Válóper előtt!

Tisztelt Árnyékharcos!
közös vagyonnak nincs saját része. A közös vagyonból vásárolt vagyontárgy is a közös vagyon része. Tehát igen, köteles beengedni.

Tisztelt Szakemberek és Tanácsadók! Szeretném megtudni Önöktől, hogy a házasság alatt közös vagyon saját részéből, saját névre vásárolt házba köteles-e a feleség beengedni a gyerekere is veszélyes férjet? Válaszukat előre is köszönöm! Sok múlhat ezen!

„Tehát lehet-e egy ilyen keresetlevélben a férj a felperes?”

Lehet. A vagyom megosztásáról szóló megegyezést pedig mindketten írják alá, és csatolják a keresethez.

Mindketten felperesek. Pp. 3.§ (1) bek. A kérelmet közösen terjesztik elő. A 121.§ (1) bek. b) pontjába is azt kell beírni, hogy mindketten felperesek. Közösmeg. esetén végzéssel határoz a bíróság az egyeszségről, majd ítéletileg felbontja a házsságot.

A következő kérdést szeretném feltenni a hozzáértőknek.

Egy jóbarátom válik, és engem kért meg a közös megyegyezéses keresetlevél elkészítésével. A helyet viszonylag egyszerű, gyermek nincs. Nagyjából tudom mi is a teendő (vannak mintáim), csak egy dolog nem tiszta. A közös megegyezésnél a házastársak közösen kérik a házasság felbontását a bíróságtól. A keresetlevélben azonban muszáj lenni egy felperesnek és egy alperesnek. Ilyen esetben tetszés szerinti az, hogy ki az alperes és ki a felperes?
Látszólag mindegy, de pl., ha a feleség a felperes, és meggondolja magát (ez a jelen ügyben elképzelhető) és nem megy el a tárgyalásra, a Pp. 288. § (1) bekezdésének második mondata szerint a bíróság megszünteti a pert. Ha alperesként teszi ezt, akkor nem.

Tehát lehet-e egy ilyen keresetlevélben a férj a felperes?
Nagyon köszönöm.

A hatályos törvények szerint a bíróságnak nem feladata vétkesség megállapítása. Ha megkísérelnád effelé terelni az eljárást, azzal valószínűleg csak mélyítenéd a bírónő esetleges ellenszenvét. Egyébként a bontás illetve anak kapcsán meghozandó bírói döntések elvileg függetlenek is a "ki miatt ment tönkre" kérdésétől.

Jó nap!

Kicsit talán plátói a kérdés. Szerintetek van esetleg értelme annak, hogy a feleségem (akitől elválasztanak) nem korrket viselkedését velem szemben, felhozzam a bíróságon. Van értelme annak hogy esetleg mélyebben rávetítsek arra, hogy egy ideje számító magatartása bontotta fel a családi közösséget. Magyarán érdekelheti esetleg a bírónőt morális kérdések, amit bizonyítani nagyon nehéz. Azért feszegetem ezt a kérdést, mert meggyőződésem, hogy a bíró szemszögéből én vagyok a családom "ellensége", és ekként alakítja az ítéletét. A második forduló előtt vagyok.

A gazdasági társaságok tagsági jogosultságaira is igaz, amit az ingatlnaokról szoktunk elmondani: a nyilvántartásban szereplő bejegyzéstől függetlenül minősülhetnek házastársi közös vagyonnak. Egy úgymond "családi vállalkozásról" ez nagyon is elképzelhető. Akkor pedig a házastársak tulajdonosi részesedése megegyezik.
A cégbeli tulajdonostársi viszony nincs a házastársi viszonyhoz kötve, a házasság felbontásának, a vagyonközösség megszünetetésének nem feltétlenül következménye az, hogy egyik tulajdonos a másikat "kivásárolja".
S valóban, az utolsó már gazdasági jogi kérdés: bármelyik tulajdonos követelheti az ügyvezetőtől a tájékoztatást, az adatokba való betekintés lehetővé tételét. (Figyelem: ez természetesen a hivatalos adatok megismerését jelenti, az esetleges "feketekassza", másodlagos könyvelés ismertetését már nem.)

És forduljatok ügyvédhez.

Kedves Mindenki , elsősorban Obudafan!

Egy olyan problémával fordulnék a hozzáértőkhöz, amely már előfordult ebben a topicban egy 2005-ös hozzászólásban. (évaibolya/visszafele 6. oldal-Obudafan válaszolt).
Egész pontosan aról lenne szó, hogy nemrégiben kiderült hogy az apám hosszú ideje viszonyt ápolt egy nővel aki történetesen a családi vállalkozás könyvelője is volt. Édesanyám, jelenleg vállláson gondolkodik, és édesapám hajlandó is ebbe belemenni. A közös vagyonmegosztás sarkallatos pontja a vállalkozás melyben édesanyám 15% -os résztuljadonos. Fennáll a gyanú hogy a jövedelmező vállalkozásból való kivásárlást apám és szeretője áron alul próbálja édesanyámnak elsütni, mivel ő soha nem volt bevonva a pénzügyekbe. A kérdésem az volna hogy ha apám nem együttműködő velünk a céges papírok rendelkezésre bocsátásában, akkor milyen jogi lépésekkel kényszeríthetjük ezt ki tőle, illetve milyen dokumentumokra van pontosan szükség egy valós gazdasági helyzet megállapításához. Ha tőle semmiképpen nem tudjuk kicsikarni akkor ezek hol fellelhetőek még? (Gondolok itt mérlegre, erederedménykimutatásra, leltárra stb.)

Ez utóbbi talán már inkább gazdasági kérdés volt de előre is köszönöm a válaszokat...

