Ítélet érvénytelenítése...

Sziasztok!

Három kisfiamat hónapok óta nem láttam, az anyja jogellenesen szabotálja a láthatásokat. A Bíróság sem rendezte határozatban, csak leírta...azaz nem kell betartani!
Mivel nincs semmilyen kapcsolatom jelenleg sem a gyermekeimmel, ezért egyértelműen annál a drogos, piás kis kurvánál maradtak.
Van egy "szakvélemény", mely az anya által elmondottakon alapszik elsödlegesen. A szakértőnek az anya által elmondottak végül is cáfolva lettek, amit az anya is elismert!

A lényege rám vonatkozóan, hogy személyiségzavarom van.

Kértem új szakvéleményt, ugyanazoktól a szakértőktől, de a teljes és valós iratanyag megküldésével!
Elutasította a Bíróság!

Kértem, hogy legalább a nyárra vonatkozóan rendezzük a kapcsolattartást, augusztus hónapra pedig ítéletet kértem!
Ezt sem vette figyelembe a Bíróság!

Egész nyári szünet alatt egy egész napot sem lehetnek velem a gyermekeim. Maximum délelött 9 órától délután 17-ig!!!

Ez is csak akkor, ha továbbra sem szabotálja...

Szeretném az elsőfokú ítéletet hatályon kívűl helyeztetni!
Korábban már kértem a Bíróság kizárását hasonló esetek miatt, -amiket késöbb megváltoztattak-, ezért visszavontam.

Most szintén szeretném kérni a kizárását több okból is!
Első az elfogultság, a tényálás felderítetlensége, az ellentétek fel nem oldása, szakértő kirendelésének elutasítása, ami eleve megalapozatlan ítélethez vezetett.

Sukorón laktunk, aztán exem feljött a III. kerületbe és bejelentkezett az anyjához!
Itt kezdeményezte a pert..., mint felperes.

XIII. kerületben vagyok bejelentve, a VIII. kerületben lakom, most jelentkezem át. Alperes.

Van-e illetékessége a II. és III. kerületi Bíróságnak az ügyünkben, hisz az utolsó közös lakóhelyünk Sukoró, az alperes lakcime és lakóhelye PEST???

A pert a gyerek lakóhelye szerinti biróságon is meg lehet inditani, tehát van.

Emlitettem korábban, hogy nyugtával dicsérd a napot. Akkor lehurrogtál.

Ez előre látható volt a biróság gyakorlatából.
Ki hozta az ítéletet?

Dr. Márkus Ágnes

Nem hurrogtalak le, ezért is kerestelek meg személyesen.

Több helyről is dicsérték, hogy korrekt.

Ennek ellenére alapvető dolgokat hagyott figyelmen, illetve jegyzőkönyvön kívűl!

Az a kérdésem, hogy meglévő ítélet (nem jogerős) után kérhetem-e az adott Bíróság kizárását, valamint az ítélet semmissé nyilvánítását?

Kérni mindent lehet. Egyébiránt attól még lehet, hogy korrekt. A biróságok esetében is fennáll az, hogy sokszor nem szándékosan, de mégis vétenek a diszkrimináció tilalmáról szóló szabály ellen. Egyetlen olyan esetet sem láttam még, hogy amikor a férfi és a nő gyermeknevelési képessége azonos, a férfinek ítélték volna a gyereket, sőt, kizárólag akkor kapja meg a férfi, ha a nő gyermeknevelési képessége bizonyitottan erőteljesen korlátozott (drogos, alkoholista, elmebeteg). Különösképpen igy van ez akkor, amikor a gyerek meg egyébként a nőnél van.

Azokat a tanácsokat, amiket kaptál, pl. hogy hozd el a gyerekeket és tartsd magadnál (még a legelején, nem tőlem), nem fogadtad meg. Ez volt az egyetlen esélyed.

Sajnos a pasik a legelején mér reménykednek, megegyezést keresnek, biznak a bíróság diszkriminációmentes, elfogulatlan eljárásában, a nő igérgetéseiben és a végén igy járnak.

