Póthagyatéki???

1. Visszautasíthatod írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban. (Lehetne közokiratban is - de ahhoz el kellene menni egy közjegyzőhöz.)
A visszautasító örökös helyén az ő leszármazói örökölnek - ha vannak. A szükségképpeni örökös pedig az állam.

2. Tetszőleges személy nyilván nem számít örökösnek.
3-4. Neki ajándékozod. De csak ha elfogadja, és ez nem mentesít az öröklési illeték és a hagyatéki terhek kiegyenlítése alól.
5. Na vajon? Azokat a hagyatékból kell kiegyenlíteni a költségviselőnek, és a maradék a nettó örökség?
6. Nem. (Ez, gondolom, az eddigiekből kiderült.
7. Ennyit kellett volbna írnod, a többi felesleges volt. Mi a fene az a "meg nem érdemelt előny"? Úgy értsem, nektek nem kell a hagyaték, de azt se akarjátok, hogy az örököstársé legyen?

Kedves fórumosok

hagyatéki tárgyalás előtt állunk, édesanyánk öröksége egy csekély értékű ház, örökösök hárman vagyunk testvérek.
A kevéssé pontos megfogalmazások, a különféle forrásokban nehezítik döntésünket.

Szükségem lenne egy-két információra.

1. Ha az örökséget vissza kívánom utasítani, ezt hogy tehetem meg?

   a. nem csinálok semmit, el sem megyek a tárgyalásra

   b. írásban nyilatkozom, hogy visszautasítom (ekkor ezt milyen formában csatolhatom,
   vagy küldhetem meg a közjegyzőnek vagy akárki másnak, ugyanis jelen lenni nem tudok)

   c. meghatalmazhatom-e szintén beidézett testvéremet azzal, hogy ezt személyesen tegye meg a tárgyaláson

   d. Mi a helyzet akkor, ha a 3 örökös közül 2, vagy mindhárom visszautasítja?

2. Átruházhatom-e az örökséget "a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre"

   jogcímmel abban az esetben, ha ez egy általam kijelölt tetszőleges személy?

3. Átruházhatom-e az örökséget az államra, s ha igen milyen formula szerint kéne fogalmazni (pl. átengedés, ártuházás, átengedés tovább ruházás stb.) és az állam visszautasíthatja-e azzal, hogy nem fogadja el?
4. Általam kijelölt tetszőleges személyre mi módon ruházhatom át az örökség részemet?
5. A hagyatéki tárgyalásra bekért temetési számlák mi célt szolgálhatnak, visszatarthatom-e azokat?
6. Tekinthetem-e úgy, hogy mind az 5 kérdéses esetben, a hagyatéki eljárással kapcsolatos költségeken túlmenően,

   rám semmi más fizetnivaló nem hárul?

7. Az ügy lényege: két testvér nem akar örökölni, mert drágább lenne a leves mint a hús, ám a harmadik testvért nem szeretnék meg nem érdemelt előnyhöz juttatni, de az előbbi fontosabb cél.

Előre is kösz a választ.
Obi van kenubi

Kedves deakgyuri!

Nem éreztem letámadásnak a válaszodat.

