Képviselet

derill, eszméletlen, hogy néhány nap alatt mennyit tanultam tőled :o)
Köszönöm!
A Rendőrkapitányságon megtettük a feljelentést. Itt rögzítették, hogy "képviselhetem" a sértettet, mivel vérszerinti rokona vagyok.
Természetesen a sértett is jelen van minden kihallgatáson, de szerencsétlen nem áll a helyzet magaslatán, ezért többnyire én adom elő a panaszt.
Közben kiderült, hogy nem ehhez a Rendürkapitánysághoz tartozunk, ezért áttették az ügyet egy másik Kapitányságra. Itt viszont a Rendőrkapitányság Vezetője elfogultsági kérelmet jelentett be és kérte olyan hatóság kijelölését. akivel szemben az elfogultásg látszata sem merül fel. Így holnapra beidéztek egy 3. Rendőrkapitányságra és remélem, hogy be fognak engem is engedni.
Elég egyedi eset és nehéz helyzetben vagyunk. Úgy tűnik, hogy az ügyvéd is bennevolt a "buliban". Ezt nagyon jól tudja/látja más ügyvéd is és a megyében nem vállalják a képviseletet, mivel kollégát kellene perelni.

nem. Be: 56. § (1) A sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt - ha e törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget - a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd vagy a nagykorú hozzátartozó járhat el.

Rendőrségen (kihallgatás)"képviselhetek" egy olyan személyt, aki megkér rá?

Ez sok mindentől függ, pl. hogy bizonyitott-e minden, a biróság számára tisztázott-e minden, egyszerü, vagy bonyolult az ügy, tehát nem tudni - birófüggő is. Természetesen meghallgatnak automatice, de mielőtt berekesztik a tárgyalást ezt jelzik (mármint azt, hogy be fogják rekeszteni), ha még van mondandód, akkor jelezd, mert ha már berekesztették, elvileg nem hallgathatnak meg - bár láttam már példát az ellenkezőjére is, ami attól, hogy a Pp-be ütközik, még megtörtént.

A 13. § (2) bekezdése arra vonatkozik, hogy ki nem járhat el biróként az ügyben. Mivel Te képviselőként akarsz eljárni és nem biróként, ez nyilván nem a megfelelő szakasz. A 67. § (1) a) pontjára hivatkozz.

Na még egy utolsó...
a meghatalmazásban a 67§-ra vagy a 13§ (2) bekezdésére kell hivatkozni????

Még egy kérdés...
Ha szeretném, hogy a tárgyaláson személyesen elmondhassak még egy két dolgot akkor kérnem kell a bírótól ezt vagy automatikusan meghallgatnak? Ezt nem tagadhatják meg, ugye?
Újra csak köszönöm!!

Köszönöm Derill! ezt jó tudni. Elolvastam a neten szinte az egész törvényt. Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ítéletet a fellebezésre vonatkozóan azonnal meghozzák, vagy majd később küldik ki?
Köszönöm

Bubo: a bizonyitás egyszerü, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik akár arról, hogy élettársak, akár arról, hogy jegyes, de itt élettárs, ez az előzőből kiderült számomra, mert valahol olvastam.

Help01: Igazából nem nagyon tudom kiegésziteni, mivel nem lenne rossz ismerned a Pp-t, ha van addig időd, olvasd el, főleg azokat a részeket, ami a tárgyalás menete, jegyzőkönyvi rész stb. Amit tudnod kell, az az, hogy ha kéred, hogy valami szó szerint szerepeljen a jegyzőkönyvben, azt a biró köteles elrendelni. A másodfokon - ha odáig juttok - a biróság azt vizsgálja, hogy mi szerepel a birósági jegyzőkönyvekben, tehát ha Te valami fontosat nem vetetsz bele, akkor nem fogod tudni bizonyitani, hogy elhangzott.

Szia Derill!

Örülök, hogy itt vagy! Lenne valami tanácsod még nekem a hozzászólók mellett?

Előre is köszönöm!!

Nagyon szépen köszönöm Banyamancs, nagyon sokat segítettél ezzel!!!!!

A meghatalmazáshoz az általad említett törvényben a következők vannak (Pp):

70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.
(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.

Teljes bizonyító erejű magánokirat kell hozzá, vagyis:

Írjátok be a szokásos szöveget: alulírott X.Y. (lakcím, szem. ig. szám), mint alperes meghatalmazom Z.K.-t, élettársamat (lakcím, szem. ig. szám) az 1952. évi III. tv. 13.§ (2) bekezdése alapján az .... ügyiratszámú per teljes vitelére.

