült fel bennem a kétség,hogy apa mikor és mit tehet meg,hanem mert az elmúlt 1 év alatt nem vitte a gyerekeket fejlesztőpedagógushoz,korrepetálásra, stb.
Most mivel elutasította a gyámügyi hivatal a végrehajtási kérelmét a láthatásra,mivel Ő maga nem él vele,hirtelen fontossá vált számára a gyermekek tanulmányi eredménye.Ez szomorít el!Nem a gyerekek nála a fontosak nekem ez így jön le.

A következő kérdésem lenne: Kapcsolattartások minden páratlan hétvégére vannak szabályozva péntek 17-től vasárnap 19-ig az apának, valamint a kettős ünnepek másnapján reggel 9-től este 19-ig. A csavar a mostani karácsony: Dec 24 (szenteste - ami ugye nem ünnep) 17 órakor elvinné az apa a gyereket egészen 26-a (vasárnap) 19 óráig. De közbe jön a kettős ünnep, ami ugye üti a hétvégét és aminek a második napja az apának jár - és bár nincs leírva, az első az anyát illeti emiatt. Tehát korrekt-e az az értelmezés, hogy apa pénteken 17 órakor elviszi a gyereket -anyánál még lehet 15 órakor egy gyertya gyújtás- utána otthon ünnepelnek, majd reggel 9-re megy érte anya, és délután 19-re vissza is viszi apához, hiszen másnap az apáé. Ez esetben ott a bibi, hogy elvileg az apának kellene hozni-vinni a gyereket, de az arra van kitalálva, hogy az anyától és nem az anyához. Szóval értelmezési gondom van. A kérdés a szenteste miatt érzékeny lehet, a megoldás remélhetőleg egy konszenzus lesz az anyával, de jó lenne tudni honnan is indulunk a megegyezés felé, mi a jogi helyzet?

Azzal az extra ide-oda hurculázással nagyon kicsesznétek a gyerekkel, de még magatoknak sem lenne igazi az ünnep.

A rendkívüli felülírja a szokásost, ergo tessék kölcsönösen elfogadható megoldást találni - egyidejüleg az év utolsó hétvégéjére is.

Jelzem a jövő évi naptárban is majd' minden kettős ünnep hétvégére esik...

monaLuis
laikus hozzászóló

Bono 32!
„és bár nincs leírva, az első az anyát illeti emiatt”
Ebben nagyot tévedsz. Ami nincs leírva, az nincs. A végrehajtható határozatot betű szerint kell értelmezned. Abban általában csak az van, mihez van joga (és mi kötelessége is egyben) a kapcsolattartónak. Nálad most az a helyzet, hogy a teljes ünnepet apával töltheti a gyermek, és ha az ünnep 1. napjáról külön nem egyeztetsz, az apa nem engedi át neked, de mégis elviszed, akkor a gyámhivatal joggal marasztal majd el. Téged.
Tehát, elvileg sehová sem kell a gyermeket hurcolgatni az ünnep alatt. Főleg nem apának.

"Regaszbukovari"!
Az eddigiekben is minden fórumozó megértette, hogy mentális segítségre van szükséged, tehát fölösleges többet írnod. Legalábbis ide. Mentális zavarok, életvezetési problémák esetén az internetes segítségnyújtás nem igazán hatékony. Személyesen keress fel szakembert, ő remélhetőleg segít a problémáid kezelésében. Csak a szakmát ne téveszd el, ne a jog területén keresgélj. Jobbulást!

Bono32, nem vettem észre, hogy az apa oldaláról kérdezel. Bocsánat. A többi áll, vagyis (hacsak nem apáé a szünet első fele is), a gyermeket el lehet vinni pénteken este, és vasárnap estig nem kell visszavinni, mert végig apánál lehet jogosan a gyerek. Ha olyan rendes, és a gyerek is szeretné, átengedheti az ünnep egy részét, de a közbenső utazásról értelemszerűen nem neki kell gondoskodnia.

A rendkívüli kapcsolattartás felülír mindent. Tehát itt nem érvényes a minden második hétvége fogalma.

Ha időszakos hétvégére esik a kétnapos ünnep, akkor a második nap jár.
Az első az anyáé.

Én sem értek vele egyet, legfőképpen hogy miért degradálja bárki is másodrendűnek a különélő szülőt, és miért nem egyik évben első nap, másik évben második nap, kikötéssel születik végzés, de ez van.