derill helyesen idézte, a Ptk-ban találhatsz a visszautasítás intézményéről szabályokat. Nem tudom, hogy a jelen esetben vita tárgyát képező póthagyatéki eljárás milyen stádiumban van, ti tettetek-e már a közjegyző előtt visszautasítás lemondásáról szóló nyilatkozatot vagy nem. A közjegyzőnek azonban kötelessége, hogy az örökösöket a jogairól és a kötelezettségeiről kioktassa!
A törvény biztosítja az örökség visszautasításának a lehetőségét. A szerzés az öröklés megnyíltával végbemegy ugyan, de a visszautasítás jogára tekintettel az egyben ideiglenes hatályú is.
Az örökséget mind a törvényes, mind a végrendeleti, mind a szerződéses örökös visszautasíthatja. Csak az államot, mint törvényes örököst nem illeti meg az örökség visszautasításának a joga, hiszen más örökös hiányában a hagyaték szükségszerű örököse [Ptk. 599. § (3)].
Az örökség visszautasítása az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem kíván örökölni, nem kíván a hagyatékban részesedni. Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága, hogy azt csak az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után és csak addig lehet megtenni, amíg az örökös a visszautasítás jogáról akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott [Ptk. 675. § (1)].
A visszautasító nyilatkozat nem címzett jognyilatkozat, azt tehát akár a közjegyző előtt, akár valamelyik örököstárshoz intézve, akár címzett megjelölése nélkül - a hagyatéki eljárás során, vagy azon kívül - meg lehet tenni. A nyilatkozat megtétele sem alakszerűséghez, sem határidőhöz nincs kötve.
Az örökös a hagyatékot más személy javára szólóan nem utasíthatja vissza.
A hagyaték visszautasítása folytán ugyanis a kiesett szerződéses örökös helyébe az örökhagyó törvényes örökösei lépnek be (BH1984. 404.).
A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatokat addig, amíg arról az érdekelt másik fél nem szerzett tudomást, általában vissza lehet vonni. Ha a visszavonásra az érdekelt tudomásszerzését követően kerül sor, a visszavonás hatályosságához a nyilatkozattal jogot szerzett fél beleegyezése szükséges. Ez az általában irányadó szabály azonban az örökséget visszautasító nyilatkozatra nem irányadó, mert annak visszavonására az érdekelt másik félnek arról való tudomásszerzése előtt sem kerülhet érvényesen sor. Ennek az az indoka, hogy míg a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatok rendszerint a hagyatéki vagyon átruházására, feltételek kikötésére és más anyagi joghatás elérésére irányulnak - jellegüket tekintve tehát szerződési ajánlatok - addig az örökséget visszautasító nyilatkozat jogi következménye az, hogy a visszautasító az öröklésből kiesik, örökrészére a törvény erejénél fogva a helyébe lépett örökös válik jogosulttá. Az így bekövetkezett öröklésnek, az ezt előidéző visszautasításnak a hatályát utóbb már csak megszüntetni lehet, ami az érdekeltek közös megegyezésével a hagyatéki eljárás során is megtörténhet (PK 261. szám).

Ptk. Nem tul uj és elvileg van neki. Szerintem kérd meg ott, hogy nézze meg, vagy ezt nyomtasd ki neki, amit itt levelezgettél - bár nem fog szeretni Téged:) de gondolom ez nem is cél.

Az örökség visszautasítása
674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja
a)

2. a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

(3) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
675. § (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bármely érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Pontosan mely jogszabály adja alehetőséget a visszautasításra?

Mert akkor, ha ez nem olyan új jogszabály, akkor veszek a közjegyzőnek egy '95-ös Cd jogtárat! :)

Köszönöm válaszodat!

Remélem nem letámadásként érzékelted válaszomat, nem annak szántam!

A helyileg illetékes közjegyző pedig váltig állítja, hogy ezt mindenképpen megörököljük, ha akarjuk, ha nem!

De most már magamban sem vagyok biztos!

Pontos definíciója a visszautasításnak?

HA visszautasítom akkor a visszautasított örökséggel mi lesz?

Meg kell jelöljek kedvezményezettet?

helyesbítek:
azt azt örökséget lehet visszautasítani, amire a póthagyatéki eljárás folyik, azt amit már megörökölt azt természetesen nem!

Kedves deákgyuri!

A póthagyatéki eljárásban
vissza lehet utasítani az örökséget, a lemondással azonban ne keverd össze!

Kedves Ildikó31!

Köszönöm válaszodat, csak sajnos az általad leírt válasz sajnos nem érvényes a Póthagyatéki dolgokra.

Segítségedet köszönöm!

Kedves deakgyuri!

Én azt gondolom, hogy az öröklésről lemondani az örökhagyó halála után nem lehet, de az örökséget az örökös visszautasíthatja.