Ilyenkor innen már szinte lehetetlen az ügyet helyrehozni. A gyerekek ugyanis az anya háztartásában vannak, az apával nincs kapcsolatuk, teljes mértékben elidegenednek tőle, és nem is akarnak kapcsolatot tartani (persze az anya befolyásának hatására).

A fellebbezési eljárásban kérd a Bíróság kizárását, valamint az ítélet semmissé nyilvánítását.

Ha tudsz olyan személyről, ahol hasonló a helyzet, de forditott nemek szerinti felállásban (tehát a pasinál voltak a gyerekek, a pasi drogos volt, nem törődött a gyerekekkel, és a bíróság az anyának ítélte őket) jó esélyed van a diszkriminációra hivatkozással megnyerni az ügyet. Próbálj ilyen ügyet felkutatni.

Fővárosi Bíróság Cséby Zoltán György
Bp. V. Markó u. 27. Édesapa

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A gyermekeim elhelyezésének perében, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság olyan elfogult eljárást „folytatott le”, hogy azt már korábban sem hagyhattam szó nélkül!
Az akkor sérelmezet és kifogásolt események valamiképp orvosolva lettek, de csak átmenetileg, ezért az ügymenetben igazán érzékelhető és értékelhető változás nem történt.
A gyermekeimet 2004. október első harmadában az élettársam jogellenesen kivonta a közös szülői felügyelet alól és hermetikusan elzárt minket egymástól!
2004. november 11.-i tárgyaláson a felperes „anya” ígéretet tett a láthatások elősegítésére. Az „első” láthatásra 2004. december 1.-jén került csak sor!
Kapcsolat Alapítvány megkeresésének ígéretét a Bíróság elmulasztotta!
Amikor a továbbiakban is megakadályozta a felperes a kapcsolattartásokat, és a Gyámhivatal elmarasztalta, a Bíróság elmulasztotta a kapcsolattartást szabályozni!
Ezért továbbra sem láthattuk egymást kisfiaimal… 2005. április vége óta!!!
Kértem, hogy a kapcsolattartások szabályozásával és az elhelyezés „kiegyensúlyozásával” kényszerítsen rá minket, szülőket a gyermekeink érdekeinek szem előtt tartására!
Augusztus végén, a nyári ítélkezési szünet után, pedig a tapasztalatok alapján egy megalapozott és elfogadható ítélettel rendezze a három kisfiam „sorsát”!
A későbbiekben „meghozott” -elsietett- ítélet, ha kimondatlanul is, de azon alapult, hogy az édesapának semmilyen kapcsolata nincs a gyermekeivel.
Az ügy lezárása messze nem olyan fontos, mint „három kisember élete”!
Ítéletével a Bíróság „véglegesen” félárvákká teheti gyermekeimet, hisz az eddigi tények alapján egyértelmű, hogy az anya önkéntes jogkövető magatartására a továbbiakban sincs semmi esély!

Mindezen tények alapján kérem Önöket, hogy a 5.P.23.281/2004 számú, gyermekelhelyezési ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságot kizárni, a meghozott ítéletet hatályon kívül helyezni, és azonos hatáskörrel rendelkező másik Bíróságot kirendelni szíveskedjen!

Tisztelettel: ______________________
Cséby Zoltán
Budapest, 2005. június 20.

Budapesti II. és III. kerületi Bíróság Cséby Zoltán György
Bp. III. Miklós u. 2. Édesapa
5.P.23.281/2004

Dr. Márkus Ágnes!

