SOS vagyonmegosztás válásnál

Sziasztok! Segítségre, jótanácsra, ötletekre lenne szükségem a következő kérdésben:

Adott egy házaspár és két nagykorú, de még nem dolgozó (egyetemista)
gyerek. Van egy "nagyobb" lakás a férj és feleség közös tulajdonaként,
továbbá egy kisebb, amit a feleség a házasság alatt vásárolt, de
bizonyíthatóan saját vagyonból (szüleitől kapott pénzből). Ez
utóbbiban az egyik gyerek lakik, de a feleség nevén van, és van rajta
kb 1,5 millió forint hitel, amit természetesen a feleség törleszt. Van
továbbá kb. 2 millió forint a feleség nevén lévő bankszámlán, szintén
bizonyíthatóan saját forrásból. A férj évek óta alkoholista,
alkalmanként (pl. jelenleg) dolgozik, de a lakás fenntartására,
élelmiszerre, gyerekekre stb. pénzt soha nem költ - eszik, amit talál,
a kocsmában pedig havi 200 ezer forintot hagy ott. Kijelentette, hogy
ő a lakást nem hajlandó eladni, sőt igazából semmit nem hajlandó
csinálni, ami érthető is, hiszen ingyen lakik és eszik, miért is
változtatna ezen (ez a magatartás véleményem szerint az elmeállapotot
is megkérdőjelezhetővé teszi)... Kérdésem az, hogy a válóperen milyen
vagyonmegosztási forma képzelhető el, azaz hogyan oldható meg a férj
elválasztása a feleségtől és a gyerekektől úgy, hogy utóbbiak minél
kevesebbet veszítsenek az ügyön. Sajnos kivásárlásra nincs pénz
(megjegyzem, hogy a férj a kapott pénzt valószínűleg rögtön elinná, és
az utcán végezné), a kisebb lakást pedig nem szeretnék eladni, mert
azt a nagyszülőknek szánták, az egyik gyerek csak ideiglenesen lakik
benne. Van szerintetek olyan megoldás, ami viszonylag rövid időn belül
képes lenne normalizálni a helyzetet? A válóper 3 hét múlva lesz.

Előre is köszönök minden választ.
Barna

Kedves barna88!

Több lehetőség is lenne, bár az itt leírtakból számámra az következik, hogy a közös megegyezéses válás reménytelen eset.

Tehát akkor az első lehetőség lenne, ha megegyeznétek a vagyont illetően. Amennyiben ez nem megy, akkor a vagyonjogi pert el fogja különíteni a bíró a házasság felbontásától. A házasság felbontása gyakorlatilag gyorsan fog menni. A vagyonjogi perben a feleségnek kérni kell, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a kisebb lakás és a 2.000.000,- Ft az ő külön vagyona, a többi a közös vagyon, és kérni kell a bíróságtól a közös vagyon megosztását.

Itt többféle lehetőség van.

1. vagy az egyik fél kivásárolja a másikat, azaz megváltja a tulajdonjogát.
2. közösen eladják, és a vételárat megfelezik
3. ha semmiképpen nem tudnak megegyezni a felek, akkor a bíróság elárverezi az ingatlant, és az így befolyt összeget osztják szét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányaduk arányában.

Kedves barna88! Megítélésem szerint a legideálisabb lenne, ha meg tudná váltani a férj tulajdoni hányadát. Próbáljon vele megegyezni, hátha jobb áron is hozzájuthat, mint gondolta.
Amennyiben ez nem lehetséges, akkor el kell adni az ingatlant, és a befolyt vételárat elosztani a tulajdoni hányadok arányában.
A harmadik esetet semmi esetre sem javasolnám, mert előfordulhat, hogy ezzel a megoldással mind a ketten nagyon rosszul fognak járni. Ha az árverésen nagyon alacson áron kel el az ingatlan, akkor sajnos oda kell adni ennyiért.