A Polgári Törvénykönyv:
Az örökség visszautasítása
674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

A törvény biztosítja az örökség visszautasításának a lehetőségét. A szerzés az öröklés megnyíltával végbemegy ugyan, de a visszautasítás jogára tekintettel az egyben ideiglenes hatályú is.
Az örökség visszautasítása az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem kíván örökölni, nem kíván a hagyatékban részesedni. Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága, hogy azt csak az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után és csak addig lehet megtenni, amíg az örökös a visszautasítás jogáról akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott [Ptk. 675. § (1)].
A visszautasító nyilatkozat nem címzett jognyilatkozat, azt tehát akár a közjegyző előtt, akár valamelyik örököstárshoz intézve, akár címzett megjelölése nélkül - a hagyatéki eljárás során, vagy azon kívül - meg lehet tenni. A nyilatkozat megtétele sem alakszerűséghez, sem határidőhöz nincs kötve.

Sziasztok!

Egy kicsit más jellegű kérdés:

Adott egy db póthagyaték tárgyát képező lakóingatlan 3db örökössel.

• Az egyik örökös kiskorú, gyámság alatt.
• a másik örökös külföldön él, részéről lemond.
• A harmadik rendben van.

A lakóingatlan rossz helyen van, 10 éve rá sem nézett senki,becsült értéke : 1mill. forint(ha tíz év alatt semmit sem loptak ki belőle).

A segítséget előre is köszönöm.
Az ingatlan '94 óta terhelt.
egyfelől: illetékhivatal (jelen állás szerint 130 ezer forint)
Másfelől: egy azóta végelszámolás alatt lévő RT. részéről (ez '94-ben volt 1mill. forint, kamatokkal meg sem merem tippelni)

1.Ha jól tudom póthagyatékról lemondani nem lehet.(mindenképpen öröklik, ha akarják ha nem)

2.A kiskorú a gyámügy miatt le sem tud mondani.

3.Tehát 2 örökös (mivel a harmadik lemond az egyik javára) 2:1 arányban megörökli az ingatlant+a rajta lévő terheket

Ezzel az ingatlannal tulajdonképpen érdemileg foglakozni senki nem akar, a legjobb lenne ha nem is lenne.

Kérdésem:

• Mi a legegyszerűbb eljárás, hogy minél jobban lerövidüljön az ügyintézés. (A helyileg illetékes közjegyző a következő tanácsot adta : Vegyem fel a kapcsolatot

mind az Rt.vel mind az illetékhivatallal és vegyem rá őket az ingatlan elárverezésére.
Az illetékhivatal erről hallani sem akar.
A ingatlanon lévő tartozás összege ha meghaladja az ingatlan értékét, az örökösök azt kompenzálni kötelesek-e, ha igen milyen mértékben (az örökölt ingóságok együttes értéke kb.100ezer forint).
Hogyan lehetne megoldást találni arra, hogy erre az ingatlanra semmiféle örökösödési adót ill. illetéket ne fizessenek az örökösök?

A segítséget előre is köszönöm!

Ne keverd össze!!!
Halotti-t az önkormányzatnál kapsz!

Nagyon köszönöm. Halotti anyakönyvit is ott kell csináltatni azt hiszem (ha adnak másolatot) tehát megyek oda mindenképp.
Mégegyszer köszönöm.

1. jótanács:

Elhunyt nagypapád utolsó lakhelye szerinti közjegyzőnél érdeklődj.

41 éves elvált nő vagyok (16 éves gyerekkel) . Egy hete felhivtak, hogy örököse lettem egy teleknek nagyszüleim után és meg szeretnék venni. Ekkor tudtam meg, hogy testvérem sem él már. Amit tudok háttér információ: Nagyszüleimnek nagybirtoka volt régen, tehenészet stb. Az államositásnál elvették, Papa eltette a papirokat bizva a rendszerváltásban.Ezen papirok nincsenek nálam csalk láttam gyerekkoromban, valószinű bátyám magához vette.
Szüleim elhunytak 1984-ben, Nagypapa 1991-ben , Nagymama 1992-ben. Tehát Édesapám elöbb humyt el Nagypapánál aki az ő édesapja volt.
A gondom hogy eddig nem tudtam erröl a telekről és elég sok idő telt el azóta.
Nem tudom hol kezdjem el intézni a dolgokat, mindenhol mást javasolnak. Kérem segítsenek egy jó tanáccsal!
Elöre is köszönöm Rikker Katalin
r.kata@rikkerstudio.hu 0670-5368642