Tisztelt uram/hölgyem.
Érdeklödni szeretnék mit tehetek 2012 január óta egy házban, de külön kasszán élünk a férjemmel. Aki nem add bele semmit a rezsibe, és a gyerekek kiadásaiba se csak ha könyörgés árán vesz a gyerekeknek ami kell. Arra hivatkozik, hogy neki letiltása van,ami közös tartozás és nem marad. Sajnos az illeték mentes válást nem tudom így be adni, mert az ő fizetését is figyelembe veszik, és így se erre se semmire nem vagyok jogosult.. Mit tudok tenni, amíg volt munkahelyem nem volt gond, de közbe el vesztettem és a segítségét kértem, de azt mondta meg egyeztünk, nem add semmit, mert le tiltása van. De ha valamit nem tudok ki fizetni és abból gond lesz el viszi a két gyereket a szüleihez, és fel jelent a gyámügyön pl ha a villanyt ki kapcsolják. mit tehetnék az ügyben. Sajnos még el költözni se akar, mert állítólag nincs hova menni-e, mert a szülei is csak a két gyermeket fogadják be.. Kérem válaszoljanak mert ez szerintem így nem tudok lépni semerre.. Köszönöm.
Válóper előtt!
Értem! Köszönöm szépen a segítséget!!!
Általában egy közös nyilatkozat is elfogadható.
Köszönöm, kedves ObudaFan!
Amit ír, azzal teljesen tisztában vagyunk! Közös megegyezéssel válunk, minden megegyeztünk stb., ahogyan írtam is.
A kérdésem arra irányult, hogy mivel tudjuk igazolni a különélést!?
"A kérdésem az lenne, ha egy címre vagyunk bejelentve a férjemmel, ahol egyikünk sem él életvitel szerűen (ez változik is, mert közben eladtam a lakásomat) van-e más mód a bizonyításra? Pl. az ő albérletének tulajdonosa nyilatkozhat-e arról, hogy ott mióta lakik? Vagy szülők tehetnek-e ilyen nyilatkozatot, hogy mikor költözött vissza hozzájuk a gyermekük, még ha nem is jelentkezett be oda?"
Köszönettel:
Tünde
A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.
(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha
- a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy
- a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.
Ebben a két esetben lehet tehát viszonylag gyorsan válni. Az első tárgyaláson csak akkor, ha közös kiskorú gyerek nincs.
Tisztelt Jogászok!
Következőkben szeretném a tanácsaikat kérni.
Férjemmel különváltan élünk, de jogilag nem váltunk el.
A válásról mindenben meggyeztünk, de még nem adtuk be a válókeresetet (hiba volt). Nekem "új" kapcsolatom van, jelenlegi párommal babát várunk.
Olvastam, ha bizonyítani tudjuk férjemmel együtt, hogy X ideje (2 év?) külön élünk, akkor ezzel gyorsítani tudjuk a válási eljárást (elég 1 tárgyalás is).
A kérdésem az lenne, ha egy címre vagyunk bejelentve a férjemmel, ahol egyikünk sem él életvitel szerűen (ez változik is, mert közben eladtam a lakásomat) van-e más mód a bizonyításra? Pl. az ő albérletének tulajdonosa nyilatkozhat-e arról, hogy ott mióta lakik? Vagy szülők tehetnek-e ilyen nyilatkozatot, hogy mikor költözött vissza hozzájuk a gyermekük, még ha nem is jelentkezett be oda?
Azt tudom, ha utána újra házasságot kötök (már csak a baba neve miatt is mindenképpen összeházasodunk) akkor kérhetem, hogy ne kelljen kivárni a 30 nap várakozási időt a baba érkezésére hivatkozva.
Esetleg a baba érkezésére hivatkozva kérhetünk-e valamilyen gyorsítást a válóper során is? Vagy egyéb más ötlet is érdekelne, ha van.
Arra tudnak valami támpontot mondani, hogy kb mennyi időt vesz igénybe egy ilyen válás a papírok beadásától számítva? (a Fővárosi Bírósághoz tartozunk)
Elég faramuci helyzet, sajnos a mi hibánkból alakult így, de szeretnénk minél hamarabb lezárni, mindenki megelégedésére.