Annyit azért még elmondanék, hogy ha a férj italozó életmódot folytat, bántalmazza a feleséget, akkor a feleségnek a bontóper folyamán kell kérnie kizárólagos lakáshasználatot. Ha tudja bizonyítani a férje elviselhetetlen magatartását, akkor nagy valószínűség szerint a bíróság megítéli a kizárólagos lakáshasználatot.
Természetesen ennek is van előnye, hátránya.
Előnye, hogy egyedül lakhat a feleség a lakásban, nem kell eltartani a férjet, és nem kell elviselni a minősíthetetlen magatartását, hátránya viszont, hogy ki kell fizetni a lakáshasználati jog ellenértékének a távozó házastársra eső részét. Ez egy viszonylag nagyobb összeg, de ez a lakás értékesítése esetén levonásra kerül a távozó házastársat megillető vételár részből.

Javaslom, hogy ha egymód van rá akkor fogadjon jogi képviselőt.

Kedves ildikó31!

Köszönöm a választ, ha ideje engedi, feltennék még pár kérdést. Ha a bíróság megállapítaná a kizárólagos lakáshasználatot, akkor a lakáshasználati jognak a férjre eső része nagyságrendileg mennyi lehet? Azt látom, hogy a lakás lakott (ez mi?) és forgalmi értékének különbsége a teljes ellenérték, de a férjre vajon 1/2 vagy 1/3 jut? Jól értelmezem, hogy ezt az összeget ki kell fizetni a férjnek, aki ezért cserébe kénytelen elhagyni a lakást, tulajdonjoga azonban változatlan formában fennmarad, tehát az értékesítés továbbra is csak közös megegyezéssel történhet? A kizárólagos lakáshasználat akkor is megítélhető, ha az italozó életmód agresszív magatartással nem párosul? Amennyiben nincs szó kizárólagos lakáshasználatról, nem kötelezheti a bíróság a férjet a közös ingatlan fenntartási költségeihez való hozzájárulásra? És a nagykorú gyerekeket, valamint a lakás fenntartásában történő aránytalan részvételt figyelembe véve, várhatólag milyen tulajdoni hányadot állapíthat meg a bíróság?

Sziasztok!
Ismét lenne egy vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésem.
Tegnap összeültünk a feleségemmel és kiszámoltuk, hogy ki, mennyi pénzt vitt bele a lakásba. Az összegek:
feleségem: 724000 Ft
én 3212000 Ft
még hitel 2 lakáson (amit én át akarok vállalni, hiszen a feleségem nem fizeti, és ebben ő is benne van - mármint az átvállalásban) 3550000 Ft.
A lakás értéke 8 milló.
kb mennyit kell neki adnom ezek alapján, ha ki akarom vásárolni a nejemet? Ezek az összegek már kialkudottak, tehát majdnem fixre vehetők.

még annyit tennék hozzá, hogy a járulékos kérdésekben - ingatlanhasználati díj, számlák utólagos rendezése, kapcsolattartás, ingóságok sorsa - megegyeztünk, így csak a lakással kapcsolatban érdeklődnék tőletek a lentebb leírtak alapján.

Kedves barna88!

Ha a bíróság megállapítja a kizárólagos lakáshasználatot, akkor a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás értékének kb a 30%-a, osztva kettővel. Ezt az összeget akkor egy összegben ki kell fizetni az elköltöző házastársnak. Természetesen a tulajdonjog továbbra is fennmarad, ezt az összeget azért kell odaadni az elköltöző házastársnak, hogy ebből átmenetileg, a közös lakás értékesítéséig meg tudja oldani a lakhatását.
az értékesítés így is csak közösen lehetséges, de amennyiben a férj akadályozná az értékesítést, úgy kérni kell a bíróságtól a tulajdonközösség megszüntetését, és ha erre a tárgyalásra konkrét vevőt is viszel, akkor a férj nem tudja megakadályozni az értékesítést.