Felvilágosult szülők nem szokták papír szerint venni a leírtakat, szenteste napján is megosztják mondjuk este 5-6 óráig a gyereket, és a második két napot elosztják egyenlő arányra. Persze mindez nem 300 km távolságba élőknél működik. Felvilágosult szülők megértik hogy a gyereknek főleg ha kicsi, fontos hogy szenteste napján jöjjön meg a télapó.

Azért kíváncsi volnék hogy az a bíró, aki másnapot ad a különélő szülőnek, tehát december 26
Milyen érzelemmentes lelkivilággal bír. És főleg hogy állna az ő szája, ha ő adná oda 3 nappal később az ajándékát a saját gyerekének.

Sió! Megkérlek, állj le azzal, hogy felülírod a helyes válaszokat, mégpedig úgy, hogy azt sugallod, értesz hozzá.
Ebben az esetben sem igaz, amit állítasz. A gondozó szülőnek sem folyamatos, sem időszakos kapcsolattartása nincs, mert nincs neki semmilyen. Ugyanis ő a gondozó szülő. Ezért, hacsak külön ki nem kötötték a kapcsolattartásról szóló határozatban, hogy a gondozó szülőnek jár valamelyik ünnepnap, akkor előfordul, hogy ilyen esetben egyet sem kap.
Ez a magatartásod rendkívül felelőtlen, ha azt nézzük, hogy a tanácsod alapján néhány gondozó szülő úgy nem adja majd oda a gyermeket, vagy veszi vissza az ünnepnapon, hogy utána a gyámhivatal megbírságolja. Amit nem tudsz, arról ne állíts badarságokat!

Üdv mindenkinek!

A segítségeteket kérném. Állítólag eljárás índult a volt nejem ellen kiskoru veszélyeztetés miatt. nem adta ki a fiamat szünetek felére egyálltatán, és hétvégeken is csak akkor, ha már meg tanultak, meg kijátszott,visszaélt azzal, hogy én vagyok kiszolgáltatott helyzetben. Hiába jártam a gyh-ra, most tudtam meg hogy már megbírságolták, de akkor sem viselkedett normálisan. Most ez az eljárás hoz valami eredményt, vagy csak húzza az ügyet, mert volt már előtte védelembevétel is, de azt is semmibe vette.

Számíthatok most már eredményre, ezt nem tudja kijátszani? Nem akarom elvenni a gyereket, nincs is lehetőségem és ezzel ő nagyon visszaél.

Köszönön a válaszokat.

Atti80:
A gyermekvédelmi szabályozások főleg arra irányulnak, hogy a gyermeket hozzásegítsék ahhoz, hogy a vér szerinti családjában, a szüleitől a megfelelő gondoskodást megkapja. Ha a gyámhivatal, illetve a gyermekjóléti szolgálat úgy látja, hogy a gondozó szülő a gyermeket veszélyezteti, akkor kezdetben alapellátásban, majd szigorúbban, védelembe vétel keretében igyekszik a gondozó szülőt a megfelelő magatartásra rábírni. Ha minden erőfeszítés eredménytelen, akkor végső soron az következik, hogy javaslatot tesznek a gyermek elhelyezésének megváltoztatására. Mivel azt írod, hogy Te sem tudnád a gyermek gondozását vállalni, elképzelhető, hogy a folyamat végén a gyermeket kiemelik a családból. Ha a volt feleséged ezt megérti, talán változtat a viselkedésén. Garancia semmire nincs. Az általánosságban megfogalmazott kérdésedre akkor sem tudna senki biztosat válaszolni, ha az esetedet jobban ismerné. A gyermekjóléti szolgálattól többet tudhatsz meg, hiszen, ha védelembe vett gyermekről van szó, ők jól átlátják a helyzeteteket, és az együttműködést még az esetleges kiemelés után is fent fogják tartani.

Kaméleon, köszönöm a válaszod.
Semmiképpen nem akarom, hogy kiemeljék a fiamat, valahogy visszakéne vonatni ezt a feljelentést? A gyh. kezdeményezte, igaz, hogy én követelőztem, de már bánom, ha ez az ára. (Igazából ráijeszteni akartam, azt hittem pénzbüntetés lesz vagy ilyesmi, de a fiamat nem engedem kiemelni.
Üdv: Atti

Mit tegyek?

