válás utáni végleges külföldre távozás közös gyermekekkel

Első házassagomból származó két gyermekemmel véglegesen külföldre ( Németországba) szándékozunk költözni. Második férjem német állampolgár. A Gyámhivatal információja szerint szükségem lesz iskoláskorú gyermekeim beiskolázási okmányaira, lakóhelyigazolásra, kereseti igazolásra, ill. a befogadó ország gyámhivatalának környezettanulmányára.Majd ezt követően-hiteles fordítás után- eldöntik 30-60 napon belül, hogy gyermekeim elhagyhatják-e az országot . Ahhoz, hogy véglegesen kiköltözzünk, itt mindent fel kell számolnunk. No-ban vásárolnánk egy ingatlant, felkészülnénk a kinti életre, s ezek után mondhatja a Gyámhivatal, hogy a gyermekeimet nem vihetem magammal?
Volt férjem beleegyező nyilatkozata is kérdéses..ÿ(annak ellenére , hogy a kapcsolattartás havi egy alkalommal történik és akkor is csak az egyik gyermeket viszi el pár órára, a gyermektartási díjat pedig vezetőként a "minimálbére" után rendszertelenül fizeti.

Igen, mondhatja, azonban ilyen esetben nem jellemző. A gyámhivatal azt fogja vizsgálni, hogy a havi egy alkalommal történő kapcsolattartást tudod-e biztositani. Amennyiben az apa érdekei nem sérülnek, akkor nyilvánvalóan a gyámhivatal engedélyezi a külföldre távozást. Az apa érdeke azt szolgálja, hogy havonta egyszer, nem rosszabb körülmények között láthassa a gyermekeit, mint ahogy eddig. Tehát ha vállalod, hogy az országhatárid fizeted a gyermekeid utazását, akkor valószinü, hogy a gyámhivatal megadja a hozzájáruló nyilatkozatot. Azért az országhatárig, mert végül is az országon belül bárhova költözhetnél, és a kapcsolattartás költségei a kötelezettet, tehát az apát terhelik, viszont nem hozható olyan helyzetbe, hogy külföldre kelljen utaznia a gyermeke láthatásáért és annak a költségeit kelljen fizetnie.

Köszönöm az információt. A valóságban rendszertelen a látogatás. Van úgy, hogy 6 hétig nem találkoznak. Ebben az esetben is ragaszkodhatnak a havi egyszeri találkozáshoz, vagy esetleg ezt szabályozhatja másképp a gyámhivatal? Mennyiben befolyásolja a döntést ha a gyermekek nem akarnak látogatásra menni?

A költségekkel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy nem azt terheli , aki látni akarja a gyermekeket?

Nagyon is befolyásolja, ugyanis a gyermeket gondozó szülő kötelessége a gyerekeket felkésziteni a kapcsolattartásra. Ha nem akarnak menni, ez azt is jelenti, hogy a gyermeket gondozó szülő nem tett eleget ennek a kötelezettségének. Egy gyereket könnyü manipulálni, kizárólag a szülőtől függ, hogy a gyerek mit fog akarni és mit nem. Ha látja a gyerek, hogy anya utálja apát, és utálja, hogy kapcsolattartásra oda kell adnia a gyerekeket, és a kapcsolattartás előtt már napokkal rosszkedvü az anya, a gyerek sem fog akarni menni. Azonban ha az anya folyamatosan láthatóan örül annak, hogy az apával is együtt vannak a gyerekek, vidáman várja a kapcsolattartást, felkésziti a gyerekeket, hogy milyen sok kellemes élményük lesz, vagy legalább is az apjukkal lehetnek, akitől tanulhatnak egy csomó olyat, amit tőle nem, akkor a gyerek is akarni fogja a kapcsolattartást.

A gyámhivatal természetesen szabályozhatja másképp, amennyiben a biróság szabályozta és eltelt már két év, vagy amennyiben nem a biróság szabályozta korábban. Ha a biróság szabályozta és nem telt el a két év, akkor a biróság szabályozhatja ujra. Érdemes ez ügyben megegyezni.