Gyermekeim elhelyezési perében úgy érzem, hogy a valós tényállást nem sikerült konkrétan tisztázni, és az egyes vallomásokban lévő ellentéteket sem sikerült feloldania!
Több esetben is kértem, hogy egy esetleges állítással, vagy állításokkal kapcsolatosan szíveskedjék -jogaim védelme érdekében- meghallgatni a felperesekkel folytatott telefonbeszélgetéseimet. Ezen szándékaim elutasításra kerültek, de egyik jegyzőkönyvben sem kerültek lejegyzésre, amit már a legelső alkalommal is sérelmeztem.
Miután sok apró, de lényeges momentum nem került jegyzőkönyvezésre, ezért egy másodfokú eljárásban nem is tudok rá eredményesen hivatkozni!
Egyes tanúk szavahihetőségének és állításainak megcáfolására tett bizonyítási indítványaim figyelmen kívül lettek hagyva, azokra nem is került sor, sőt jegyzőkönyvezésre sem került a szándékom!
A Bíróság félrevezetését, (nem teljesen valós állításokkal) a felperesek több alkalommal is megkísérelték, amelyek azonnal cáfolva lettek, de semmilyen módon nem lettek ezek az esetek szankcionálva!
Még hamistanúzásért sem indítottak eljárást, vagy a kapcsolattartások akadályozását sem szankcionálta a Bíróság!
Amikor egyértelműen elismerte a felperes, hogy önkényesen akadályozza a kapcsolattartást, és a Gyámhivatal elmarasztalta; a Bíróság nem volt hajlandó szabályozni a kapcsolattartást, aminek következtében továbbra sem láthattuk egymást a kisfiaimmal (bár 10 órát vártam őket)! Ez olyan mértékben korlátozta kisfiaimnak a jogait, ami megengedhetetlen, megalázó, és sértő bárkitől, nemcsak a „Magyar Független Bíróság”-tól!
Tekintettel az akkor már csatolt „3.000.000.-Ft készpénzkövetelésre”, ezen mulasztásával, ha akaratlanul is, de „elősegítette és támogatta a felperesek folyamatos zsarolási kísérletét”!
Követelésüket pénzhiány miatt nem tudtam teljesíteni…
Az ítéletnél döntő volt, hogy az apának hónapok óta nincs semmilyen kapcsolata a gyermekeivel.
Ellenben még ekkor sem szankcionálta az „anyuka” jogellenes viselkedését, a gyermekeim folyamatos veszélyeztetését!
Hallgatólagosan elfogadta, és „ítéletével szentesítette” azt, mint korábban (2004. október-november); ezáltal is „bátorította” a felperest a jogellenes magatartás folytatására!
Volt olyan tárgyalás, ahol a legelején írásban átadtam azon témakörök és nyilatkozatom tartalmazó beadványom, melyek közül, van, amelyik nemhogy jegyzőkönyvbe, de tárgyalásra sem került!
Az első tárgyalás hangulatára, és parázs vitáira, feszült hangulatára Ön is tett utalást és megjegyzést. A kialakult zűrzavarban, mely egyre jobban kezdett hasonlítani egy káoszhoz, ezért nem tudtam egész pontosan nyomon követni a sebtében összehívott tárgyalás menetét.
Ebben nagy szerepe volt a felperes ügyvédnőjének, aki gyermekeim láthatásával zsarolt, és tartott sakkban mindvégig!
Az akkor, és ott, ilyen körülmények között, és közismert előzmények után kikényszeríttet egyezséget -melyet Ön is javasolt és támogatott-, még aznap megfellebbeztem, és másnap benyújtottam a Bírósághoz! Pártatlanul nem tette, tehette volna! Az adott egyezség igen könnyen kijátszható, amit ki is használtak. Ilyen eset előfordulására „semmilyen alternatív javaslatot” nem jelölt meg határozatában!
Így ismét gyermekeimet hozta hátrányos helyzetbe, akiknek nemcsak lehetőségük, de esélyük sincs a „Bíróság ellen” bármilyen módon fellépni!
Sérelmeztem, hogy az adott egyezség semmisnek nyilvánítására, illetve módosítására még csak szándék sem merült fel, holott ezen igényemet a megkötés körülményeire hivatkozva (akarat hiba címén; a Ptk. szerinti megtámadásra tévedés, kényszer, megtévesztés) több esetben is kértem!
Az ítélet meghozatala előtt még mindig nem lett tisztázva az ügyben a tényállás, ami elengedhetetlen egy ítélet meghozatalakor!
Kértem, hogy elsődlegesen a kapcsolattartást szabályozza, a későbbiekben pedig az elhelyezés szabályozásával teremtsen olyan helyzetet, hogy augusztus végén egy „megalapozott és támadhatatlan”, jogszerű ítélettel rendezhesse gyermekeim életét! Kértem orvosszakértői vizsgálat elvégzését is, amit önként vállaltam. Figyelmen kívül hagyta!
A megalapozott és valódi tényeken alapuló, korrekt ítélet meghozatalára tett indítványom elutasította azzal, hogy le kívánja zárni az ügyet!
Hamar munka ritkán jó. Ez most is beigazolódott!
Egy Bíróság sem engedhetné meg magának azt a luxust, hogy egy ügyet nem kellő odafigyeléssel, körültekintéssel kezel, és nem tárja fel az összes körülményt, illetve azokat nem veszi figyelembe, mert ez csak az ügyek szaporodásához, és a Bíróságok túlterheltségéhez vezet!