A bíróság a lakáshasználat kérdésében először is azt vizsgálja meg, hogy a feleknek az együttélése lehetséges-e, szóba jöhet-e az osztott lakáshasználat, van-e kiskorú gyerek, neki hogy lenne a legjobb.
Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a házastársak egyáltalán nem tudnának együtt élni, bár a lakás megosztható lenne, akkor az egyik félnek megítéli a kizárólagos lakáshasználatot. Azt, hogy ez az önök helyzetében hogy alakul, azt csakis a bíróság tudja megmondani, az összes körülmény gondos mérlegelésével. Én azt mondom, hogy lehetséges, hogy megkapja a kizárólagos lakáshasználatot akkor is, ha agresszivitás nem tapasztalható a férj részéről.
Ammenyiben a közös költségekhez a férj nem járul hozzá, úgy kérni kell a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a lakás eladásából befolyt vétálárból az 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadok ellenére a feleség, mivel ő fizetette a közös tulajdon fenntartási költségeit, x összeggel többre tart igényt.
Kiskorú gyermek esetében töretlen az a bírói gyakorlat, hogy mindkét félnek biztosítani kell a kiskorú lakhatását. Így abban az esetben, ha a kiskorút annál a félnél helyezik el, aki megváltja a másik tulajdoni hányadát, úgy a bíróság1/2-1/2 tulajdoni hányadok esetén is az 1/2-nél kevesebb összeget ítél meg a távozó házastárs számára.

Kedves barna88!

Ha önnek további elszámolási vitája van a házastársával, akkor a bíróságtól kérni kell, hogy állapítsa meg. Önnek természetesen bizonyítania kell, hogy a költségeket, gyereknevelést (mióta) saját jövedelemből fedezi.

Kedves Fórumozók!
Először írok, de már rendszeresen olvasgattam a kérdéseket és a válaszokat. volt hogy "megvilágosodtam" pár témában.
Most válás/vagyonmegosztás ügyben szeretnék kérdezni, hátha valaki tud nekem valami okosat írni. A férjemmel nagyjából mindenben meg tudunk egyezni, mivel közösen adjuk be a válást. viszont most felmerült egy kérdés, amiben nem jutunk dűlőre. mégpedig az, hogy ha majd eladjuk a fele-fele tul. hányadú közös lakásunkat akkor az ő fele részét csökkenteni lehet (kell) a lakás elhagyása óta eltelt időszak rezsi költségével. na és a férjem azt mondja hogy milyan alapon fizessen ha itt sem lakott. (ügyvéd mondta,hogy ezt igy kell) sőt még az is felmerült benne, hogy az ő "lakrészét" kiadná nekem albérletbe, hogy fizessek neki. erre is azt mondta az ügyvéd, hogy ha végleges szándékkal ment el (és szerintem igy volt, mivel a barátnőjéhez költözött) akkor nem kell használati díjat fizetnem. Bár gondolom azt bármikor lehet mondani, hogy hát én nem is véglegesen mentem el, csak eg kicsit "kiruccanni" aztán majd jövök!!! Ha épp egy kicsit összezördülnek akkor mindjárt napirendre kerül hogy visszajön. Hát ne ijesztgessen!!
És még valami: ha a "mindenféle" megegyezésünkbe belevesszük, hogy én használhatom kizárólagosan a fent említett lakást a két gyerekkel (mivel az ő lakhatása biztosítva van a barátnőnél), akkor azt vajon a Bíróság jóvá fogja hagyni vagy el kezd problémázni rajta? Már úgy értem, hogy "szegény férj", mi lesz most vele? még valami eszembe jutott: ha meg volt az első tárgyalás (békítő? -kezdő váló vagyok) akkor ott már fel merülhet hogy én azt szeretném hogy a fizujából vonják és az én számlámra jöjjön a gy.tartást? Mivel most 40e Ft-ot ad, de a 40% több lenne.
előre is köszönöm ha valaki válaszol

Te használod a fele-fele tulajdonú lakást, de nem fizetsz többlethasználati díjat?
Azaz ingyen albérlet a fél lakásra...

A számlákat minden esetben a fogyasztónak kell fizetni, aki lehet akár csak bérlő is.
(Ha elfogyasztok egy zsemlét a péknél, nekem is kell kifizetnem.)

Ha a lakásomból véglegesen elköltözöm és kiadom;
majd a bérlő közli, hogy nem fizet nekem bérleti díjat, mert véglegesen költöztem el a tulajdonomból.

Szerinted ez életszerű?