Köszönettel:
Tünde
Amit találtál, az arról szól, hogy milyen jogot kell alkalmazni, nem arról, hogy melyik állam bírósága jár el. A kettő nem kell, hogy azonos legyen.
A Brüsszel II. rendeletet kell a joghatóságra alkalmazni, nem ezt.
Bocs, kicsit hosszú leszek, de amit találtam.
Nmjt. 40. § "A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes."
Az 1259/2010. rendelet 8. cikke így szól:
"A felek jogválasztása hiányában alkalmazandó jog
Az 5. cikk szerinti jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó:
- amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; vagy ennek hiányában
- amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
- amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában
- amelynek a bíróságához fordulnak."
Közös jogválasztásnak esélye sincs. A házastársak soha nem éltek Magyarországon, csak Németországban, szokásos tartózkodási helyük is ott van most is. A magyar állampolgár férjnek személyi igazolványa szerint Magyaro-on van az állandó lakcíme, de szokásos tartózkodási helye Németo-ban van évek óta.
Alkalmazandó ez az EU rendelet?
Mert ha igen abból úgy tűnik a szokásos közös tartózkodási hely alapján pert indítani Németo-ban lehet, nem pedig Magyarországon.
Vagy mégis megindítható a per Magyaro-on, ha igen, mire hivatkozva?
A válaszokat előre is köszönöm
A férj magyar, magyarországi állandó lakhellyel, a feleség horvát. Ebben az esetben a kódex alkalmazandó lehet. De, a Brüsszel II. rendelet alapján is lenne magyar bíróságnak joghatósága.
Ha abból indulunk ki, akkor természetesen igaz. De erősen vitathatónak érzem azt, hogy abból kellene kiindulni.
Én az Nmjtvr.-ből indultam ki.
Az az előkérdés, hogy a Brüsszel II. rendelet alkalmazandó, vagy az Nmjtvr. Nem egyszerű, mert ugye a közösségen belüli nemzetközi tényállást nem az állampolgárság alapozza meg, hanem az egyik fél állampolgársága, plusz a közös lakóhely. Mindenesetre szerintem ennek ellenére a Brüsszel II. rendelet alkalmazandó, főleg ha figyelembe vesszük a Brüsszel I. rendelet gyakorlatát (Owusu vs Jackson ítélet) és azt a B. II. rendeletre vonatkoztatjuk.
Ha azt fogadjuk el, hogy a rendelet alkalmazandó, akkor a magyar állampolgár fél csak magyar lakóhely esetén indíthatja meg itthon a pert. (Ha a felek közös kérelmet adnak be, az persze más kérdés.)
Ha esetleg mégis az Nmjtvr. lenne alkalmazandó, akkor természetesen mindenképpen meg lehetne itthon indítani a pert.
Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat.
Tisztelet fórumozók!
A lényeg: Németországban élő, de Magyarországon több mint 10 éve házasságot kötött felek között a házasságot fel lehet-e bontani Magyarországon, ha a válást kezdeményező magyar állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, a másik horvát állampolgár, és a magyar házasságkötés ellenére soha nem éltek együtt Magyarországon, csak Németo-ban?
- Magyarországon benyújtható-e a válóper, ha igen mi alapján pl. magyar állandó cím, esetleg házasságkötés helye alapján, vagy csak Németországban, a tartózkodási hely alapján?
- Ha benyújtható magyar bíróságnál, a leírtak közül milyen körülményre, jogszabálypontra hivatkozva?
- Változtat-e a helyzeten, ha szerb állampolgár megszerezte a német állampolgárságot, ha igen fentiek hogyan alakulnak?
Válaszokat előre is köszönöm.
Illetve ha "csak" gyermekelhelyezés, akkor a gyermekek lakóhelye szerinti bíróság, ha jól tudom.
Az alperes lakóhelye, vagy az utolsó közös lakóhely szerinti bíróság lehet illetékes.