Mindezen tények tekintetében, az ítélet megalapozatlan és elfogadhatatlan!

A felperes jogi képviselője -bár ismeri a tényállást- elvakultsága és ügyfele érdekében, a Bíróság pedig közismert és hírhedt elfogultsága miatt nem mindig képes, vagy hajlandó az igazság felismerésére, és a jelen ügy korrekt megítélésére!

Miután tájékoztattam, és csatoltam a „felperesek zsaroló levelét; 3.000.000.-Ft-ról” semmi sem változott a Bíróság hozzáállásában, nem is tett említést róla az eljárás során!
Sérelmeztem, hogy bár két mobiltelefont is átadtam a felperes részére, hogy gyermekeimmel kapcsolatot tarthassak, erre egyszer sem került sor. A Bíróság ekkor sem volt hajlandó rendezni a gyermekeimmel való telefonos kapcsolattartást, vagy legalább véleményt nyilvánítani az ügyben!
Az apai nagymama (Ibi néni) kapcsolattartását az unokáival sem volt hajlandó szabályozni, holott az eljárás során a felperes elismerte, hogy nyíltan megakadályozta és megtagadta, ami jegyzőkönyvezésre is került!
Elmondtam, hogy Ibi néni velünk lakott Fóton, a szomszéd faházban és nagyon sokat segített nekünk, a gyerekekkel való jó kapcsolatának bizonyítására fényképet is csatoltam. Ennek ellenére semmi…

A felperesek mindvégig lábbal tiporták, a jóhiszemű eljárás követelményét!

Mindezekért, és a fentekben kifejtett indokaim alapján kérelmezem az ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kizárását.

Kérem, hogy jelen beadványomat, az ügy teljes(!) iratanyagával együtt továbbítsa az elbírálásban illetékes hatóság felé!

Mindezek után is udvariasan; ______________________
Cséby Zoltán

Budapest, 2005. július 17.

Ma voltam a Bírónőnél, hogy a fellebbezés és kizárási kérelmemről tájékoztassam.
Gondoltam, hogy mivel "letudta" az ügyet, ezért hajlandó feszültségmentes, elvárások nélküli környezetben, nyugodtan kommunikálni és megpróbál meggyőzni, hogy mit és hogy értékelt.
Az ítéletből és annak indoklásából ez nem derült ki egyértelműen.
Majd másfél-két percet "rám szánt", mielött kulcsra zárta az ajtót...
Persze a felperes ügyvédjére egyszer fél, egyszer háromnegyed órát szánt! Ami miatt nem volt idő egy részletes tárgyalás megtartására, mert időhiányra hivatkozva belémfolytották a szót nem egy esetben!
Most azt mondta, hogy mondjak el mindent a másodfokon...
Szerintem egyszerübb lett volna, ha egy megalapozott ítélettel rendezi a dolgot és nem továbbpasszolja a Másodfoknak!!!