Igazad van, valóban fontos (volna) az apa és gyermeke közti kapcsolattartás. Sajnos nálunk előfordult, hogy egy láthatás alkalmával az egyik gyereket kitette az autoból majd elindult a lányom meg rohant utánuk. Arra is volt péda, hogy a gyerekek előtt bántalmazott és a nagyobbik gyermekem már a telefonnál volt segítséget kérni amikor abbahagyta. Ezeket a dolgokat nem felejtik el a gyerekek. Az a szomorú, amikor a gyámhivatalnak jeleztem a problémákat, annyit mondtak, esetleg behívják az apát s elbeszélgetni vele... Szóval ez az oka, miért nem szívesen mennek a gyermekeim.

Az önmagában, hogy téged bántalmazott, nem lehet ok, hiszen eszerint őket viszont nem bántalmazta.

Ezek szerint a lányodat tette ki a kocsiból. Érdemes lenne megtudni miért. Nem tudom hány éves volt akkor a lányod, de az biztos, hogy egyrészt iszonyat rossz nódszert választott az apja a nevelésére, másrészt kizárólag nevelési célzattal csinálta az apa, eszében sem volt otthagyni. Sokszor hallottam már ilyen példát, a gyerek nem fogadott szót, járt a szája, a szülő meg azt mondta, hogy akkor gyere gyalog. A gond akkor van, ha ezt a gyerek komolyan veszi, és olyan irányba indul el, amerre kocsival nem követhető. Sajnos az apa ezt nem gondolta át. Beszélj vele ezekről a dolgokról, főleg arról, hogy nem ez a megoldás.

A két gyermek veszekedett és ennek volt a szankciója, hogy kitette a nagyobbat a kocsiból. Többet én sem tudok mert nem voltam jelen.
A láthatás költségeire visszatérve: a gyermekek mindenféle költségeit mi fedezzük (második férjemmel). Kéttannyelvű iskolába járnak, külön táncórát vesznek és sportolnak. Nem kis összeg havonta, s ha külföldre költözünk ott is nekünk kell mindent fizetni. Ezek után kérheti az ex, hogy mi fizessük ki a határig az utazási költségeket?
Közben jót nevet, mert fizet havi 25.000 Ft-ot, s közben járja a világot , szórakozik és egy óriási Volvoval közlekdeik, mert csak minimálbérrel van lejelentve? Ha pedig szóvá tenném "megkeserítené" az életemet...ez volt az ígéret.

Igen kérheti, hiszen gondolj bele, ilyen alapon akár Ausztráliába is költözhetne az anya, és a férjnek kellene kifizetnie, ha látni akarja a gyereket. Ez igy reális, egyébként kérhetsz ennél többet is, tehát kérheted, hogy ő fizesse, ha látni akarja a gyereket, csak nem biztos, hogy igy véglegesen külföldre tudsz távozni, mert ott tesz majd keresztbe ahol tud. Elviekben ha az anyának itélik a gyereket Magyarországon belül bárhova is költözik a költségszabály miatt az apát terhelik a kapcsolattartás költségei, ezzel az utazási költség is. Viszont mégsem várható el az apától, hogy a világ másik végéig utazzon ha a gyerekeivel akar találkozni.

Köszönöm a gyors válaszokat. Valószínűleg évente többször fogunk hazalátogatni, így felajánlom a volt férjemnek, hogy ezen alkalmakkor elviszem hozzá a gyerekeket. Úgy sem rendszeres a kapcsolattartás. A költségek tekintetében pedig remélem tudunk egyeszséget kötni, ha nem úgy is bíróság előtt kell dülőre jutnunk ( ?). Ott pedig a fenyegetései ellenére boncolgatni fogom, hogy minmálbérrel miképp lehet ilyen színvonalon élni.
Ráadásul információim szerint a még közös telkünket eladta a tudomásom nélkül.( Csak az ő nevén szerepelt, de a házasság fennállása alatt szerzett dologról van szó)

Hát akkor a telekkel kapcsolatosan érdemes lenne mielőbb megkeresned őt, és megismerned az álláspontját, ugyanis ha a biróság meg is állapitja, hogy jár neked a fele, ha nincs vagyona, a minimálbérből talán 200 év alatt fogják tudni levonni a Téged illető részt.

Annyit sikerült kideríteni, hogy a szülői házban van része. A közelmúltban halt meg az anyja , az apja már régebben. Valószínűsítem, hogy a ház az ő nevére kerül. Először azonban a külföldre költözést kell lerendeznem, mert ha most előállok a telektémával, egészem biztosan semmiféle egyeszséget nem tudok vele kötni.