Még mindíg jobb, hogy neked adja ki mint idegeneknek.
A többlethasználattal kapcsolatos vitát is a bíróságon rendezd! A lényeg, hogy birtokon belűl vagy és valószínű, hogy a Bíróság kizárólagos lakáshasználatot ítél neked és a gyermekeidnek!:-)
A gyermektartás letíltását kérheted, természetesen a Bíróságtól.

Amennyiben nem Te zártad ki a férjedet, hanem önszántából költözött el, nem kell többlethasználati dijat fizetned, márcsak azért sem, mert gondolom vannak cuccai még a lakásban (ha egyszer azzal fenyegetőzik, hogy visszaköltözik), ez esetben pedig Te követelhetnél a cuccai tárolásáért dijat (mindkettőre, a többlethasználati dijra is és a tárolásra is vannak BH-k).

A rezsit tényleg annak kell fizetni, aki a lakásban lakik, azonban nem mindent. Azokat a dijakat, pl. adó, közös költség stb. amik akkor is terhelik a lakást, ha nem lakik benne senki, közösen kell fizetnetek, ilyen pl. a távhőfütés is, mivel azt akkor is fizetni kellene, ha Te sem laknál benne.

Ez az eset tehát más, mint amikor a lakásomat idegennek adom bérbe, igy amit Zoltán György irt rá, az erre nem vonatkozik.

Hogyan zajlik a vagyonmegosztás, ha az egyik fél (a férj) nem hajlandó megjelenni a válóperes tárgyaláson? Az ajánlott levelet megkapta, de úgy döntött, hogy nem megy el. Hogyan derül ki ilyenkor pl. hogy ő milyen tulajdonokkal rendelkezik, amiről a feleség nem tud? És fordítva, ha a férj nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor amit a feleség saját vagyonként tüntet fel, azt a bíróság (ellenvetés hiányában) automatikusan elfogadja annak? A feleség által közös vagyonként feltüntetett tulajdon ez esetben is feleződik vagy ahhoz a férj explicit kérelme kellene?

Az, hogy nem jelenik meg, még nem jelenti azt, hogy nem is reagál. Ugyanis ilyenkor a jegyzőkönyvet a biróság megküldi a férjnek ill. képviselőjének, és nyilatkozattételre hivja fel. Ha bizonyithatóan (tértivel) átvette de nem nyilatkozik, akkor a biróság elviekben ugy tekinti, hogy nem ellenzi, amit a feleség kért, illetve egyetért a feleség által előadottakkal.

Az természetesen nem fog igy kiderülni, hogy a férj milyen ingatlanokkal rendelkezik, azonban akkor sem biztos, hogy kiderül, ha a férj jelen van. A feleség kérheti ilyenkor, hogy a biróság hivja fel a férjet arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy van-e olyan vagyontárgy, amely a vagyonmegosztási eljárásban nem szerepel, tehát amiről a feleség nem tud. Aztán vagy nyilatkozik, vagy nem, vagy igazat mond, vagy nem. Ha nem, és később kiderül, vagy esetleg a per során derül ki, termászetesen a feleség majd igényt tarthat azon vagyontárgy felére is (ha nem volt különvagyon), illetve ha a per során derül ki, és bizonyithatóan rosszhiszemüen járt el a férj, egyrészt birságolható, másrészt a biróság a rosszhiszemü eljárást figyelembe veszi (erőteljesen befolyásolja a döntést, hiszen mindig szubjektiv elemek is közrejátszanak, ezen felül nyilván a férj szavahihetőségét is megkérdőjelezik).

Az alapkiindulás egyébként is az, hogy a házasság alatt szerzett vagyon közös vagyon, ha valamelyik félnek ez nem tetszik, neki kell bizonyitania, hogy nem közös vagyon, mert vagy nem a házasság alatt szerezte, vagy különvagyonból szerezte. Ha nem bizonyitja, akkor az alapkiindulás marad, tehát minden közös.

derill: honnan lehet megtudni, hogy milyen költségek számítanak közösen fizetendő költségnek? mármint olyannak, amiket mindkét félnek fizetnie kellene, nemcsak az ott lakó, hanem az önként elment házastársak is? kettőt említettél: távhő, közös költség...
de van olyan paragrafus, ami ezt leírja?

jah ige... és a tárolási díj az mire vonatkozik? ennek hol lehet utána nézni?