1. Akkor a bírónő két hibát követett el: egyet, amikor szóba állt veled, meg még egyet, amikor szóba állt a másik féllel. Tárgyaláson kívül ugyanis az bírónak tilos.
2. Nem hiszem, hogy különösen megrázta akár a fellebbezés, akár a kizárási kérelem. Fellebbezés a pervesztes részéről ilyen ügyben természetes, a kizárási kérelemről - aki egy kicsit is ismeri a gyakorlatot - mindenki tudja, hogy nem vezethet eredményre (egyébként nem is értelmezhető, hiszen a kerületi bíróságon már túl van az ügy).
3. Ha a bírónő szerinted megalapozott ítéletet hozott volna, akkor a másik fél rikoltozna vagy rikoltozhatna most itt az elfogult bíróságról és a stupid bírókról.

Kedves Nick!

Már korábban is több alkalommat beszéltem a Bírónővel. Kedvesnek, udvariasnak és megértőnek mutatkozott.
Aztán most meg nem!
A kizárást és az elsőfokú ítélet hatályon kívűl helyezését azért kértem, mert sok részlet nem lett jegyzőkönyvezve, így szerintem nehéz lesz rá hivatkozni!
Viszont ha megvárta volna az augusztust, addigra mindent tisztán, vagy tisztábban láthatott volna, amivel egy megalapozott ítéletet alátámaszthat.

A felperes ügyvédjével nincs tudomásom, hogy beszéltek volna az ügyről, csak több alkalommal felhívta...
Csak jelezte, hogy késik.
Az aznapi soronkövetkező tárgyalások miatt viszont, a késések miatt nem volt lehetőség arra, hogy valóban megtárgyaljuk az ügyet.
Persze, sérelmeztem, hogy sosem szankcionálja a felperesek viselkedését!

Amikor kértem, hogy szerezzünk egy magnót és a tárgyalásról készítsünk teljes hangfelvételt, elutasította!
Bizonyítási indítványaim nem vette figyelembe, de lejegyzésre sem kerültek!
Kértem, hogy menjünk át az oviba a gyerekekhez és nézze meg, milyen a viszonyom a gyermekeimmel!
SEMMI!!!

Ezt kértem a tárgyalás elött;

Budapesti II. és III. kerületi Bíróság Cséby Zoltán György
Bp. III. Miklós u. 2. Édesapa
5.P.23.281/2004

Tisztelt Dr. Márkus Ágnes!

A gyermekeim elhelyezésének perében, az eltelt időszak tapasztalatai alapján

• kapcsolattartások folyamatos megakadályozása miatt- kérem, hogy a kapcsolattartás szabályozása helyett, a nyári időszakra tekintettel, elsődlegesen az elhelyezést szíveskedjen, azonnal végrehajtható, ideiglenes intézkedéssel, gyermekeim érdekében rendezni. Ezáltal könnyebben szerezhető érvény, a gyermekeink jogainak. Az ítélethozatal időpontjául, augusztus hónapi -nyári ítélkezési szünet utáni- időpontot kijelölni szíveskedjen.

  A gyermekeimet továbbra is kérem saját háztartásomban és nevelésemben elhelyezni!

Az elkövetkező hónapok olyan tényekkel szolgálnak, ami a meghozatandó ítéletet megalapozza.
Az elhelyezést heti, vagy kétheti váltásban kérem megállapítani.
A Kapcsolattartást:
Június 18.-án, reggel 9.-12. és 15.-19. óráig, Zemplén Győző utcai Máltai játszótéren;
Június 19.-én, reggel 9.-12. óráig és 15.-19. óráig; A „játszótéren”, és séta Békásmegyeren;
Június 25.-én reggel 9.-19.-ig, egész napos láthatás, az édesapa lakóhelyén (Bródy S. 32.);
Június 26.-án reggel 9.-19.-ig, egész napos láthatás, apa lakóhelyén, és Soroksáron;
Az elhelyezést pedig:
Július 1. Péntek este 18. órától, július 8. péntek este 18. óráig az édesapánál;
Július 8. Péntek este 18. órától, július 15. péntek este 18. óráig az anyánál;
Július 15. Péntek este 18. órától, július 22. péntek este 18. óráig az édesapánál;
Július 22. Péntek este 18. órától, július 29. péntek este 18. óráig az anyánál;
Július 29. Péntek este 18. órától, augusztus 5. péntek este 18. óráig az édesapánál;
Augusztus 5. Péntek este 18. órától, augusztus 12. péntek este 18. óráig az anyánál;
Augusztus 12. Péntek este 18. órától, augusztus 19. péntek este 18. óráig az édesapánál;
Augusztus 19. Péntek este 18. órától, augusztus 26. péntek este 18. óráig az anyánál;
Augusztus 26. Péntek este 18. órától, szeptember 3. péntek este 18. óráig az édesapánál;
módon kérem szabályozni. A gyermekek átadása/átvétele az édesapánál történik.