A kiemelésre csak nagyon nehezen szánja rá magát minden szakember. Olyan szülőnél is maradhat gyermek, akivel szemben ilyen eljárás indul, és a kiemelés sem végleges. A fenyegetettség arra mindenesetre jó lehet, hogy az öntörvényű, veszélyeztető szülő észbe kapjon és változtasson. Azt nem igazán tartom helyesnek, ha eljárás közben visszakozol. Továbbra is azt gondolom látatlanban a legmegfelelőbb megoldásnak, ha a gyermekjóléti szolgálatnál megkeresed a családgondozótokat, és vele megbeszéled, hogy hajlandó vagy a legteljesebb együttműködésre, segítsen abban, hogy az eljárás mellett a lehető legpozitívabb változás történjen. Ha a családgondozó megfelelően felkészült szakember, akkor bízom benne, hogy menni fog.

Épp a húga dolgozik a csgondozóba( gondolom ő okosítja ki)

A családgondozó a kliensének nem lehet sem családtagja, sem barátja, sem haragosa, stb. Gondolom, nem a húga a ti családgondozótok. Ha a „sajátotok” munkájával kapcsolatban kifogásod van, akkor azt a szolgálat vezetőjének jelezheted. Nem biztos, hogy rosszul végzi a munkáját amiatt, mert a kolléganője rokonáról van szó. (A gyámhivatalnál is jelezheted egyébként az ilyen kifogást.)
Látatlanban erről nem lehet ítélni, de mint látod, a húga nem sok sikert jelentett a volt feleségednek, hiszen nem eredményt ért el, hanem kifejezetten rossz úton halad. Ezt minden családgondozónak tudnia kell, ha húg, ha nem.
A gyámhivatal nem vádol meggondolatlanul veszélyeztetéssel senkit csak amiatt, mert valaki „követelőzik”. Hagyd, hadd végezzék a dolgukat, miközben maximálisan együttműködsz. Most ennyit tehetsz.

Nem a gondozó szülőnek írtam amit írtam, merthogy szavaiból azt vettem ki hogy ő a különélő szülő. Tehát a különélő szülőnek írtam.
Egyébként fejezd be a személyeskedést.

„Ha időszakos hétvégére esik a kétnapos ünnep, akkor a második nap jár.
Az első az anyáé.”
Ez a mondat úgy helytelen, ahogy van. Akárkire vonatkoztatod. Sem különélőre, sem gondozóra nem áll ebben a formában. Ugyanis, a határozatok, egyezségek, egyediek. A bíróság olyan határozatot hoz, a felek úgy állapodhatnak meg, ahogy a gyermeknek és nekik a legmegfelelőbb. Ha a megállapodásban nem szerepel külön, hogy az ünnepek első napja a gondozó szülőé, akkor nem az övé. Csakis akkor, ha az adott ünnep nem kapcsolattartási időszakra esik. (Tök mindegy, hogy folyamatosra, vagy időszakosra.)
Adott esetben, a kérdező külön megjegyezte, hogy a határozatukban leírva csak az van, második nap az apáé. Pont. A kétnapos ünnep pedig nem időszakos hétvégére esik annak, akinek éppen most csak a folyamatosa van, és a szünet második fele jár neki. Időszakos most csakis a dec.26-a lesz. Az ünnepnek nem minden napja időszakos kapcsolattartás.

Határozatba foglalás hiányában, anyának akkor maradna az első nap, ha ez nem apás hétvégére esne. Az, hogy az ünnep második napját a határozatban külön kiemelik, arra szolgál, hogy a különélő ne maradjon ki, és nem következik belőle semmi más. A gondozó szülőt kifelejtik ilyenkor. Ja. Nem helyes, de ez a jogszerűséget nem befolyásolja. Mint tudjuk.

Sió, nem baj, hogy szülőként nem érted, de a válaszodat olyan határozottsággal adod a kérdezőknek, hogy azt hihetik, biztos. Ráadásul volt, hogy azt közölted, jogi végzettség birtokában jelentkezel itt, és ha látják ez is azt erősíti, hogy készpénznek vehetik, amit mondasz:
„Szakértőként 2 szakterületen meg szoktam időnként jelenni a bíróságon, azért ebben segít a sosem használt jogi végzettség.”
Ez nem személyeskedés, hanem egyszerű figyelmeztetés. Sok reményt nem fűzök sajnos ahhoz, hogy megkülönbözteted a személyeskedéstől, és nem folytatod az érthetetlen harcot azokkal, akik nem támadni, hanem – a kérdezők érdekében – jó szándékkal figyelmeztetni akarnak.
Ha a hibát észreveszem, tudom javítani, de nem tudok mindig odafigyelni arra, hogy ki mit ír. Mindenesetre, ezentúl anélkül javítalak, hogy megszólítanálak.