Dátum, aláírás, két tanú a lakcímükkel együtt.

Innentől mindenben dönthetsz, mint teljeskörű meghatalmazott.

Ja és bármilyen tanács, segítség jól jönne ezzel kapcsolatban!!!
Jó hétvégét mindenkinek!

Ha lesz egy kis időd Derill, várnám a véleményedet a témával kapcsolatban.
Előre is köszönöm!!

Köszönöm a segítséget Bubó! Bocs ha félreérthető voltam, élettársak vagyunk "hivatalosan" is kb. egy éve. Emellett volt eljegyzés, még idén össze is házasodunk. Arra a részre hogy milyen jogaim lennének nincs valami véleményed?
Még egy dolog lenne a jövőt illetően. Ha nekünk közös babánk lesz és páromnak előző kapcsolatából van gyermeke(3), akkor az ötven százalékot tartásdíj gyanánt annyi fele kell osztani ahány gyereke van? függetlenül attól, hogy kit nevel ő és kit a volt feleség? Vagyis gyermekenként 12,5% járna tartásdíjként? Előre is köszönöm!!

Valamit félreértettem?

Help, a „párom” megnevezést úgy kellett volna értenem, hogy élettársak vagytok? Mert én csak eljegyzésre gondoltam, akik még nem élnek együtt, ezért csak a „menyasszonyának” nevezted magad, nem az élettársának.

Derill, a Pp. szerintem taxatíve felsorolja, kik azok, akik meghatalmazott-ként eljárhatnak. A 13. § (2) szerint: „... a jegyes és az élettárs, ...”, csak így, megkülönböztetés nélkül. Vagy nem?

Előző hozzászólásomban csak azt akartam érzékeltetni, hogy a menyasz-szony (ha még nem élettárts) ugyancsak képviselheti a párját (vőlegényét), csak ennek a kapcsolatnak a bizonyítása kissé körülményesebb, mint a többi kapcsolatfajtának, ezért bizonytalanabb a bíróval elfogadtatni.

Ha élettársi a kapcsolat (és azonos a lakcím), azt kell tenni, amit derill írt.

Üdv.

Köszönöm szépen a válaszokat! Tudnátok még a kérdésem második felére valamit mondani, hogy milyen jogaim lesznek a tárgyalóteremben? A meghatalmazásban hivatkozni kell a törvényre is? Beleírjuk, hogy felhatalmaz arra is hogy a képviselet mellett nevében nyilatkozzak?
Előre is köszi

Bubó: nem jegyes, hanem élettárs képviselheti. Erről nyilatkozhat, amit két tanu aláir - a szomszédok - akik az aláirással egyidejüleg nem csak arról nyilatkoznak, hogy a meghatalmazást a párod adta, hanem arról is, hogy élettársak vagytok.

Véleményem szerint nem elegendő a meghatalmazás a képviselethez.
Honnan tudja ugyanis a bíró, hogy valóban a menyasszonya vagy? Van erről valamilyen hivatalos dokumentum a birtokodban?
Úgy tudom, hogy mindenképpen hitelt érdemlően kell bizonyítani hozzátar-tozói mivoltát a meghatalmazottnak, a jegyesség azonban okirattal nem bizonyítható, esetleg két érdektelen tanuval.

Üdv mindenkinek!
A segítségeteket szeretném kérni a következőben. Párom fellebbezett első fokú ítélet ellen jövő héten lesz a fellebezésre kiírt tárgyalás. Különböző okok miatt nem a párom (aki alperes az ügyben) vesz részt a tárgyaláson hanem én. Én a menyasszonya vagyok. próbáltam kicsit utánna nézni a szabályoknak és azt találtam hogy az 1952. évi III.törvény szerint lehetek a képviselője. Mi kell ehhez? Ha írunk egy meghatalmazást, hogy szeretné, ha én képviselném, illetve hogy felruház engem minden joggal ami őt megilletné a tárgyalóteremben pl: ítélet elfogadása stb. ez elég lenne? Illetve lehetséges ez így? Vagy én egyáltalán nem nyilatkozhatok az ő nevében, még akkor sem ha ő erről írásban nyilatkozatot tesz?
Előre is köszönöm segítségeteket!
Help