Tisztelettel: ________________________
Budapest, 2005. június 17.

Mivel ismét nem láttam hónapokig a kisfiaimat, szerettem volna én is és a felperes is valami fokozatosságot. Azaz egy állásponton voltunk, ami nem jellemző erre a perre!

Teljesen mindegy, mi mit szeretnénk, vagy mi a gyerekek érdeke... Õ DÖNT ÉS KÉSZ!

Nickkel egyetértek.
Zoltán: elfelejtetted bekalkulálni, hogy mi van, ha szakad az eső? Nyáron szokott.
Minek a játszótér, meg a séta stb. variáns? A gyerekeidet ismered, játszottál is mostanában velük párszor a játszótéren, tehát kérd, hogy megkapd, és majd visszavidd.

Ezt junius 20-án irtad. Junius 18-ára és 19-re hogyan akarsz akkor szabályoztatni?

Irtam neked egy kilométerhosszu emailt, de most jelzett, a daimond, hogy visszajött. Nem jó az email-cimed. Küldj rám egy emailt, és válaszként elküldöm (nem tudom mikor, majd ha géphez jutok).

15.-én írtam, 17.-i dátummal, és akkor adtam oda a tárgyalás elött a saját kezébe!

Kedves György,

én nem a konkrét esetről beszélek, a polgári joghoz nem is értek olyan szinten, hogy beleszólnék. Én arról a jelenségről írtam, hogy aki elveszít egy pert (vagy büntetőben elítélik), annak azonnal buta, hazug, korrupt csalóvá válik a bíró. Közben semmi más nem történt, minthogy a bíróság nem az ő álláspontját osztotta. Ennyi.

Ha a jegyzőkönyv nem tükrözi a történteket, illetve fontos körülményeket nem tartalmaz, 15 napon belül a kijavítását lehet kérni. Az, hogy Te a pervesztés után kezdesz egyoldalúan hivatkozni a rossz jegyzőkönyvezésre, mit gondolsz, milyen eredménnyel járhat. Miután Te nem éltél a törvényes jegyzőkönyv-kijavítási lehetőséggel, ki fogja alátámasztani az általad elmondottakat? A bíró? Az ellenérdekű fél? Ezt Te sem gondolhatod komolyan. Úgyhogy ez egy olyan tuti bukás, hogy a diplomámat merem tenni rá.

A másodfokú bíróság a fellebbezésed nyomán nyilván felül fogja vizsgálni az elsőfokú ítéletet (ehhez természetesen a rendelkezésre álló jegyzőkönyveket felhasználva), ha az ítélet érdemben helyes, akkor helybenhagyja, ha nem akkor megváltoztatja, ha meg nem lehet dönteni, akkor hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendel el. De azt tuti, hogy nem fogja mondani, hogy az édesapa azt moindta, hogy elfogult volt a bíróság, ezért hatályon kívül helyezzük az ítéletet.

Nicknek igaza van. Nem a jegyzőkönyvezést kell támadni, hanem a döntést, ha az nem kellően megalapozott, vagy diszkriminativ.

Az ítélet hatályon kívűl helyezését, az új eljárásban a II. és III. Kerületi Bíróság kizárását kértem.

A magnófelvétel hiányát és a pontatlan jegyzőkönyvvezetést a helyszínen és a Fővárosi Bíróságon is sérelmeztem, még januárban...

Nem csak az ítéletet, hanem annak körülményeit is támadtam. Ugyanis folyamatosan figyelmen kívűl hagyott tényeket. Hiába nem jegyzőkönyvezett dolgokat, azokat a tárgyalást követően azonnal sérelmeztem.