Van, Csjt. 29. (2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.

Konkrétan viszont semmi nem irja le, logikai alapon lehet eldönteni, és a biróság is elvileg ezt fogja figyelembe venni (jobb hijján). Tehát hivatkozz arra, amit irtam, hogy ha Te sem laknál benne, akkor is fele-fele arányban kellene fizetni pl. a távfütést. Ugyanis tudomásom szerint azt pl. nem lehet lemondani, kikapcsoltatni stb. A szemétdij pl. már nem ilyen, mert ha mondjuk külföldre mennél egy évre, és üresen maradna a lakás, azt adott esetben lemondhatod, kivéve pl. ha társasházban laksz. Tehát ez attól is függ, milyen lakásban laksz. Azt vizsgáld, hogy lemondhatnád-e, ha pl. Te is kiköltöznél a lakásból, és az üresen maradna. Nyilvánvaló, hogy pl. a közös költséget sem lehet lemondani, de a telefonhasználatot pl. igen, áramfogyasztás sem lenne stb.

A tárolási dij az az ő cuccainak a tárolása, ugyanis hiába ment el a lakásból, nem használhatod rendeltetésszerüen azokat a helyiségeket, ahol az ő dolgai vannak (kerülgetni kell stb.), tehát ha mondjuk ő raktárban tárolná, akkor azért a raktározásért is fizetnie kellene. Nincs ez másképp akkor sem, ha ő arra hivatkozik, hogy egyedül használod a lakást, ugyanis viszont tárolod a cuccait, tehát mégsem egyedül használod. Te fizetsz bérletit, ő meg fizessen raktározási dijat - a biróság valószinüleg mindkét kérelmet elutasitja ez esetben azzal, hgoy egálban vagytok.

Üdv Mindenkinek!
Köszi a gyors válaszokat. Majd okulok belőlük:) Most megint felvetnék egy problémát, kivácsian várom hogy mit tanácsoltok, vagy mi lenne a legjobb megoldás....
Adva van egy 800 négyzetméteres telek, ami az én különvagyonom (már a házasság előtt az én nevemre vették a szüleim) és a házasság ideje alatt elkezdtük egy kis hétvégi ház építését, ami még jelenleg sincs befejezve. (bontott tégla, cserép, főleg sk munka, de anyósék is adtak egy kis zsetont).Ezen kívül van egy autó (amit a férjem használ a munkába járáshoz). Az autó története az hogy előszőr volt egy Toyota 2500000-ért, és amikor a párom lelépett a barátnőjéhez rá 1 hónapra eladta/cserélte egy Hondára + 750 000 kp-ra. A telek kb 2 500 000, a rajta lévő házikó (kb 60% készültségi fokkal) 2 500 000.-, és a "könnyebb számolás kedvéért" az autó is 2500000.-. szóban (de ügyvéd előtt is tervezzük az egyezkedést) azt mondtuk hogy legyen a férjemé az autó egészen, és igy a telek a rajta lévő házikóval az enyém egészen. Tehát ugymond a házból a férjemre eső rész kiváltódna a kocsiból rám eső résszel. és mindenki örül(ne). Most jön amiért leirtam ezt az egészet. A férjem azt ötlötte ki, hogy ő csak úgy lemond a ház részéről a gyerekek javára. Azt el kell még mondanom, hogy engem nem érdekel a kocsi, vezetni sem tudok, viszont a férjemnek is púp volt a hátán telek. nem egy kertészkedő típus... ? :)) nem tudom van-e ilyen hogy akkor én is lemondok a kocsi fele részéről? inkább az aggaszt hogy nem szeretnék ajándékozási illetéket vagy bármilyen költséget fizetni a csereberékért. A férjem felvetette, hogy az autót ne is vegyük figyelembe az osztozkodásnál. (amikor felsoroljuk, hogy szekrénysor stb, akkor a kocsit meg se említsük)
Arra gondol, hogy ha neki "több marad" akkor neki kell illetéket fizetni a különbözet után. (ezeket ügyvéd mondta nekünk, amikor még csak érdeklődtük, hogy merre meddig hány méter)
Lehet hogy ezt a telek-kocsi ügyletet külön kellene intézni, és akkor a válásnál már tényleg nem merül fel se a kocsi se a telki ház. nem tudom. Irjatok!!