Köszönöm szépen a Gyors segítséget!
Az, hogy melyik bíróság tárgyalja az ügyet, nem szabad választás kérdése. Az jár el, amelyik illetékes. Tőled most azt kérdezik, mire alapozod a konkrét bíróság illetékességét. Rossz jel, mert azt jelenti, hogy szerintük nem az az illetékes.
Szép napot ,érdeklődni szeretnék,(lehet hogy nem jó helyen szólok hozzá vagy kérdezek ) szóval érdeklődni szeretnék,hogy beadtam a bontóperre való kérelmet és az összes hozzá tartozó iratokat. A mai napon kaptam egy végzést,hogy jelöljem meg a jogszabályhelyet melyre tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapítását kérem ( ugyanis levélben ide közel hozzám igényeltem,hogy küldjenek át minden iratomat mert ez lehetséges!) Ezzel a mondattal nem vagyok tisztában ,kérem írják meg a jelentését. Köszönettel Bea
„hogy bontóperben nincs illetékfeljegyzés.”
De az a 200 ezer nem is a bontóper illetéke.
Arra, hogy a bontóper tételes illetéke 30 ezer, több pénzem meg nem volt, illetve bíztam abban, hogy peren kívül megegyezünk. Nem reszkíroztam meg az illetékmentesség kérését. Hiba volt. Azt meg úgy olvastam valahol (polg. perrendtart.?), hogy bontóperben nincs illetékfeljegyzés.
Szóval most utólag is lehet még kérni akár ezt, akár azt?
(bocsánat az értetlenkedésért)
A pertárgyérték után tényleg 255 ezret kell fizetni. Mire alapozta a 30 ezret? A költségmentesség vagy illeték feljegyzés kérése jó ötlet. Van olyan bíróság , amelyik alapból megadja az utóbbit. Viszont amíg el nem bírálják addig áll az ügy érdemében.
Most, utólag lehet kérni költségmentességet erre a 255ezerre (úgy, hogy a 30ezret már rányaltam a keresetlevélre)?
Illetékfeljegyzés kérésére ilyen (bontóper vagyonmegosztás kérésével) perben van lehetőség?
A leszállítás már nem csökkenti a pertárgy értékét, így az illetéket sem. Kértj költségmentességet, másodlagosan iletékfeljegyzési jogot.
Ismét jelentkezem, talán segít valaki.
Október 18-án már kértem és kaptam itt segítséget.
Azután még októberben beadtam a keresetet, a házastársi közös vagyon megosztását is kértem, de csak 30ezer Ft illetéket fizettem meg. A bíróság tegnap felszólított, hogy a 4millió 750ezres perérték (korábban 9,5 millióra értékelték fel a lakást, ezért annak a felét jelöltem meg) után fizessek meg további 255ezer forint illetéket, vagy elutasítja a keresetet. Nekem ennyi pénzem nincs, most mit tudok csinálni?
- Változtassam meg a keresetet? A polg. perrendtart. 146. §-ban írtakat hogyan kell értelmezni? Lehet úgy, hogy még most, az illetékkieg-re adott határidőn belül keresetváltoztatást nyújtok be és csak a házasság felbontását kérem, arra meg utalok, hogy a vagyonmegosztást új perben kívánom rendezni?
- Vagy mi a helyzet akkor, ha a férjem hajlandó mindjárt az első tárgyaláson egyezséget kötni, s abban nyilatkozik, hogy részletekben megfizeti nekem a kért 6mill. 250e forintot, én meg elfogadom azt? Ebben az esetben érvényes az, hogy csak a perérték 10%-át kell megfizetni? Ha a hiánypótló végzésre adott határidőn belül beadványban jelzem a bíróság felé ezt az egyezségi szándékot, akkor is meg kell fizetnem 15 napon belül a 255ezret, vagy elég ekkor további 25500 ft megfizetése? Esetleg lehetséges-e valamiféle egyéb kedvezményt kérni, úgy tudom illetékfeljegyzési jog bontóperben nincs. Vagy tévedek?
Ismét várom segítő válaszaitokat!
juci