A legfontosabb számomra, hogy mulasztásaival a felpereseket hozta olyan előnyös helyzetbe, hogy már próbáltam kölcsönkérni 3.000.000.-Ft-ot, csak láthassam végre újra a kisfiaimat!!!

A hétvégi és a nyári szünetre vonatkozó kapcsolattartások szabályozásának folyamatos elmulasztásával pedig végleg "elszakadtunk gyermekeimmel egymástól" (április óta ismét!)

Június 23..... Valakinek magyarázzam?!?

Eléggé egyértelmű az iratanyag is, én szégyelném, ha nem látnák át!

"Az ítélet hatályon kívűl helyezését"

Miért, annak a javadra való megváltoztatása nem lenne elég?

"az új eljárásban a II. és III. Kerületi Bíróság kizárását kértem".

Ez az, ami tuti nem fog megtörténni.

"A magnófelvétel hiányát és a pontatlan jegyzőkönyvvezetést a helyszínen és a Fővárosi Bíróságon is sérelmeztem, még januárban..."

Ha ezt perrendszerűen tetted, akor ezt fellebbezhető végzésben kellett elbírálnia a bíróságnak. Volt ilyen? Helyt adott a kérelmednek? Ha igen, akkor nyilván kiegészítették a jegyzőkönyvet annak megfelelően. Ha nem, akkor fellebbeztél ellene? Másodfokon igazat adtak?

"Nem csak az ítéletet, hanem annak körülményeit is támadtam. Ugyanis folyamatosan figyelmen kívűl hagyott tényeket."

Megteheti, ha megindokolja.

"Hiába nem jegyzőkönyvezett dolgokat, azokat a tárgyalást követően azonnal sérelmeztem."

És mi lett annak az elbírálása?

Kedves Nick!

Hónapok óta semmilyen kapcsolatom nincs a kisfiaimmal ismét. Egyértelmű, hogy maradnak...

Miért ne lehetne kizárni a Bíróságot, ha nem Bízom benne?

A Fővárosi Bíróságon tett kizárási kérelmem visszavontam, mert több gyermekvédelmis szakember (Gyivi), azt mondta, hogy Bízzak a Bírónőben.
Ráadásul a Bírónő is azt mondta az egyik beszélgetésünk alkalmával, hogy Õ valóban nem elfogult, higgyem el. Csak nem látta szükségesnek, hogy mindent pontosan lejegyezzen, tisztában van a dolgokkal.

Már márciusban kértem a felperes keresetének elutasítását, mivel az abban leírtak tételesen cáfolva lettek és alaptalan volta bizonyítottá vált. (A nevén kívül szinte minden más hamis volt!!!)

Örültem, hogy a Bíróság is látja az egyértelmű dolgokat, és nem hagyja félrevezetni magát!

Miután a tárgyalás utáni beadványomban sérelmeztem néhány momentumot, semmi, de semmi nem történt. Elbírálásról szó sem esett!!!
Volt, amit 4 vagy 5 esetben és írásban, és szóban is "megreklamáltam"...
Sajnos semmi...

Ez az első ilyen ügyem!
A többi jobban ment!:-)

Kedves György,

úgy látom, elbeszélünk egymás mellett. Szerintem célszerűbb lenne, ha egymás felvetéseire reagálnánk, abból kerekedhet ki valamit. A e előző hozzászólásod csak a korábbiak szajkózása, mintha nem is írtam volna az előzőt. Ennek ellenére reagálok rá, megtisztlnél, ha Te is azt tennéd.

"Miért ne lehetne kizárni a Bíróságot, ha nem Bízom benne?"

Több okból. Egyrészt, mert a dolog nem így működik. Vannak törvényben előírt kizárási okok, azok fennforgása esetén lehet kizárni a bíróságot. Egyébként nem. Azon az alapon mg főleg nem, hogy a pervesztes utólag - a döntés alapján - elfogultnak látja a bróságot. Másrészt ahogy már írtam, a dolog értelmezhetetlen. Jelenleg az elsőfokú bíróság befejeződött, a másodfok van folyamatban. A másodfokú bíróság elméletil három dolgot tehet: az elsőfokú ítéletet helybenagyhatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti. Kizárás csk az utóbbi esetben kerülhetne szóba, előbb azonban így kell dönteni. Én azt hiszem, hogy Te jogi képviselő nélkül jársz el, ezért számtalan dologgal nem vagy tisztában.