A gyermeket általában meghallgatják, de ha még nagyon fiatal, akkor nem a bíróságon, hanem egy pszichológus szakértő.

A gyermek elhelyezése iránti per a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróságon is megindítható.

Szeretném megkérdezni, hogy ha elköltözöm a 10 és 12 éves gyermekeimmel egy másik városba a nagyszülőkhöz, és úgy indítom meg az ideiglenes elhelyezést és a bontópert az probléma-e? Hiszen kiemelem őket a jelenlegi lakóhelyükről. Ilyenkor melyik városban lesz az illetékes bíróság? Lehetséges hogy ott legyen, ahova költözünk? A házastársam agresszivitása miatt el szeretnénk menni, és a bontóper alatt nem szeretnénk vele lakni. Ilyen esetben mennyire veszik figyelembe, egyáltalán meghallgatja-e valaki a gyerekeket? bizonyítékunk nincs, max egy-két rokon. Bár egy pszichológus valszeg hamar rájönne, hogy igazat mondanak a gyerekek. köszönöm a választ előre is.

Elnézést kérek, hogy ismét zavarok, de másodszorra is elolvasva a hozzászólásokat, eszembe jutott még egy-két dolog.
A Pisa-felmérést is felemlegette valamelyikőtök, ha ezt Dr.Attika eredményesen meg tudná csinálni, nem válaszolt volna a problémámra azután, hogy kbs válaszolt, ugyanis az első válasz számomra teljesen világos.

A többieknek, akik kérdeznek üzenem, fenntartással fogadják annak válaszát, aki a bemenni szót külön, az indíts szót pedig 2 s-sel írja!

Kedves Attika és kbs.
Nem értem a kioktató stílus okát, nem tudom, hogy mi zavar ennyire Benneteket a kérdéseimben?

Gondolom, a fórum azért van, hogy a teljesen hülye szegény laikus is kérdezhessen.

Kedves Attika! Gondolj bele annak helyzetébe, aki minimálbérből kénytelen megélni gyerekestől, és nincs rá pénze, hogy százezreket fizessen ki az ügyvédnek azért, amit el lehetne 12 000 forintból is intézni. Csak ezért értetlenkedtem.
De azért köszönöm, hogy válaszoltatok.

Én nem tudom , hogy a világ mennyit változott mióta megtanultam, hogy "saját ügyedben te döntesz fiam mindenkor", de ennyire nem sorvadhatunk el. Pénzük nincs a válásra, de valamit tenni akarnak. Megkapják a tanácsot, hogy hol és miként minimalizálhatják költségeiket. Miért nem arról értesítenek, hogy be mentünk a bíróságra és tanácsotok szerint kevés pénz fizetése után boldogultunk. Köszönjük. Miért az értetlenkedés a végszó?

OFF
Az egy szmájli, magyarul vigyori. Azt fejezi ki, hogy az írója (rajzolója) viccel illtve vidám, örül. Most például a tőled kapott elismerésnek. Köszönöm. :)
ON

Ne légy dühös, mint kiderült szegény laikust tényleg elbizonytalanította a látszólagos ellentmondás. L. még Pisa-teszt. :)

Nem tudom KBS mit jelent az általad írt jel, de felháborító, hogy lépésről lépésre leírod a teendőt és utána még variálnak. Menjenek be a bíróságra és indul a dolog. Azt nem akarják megkérdezni, hogy hányas cipőt fog a bíró viselni?!

:)

Kedves Válni akarók!
KBS-től és tőlem is nagyon fontos , pénzbe nem kerülő információt kaptatok. Indítss a bíróság, vagy ne éljetek vissza emberek segítő készségével!
Dr. Béres-Deák Attila

Kedves Válni akarok (vagy akarsz)!

Azt kérdezted: "Be lehet-e úgy adni a válókeresetet megegyezéses váláshoz, hogy ezt nem tisztáztuk, "

Erre válaszoltam, hogy nem. Nincs ún. közös megegyezéssel történő válás, ha a felek nem állapodtak meg a Csjt. 18. § (2) a) pontjában felsorolt valamennyi kérdésben. Természetesen nincs akadálya annak, hogy bármelyik fél a megegyezés hiányában is kérje a házasság felbontását - akár keresetlevél benyújtásával, akár a kereset jegyzőkönyvbe mondásával.

Szóval az ellentmondás csak látszólagos. :)

Egy bíróságnak mérlegelési joga van - és ezért pártatlan a döntése - tehát ha a felek nem tudnak megegyezni akkor majd a bíróság eldönti...

Egyébként a körülények változása esetén a későbbiekben mintdkét fél kérheti a tartásdíj ismételt megállapítását, vagyis emelhetik de akár csökkenthetik is...

Te diktáldd be a jegyzőkönyvbe, hogy mit akarsz, esetleg a férjed is, aztán dönt a bíróság.
Ezt írta Dr.Attika, Te pedig, Kovács Béla Sándor azt, hogy NEM lehet úgy menni a bíróságra, hogy nem egyeztünk meg a gyerektartás összegében.
Vagy nem jól értelmeztem valamit?

Milyen különbséget látsz az általunk mondottak között? :)

Hát most akkor kinek vagyon igazsága? Dr Attikának, vagy Kovács Béla Sándornak?
De azért kösz.

A láthatást/kapcsolattartást is nagyon részletesen le kell szabályoznotok egymástközt ÍRÁSBAN, és ezt a bírósággal jóvá kell hagyatni, mert a későbbieken esetlegesen sok vita kiindulópontja lehet. (Persze amiben ti megállapodtok azt hagyja jóvá a bíróság.)