Itv. 25. § (2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Ez körülbelül azt jelenti, hogy ha azonos részt kaptok a házastársi vagyonból mindketten, akkor nem kell illetéket fizetni, azonban ha valamelyikötők nagyobb részt kap pl. egy millióval, akkor az egy millió után kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben pl. a férjed kapja meg az autót, Te a telket, akkor - mivel azonos értékről van szó, nem kell illetéket fizetni (feltéve, hogy a többi vagyontárgyból és ingatlanból is azonos mértékben részesültök), azonban ha a kocsit mondjuk letagadjátok, akkor csak Te fizetsz illetéket a hétvégi ház után, a férjed nem, ellenben nem tudja a kocsit a saját nevére iratni. Tehát szerintem jobb rendezni szabályosan.

A kocsi eddig is a férjem nevén volt( ezért az átírás mint probléma nem létezik) persze attól az még "családi" autó volt. Ugy értem hogy nem kizárólag az övé.
Végül is jól értem, hogy akkor sem kell semmit fizetni, ha a gyerekek javára mond le?Mert az egyértelmű hogy ha mi osztozkodunk akkor összegszerűen minden rendben. de ha a gyerekeknek "adja", akkor nem velem egyezkedik. én és velem a gyerekek az egy kalap?Végül is kicsit zűrzavaros számomra, hogy képez a telek is értéket és a rajta lévő ház is. a Tulajdoni lapon csak én szerepelek mint tulajdonos, mivel a ház nincs kész használatbavételi engedély sincs még kérve. Tehát ha a gyereknek szánja is az ő részét, miből fog látszani, hogy ők(gyerekek) is tulajdonosok lettek? És nem a férjem jön ki rosszabbul, ha a gyerekeknek adja? mert osztozkodásilag akkor nekem nem adott... remélem ki lehet hámozni mit is akartam.

Akkor is kell, ha a gyerekek javára mond le, ugyanis az ajándékozás lesz, és ajándékozási illetéket kell fizetni.

derill: a lakáshasználati jog ellenértéke az függ-e a tulajdoni hányadtól?

Attól is, mivel értékfüggő. Nyilvánvaló, hogy egy szoba-konyhás Illatos uti lakást nem annyiért tudnál kiadni, mint egy 8 szobás budait. Azt kell figyelembe venni, hogy mennyiért tudnád kiadni a lakást, illetve azt a lakrészt.

ez eddig rendben van... már megállapodtunk abban, hogy mennyiért lehetne kiadni... csak az a kérdés, hogy függ-e ez attól, hogy milyen arányban tulajdonos ő a valóságban... mert nem mindegy, hogy 10%-át vagy 50%át kell kifizetni a megállapított albérleti díjnak.

Igen függ, hiszen ha mondjuk 100 ezerért tudnád bérbeadni, de ő csak 10 százalékban tulajdonos, akkor ebből csak 10 ezer illeti őt, ha 50 százalékban, akkor 50 százalék.

köszi... ennek ugye van, jogszabályi háttere? és nem hivatkozhat arra, hogy ő ugyan csak 10%ban tulajdonos, de mivel az egész lakást használtuk mindketten, ezért ugyaolyan jogon használta mindkét fél, azaz 50%ban? ha a másik szemszögből is megnézed, akkor te mire hivatkoznál? mármint a 10% tulajdonjogú fél oldaláról...

Semmire. Megnéztem, mindig nézem a másik oldalt is. Próbálnám bizonyitani, hogy nem 10 százalékban vagyok tulaj. A másik fél mindig arra hivatkozik, amire akar, de a biróság által nem elfogadható indok az amit irtál. Gondold át logikusan: ha egyszer vagyunk 8-an tulajdonosok valamiben, és bérbeadjuk, akkor mindenképpen tulajdoni arányunk szerint osztozunk a bérleti dijon, akkor is, ha előzőleg csak az egyikünk használta, és a többiek nem kértek cserébe semmit.

derill: küldtem neked mailt, ha tudod, nézd már meg! köszi