Valljuk be, teljesen tájékozatlan vagyok!

Akkor miért nem fordulsz szakemberhez?
Értsd: ügyvéd.

Ne haragudj, de ez azonnál látható volt. Óriási hátrányba hozod saját magadat, ha szakszerű eljárás helyett csak hőbörögsz.

A gond az, hogy a szakember (ügyvéd) nem olcsó szórakozás. A gyermekelhelyezési perek hosszadalmasak, ha közigazgatási eljárás is van bennük (gyámhivatali végrehajtási eljárás), akkor még munkaigényesebbek, ugyanakkor nem mindenki engedheti meg magának az adott esetben több százezer forintos munkadijat. Ha azt nézzük, hogy mondjuk tárgyalásonként 10-20 ezer közötti, konzultáció 10 ezer körül, egyéb levelezés, birósági beadványok stb. akkor hamar 150-200 ezernél van a munkadij.

Azok akik egyik pillanatról a másikra elveszitik a lakhatásukat (mert a párjuk kizárja őket a közös lakásból), kiborulnak, emiatt betegállományba kerülnek, esetleg elveszitik a munkájukat, nem könnyen tudják ezt a pénzt előteremteni.

Zoltán György hasonló helyzetben van, ezért kér itt tanácsot. Nehéz ugyan igy segiteni, de legalább tesz érte, átnézi a jogszabályokat, csak az értelmezéssel van néha gond, hisz fél év alatt nem lehet egy jogi egyetemi tudást „felszedni.”

Sokszor előfordul az is, hogy a szülő már a 3. 4. ügyvédnél tart, mivel - mint emlitettem, nagyon munkaigényes ügyekről van szó - elégedetlen az ügyvéd tevékenységével, aki nem mindig és nem mindenre reagál és nem mindig azonnal, ahogy az ügyfél elvárná.

De valljuk be, hogy ezt a 200 ezer forintos munkadijat sokszor egy szerződés megirásával megkeresi az ügyvéd pár óra alatt, igy nem igazán „éri meg neki” gyermekelhelyezési, kapcsolattartási ügyekben hónapokat, néha éveket törnie magát.

1 keresetlen kósza fölvetés:
bele-bele olvasva az előzményekbe, és köztük látva Nick Name meglátását is a jkv-hiányok, kifogásokat illetően, ... főleg (így) az 1. fok után, ...
föltenném a kérdést, hogy:
ha formai okoknál fogva esetleg szabálytalanm a jkv-zés, pl. ha kazettára ment, és a leíró nem írta alá (Pp.118.§(5)-i aláírás hiánya), ... ha ez esetleg előfordult (szerintem elég gyakori), ... akkor lehet-e azt mondani, hogy nincsen közokiratként figyelembe vehető jkv. (ti. pl. a Pp.118.§ (5) -beni leírói aláíráshiány miatt a szükséges alakíságot nélkülözi), ... ésakkor esetleg méginkább lehet a jkv-t támadni, van/lehet mivel a jkv-kifogást támasztgatni (amiben esetleg fix igazat kell adjanak az észrevételezőnek), s talán mindez vmiféle hatályonkívülhelyezés, vagy új eljárás felé jobban elvezethet, vagy arra viheti az ügyet.

Nyilván ennek nagyon-nemjó az 'optikája', de mégis, - akár csak elvben - járható lehet ez az út ?

(((Betüremkedésért bocs, csak jkv-szelekcióval én is találkoztam, és ... hát ez egy eléggé nehezen védhető eszköz-féle, és szerintem - sajna - függetlenül a kazettatartamtól, újabb kérdés az, hogy mi van a jkv-ban. Ha már túlhaladott-e fölvetés, külön bocs.)))