Válóper előtt!


kordax # 2005.10.19. 07:45

Szia Derill!

Köszönöm szépen a gyors válaszod, egy kicsit el vagyok keseredve. Érdekes törvénynek léteznek itt az országban. Egy kérdésem lenne. A mondatodat úgy kezdted, hogy a házasság fenállása alatt házassági vagyonközösség volt. Ez nem nálam 10 hónapot jelentett. A 14 hónap csak együttélés volt, nem voltunk házasok. Így én úgy értelmezem, hogy a 10 hónap alatt befizetett törlesztőrészlet felét követelheti. Jó gondolom?

derill # 2005.10.18. 13:44

A házasság fennállása alatt házassági vagyonközösség volt.

Ez azt jelenti, hogy az alatt a 10 vagy akárhány hónap alatt, a feleséged jövedelméből éppugy törlesztettétek a részleteket, mint a Tiedből , hacsak nem tudod bizonyitani, hogy a különvagyonodból törlesztetted. Ezt ugy tudod bizonyitani, ha volt egy számlád már a házasság előtt is, és bizonyithatóan csak erről a számláról lett utalva a lakástörlesztőrészlet, továbbá ez a számla a házasság alatt sem volt közös számla, tehát sem a Te jövedelmedet (kivétel az esetleges különvagyonodból származó bevétel), sem a feleségedét nem utalták erre a számlára.

Ki kell számolni, hogy mennyi volt az az összeg, amit akkor törlesztettetek, ezt osztani kettővel, majd megnézni, hogy ez az összeg a lakás akkori értékének hány százaléka, és azt lehet tulajdoni hányadként bejegyeztetni a feleség javára (persze birósági döntés kell hozzá).

Emiatt mondta az ügyvéd, hogy hajlandó 500 ezerért erről a lehetőségről lemondani, mert valószinü, hogy megnyernék a pert, de nem akar feleslegesen pereskedni, ha peren kivül is meg lehet egyezni. Természetesen, ha vesztesz, akkor a perköltség is téged terhel, ami már lehet , hogy jóval több, mint az ötszázezer.

Egyébként is van a Csjt-nek egy olyan rendelkezése, miszerint

Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti.

Ez azt jelenti, hogy fel kell értékelni a lakást, hogy mennyit ér lakottan, mennyit ér üresen, és a különbözet fele (ha van gyermeketek, akkor harmada) jár a feleségednek. A lakott érték kb. 20 százalékkal kevesebb, mint az üres érték.

Szerintem ülj le számolgatni, és majd kiderül, hogy hogy jársz jobban.

Én azt hiszem elfogadnám azt, hogy csak fél millát kell fizetnem.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kordax # 2005.10.18. 12:49

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni, valamikor júniusban nyítottam ezt az oldalt. A volt feleségemmel nem sikerült megegyezni a válóper előtt. Azt mondta, hogy neki nincsen semmi anyagi követlése, ezt csak szóban említette. Én, mint felperes beadtam a papírt, nem volt képes lépni a közös megegyezésért. A tárgyalás ma volt, és az ügyvédje közölte, hogy 500 ezer forintot követelnek, mert 24 hónapig együtt voltunk. Igen ám, de ebből csak 10 hónap volt a házasság. Csak nem értem, hogy mire követeli a 14 hónapot. Havonta 40 ezer forint volt a lakástörlesztés, így kíváncsi lennék, hogy akkor mennyi pénzt követelhet. Állítólag az nem számít, hogy kinek mennyi volt a fizetése. Én a hülye fejemmel nem csináltam házasságkötési szerződést, viszont a lakást a házasságom előtt szereztem. Valamit magyarázott az ügyvédje, hogy kérheti, hogy jegyezzék be a volt feleségemet mini lakás tulajdonost, de akkor nekem sokkal több pénzt kell kifizetnem. A lakás piaci értéke 8 millió forint, ebből még van 5,5 millió hitel. Kérlek benneteket, ha tudtuk segíteni valami infóval az jó lenne, esteleg mivel támadjak, mert én fizetem a telefonszámláját, a rezsit, minden hülyeséget. A tárgyalás elnapolását kértük, mivel az anyagiakban nem egyeztünk meg.

Zoltán György # 2005.08.23. 13:55

Ha lakóingatlan van a nevén, több, mint 50%-ban,
1988-után került a nevére haszonélvezettel, akkor ezek kizáró okok.

Hitelfelvételnél pedig kimondottan előnyös, ha több ingatlant tud felajánlani fedezetnek...
Ezt az egyet szeretik a bankok; Minimális kockázat... :-)

derill # 2005.08.23. 07:35

Zoltán: a kérdés az volt, hogy milyen hátrányokkal jár az, ha vannak ingatlanok valaki nevén akkor, amikor hitelt szeretne felvenni, vagy a szocpol igénylésénél.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

balazs01 # 2005.08.22. 17:19

Bocsi Zoltán György, de nem ez volt a kérdés.
Lentebb megtalálod!:))

Zoltán György # 2005.08.22. 16:29

Váltsd meg a másik felét, ha teheted.

Pontosan mennyi az ingatlan értéke, mennyit szeretne az ex-ed azonnal?
Vitatod-e valamelyik értéket?
Tudsz-e munkáltatói és APEH igazolásokat prezentálni?
Van-e rendszeres jövedelmed, és mennyi?

Szóval;

csebyzoltan1@citromail.hu

balazs01 # 2005.08.22. 15:39

Köszi derill!
Zoltán György, meg vagy kérdezve!!:)))

derill # 2005.08.22. 15:31

Hitelben érdeklődj Zoltán Györgytől, ő van képbe ezekben, életemben nem vettem még fel lakáshitelt, mert valamiért sosem voltam rá jogosult. 35 éves koromig nem volt rá pénzem, hogy a másik felét előteremtsem, akkor még csak új lakásra lehetett, utána kifutottam a korhatárból stb.

Szerintem mindig hasznos, ha valakinek ingatlanai vannak, kivéve, ha kiskoru, mert akkor mindenhez gyámhivatali jóváhagyás kell, az meg bonyolitja.

Ha a lakást megosztják, azt azért teszik, mert egyik félnek sincs hova költözni, és a lakás megosztható. Mihyelyt van hova költöznie, már szükségtelen a megosztás. Ilyenkor jön az a megoldás, hogy a közös tulajdonu lakásból egyik fél kifizeti a másikat.

Amennyiben nem jöhet szóba a megosztás, akkor van az, hogy valamelyiknek költöznie kell, a költöző felet ez esetben megilleti a lelépési dij.

A közös tulajdon azért közös tulajdon, mert minden részét minden tulajdonos használhatja. Ha pedig a tulajdonos házasságot köt, nyilván a házastársa is használhatja. Megintcsak nyilvánvaló, hogy nem lenne konfliktusmentes, ha odaköltöztetné valamelyik vagy mindkét fél az uj házastársát is, annak ellenére, hogy az előző még ott lakik (hacsak nem szeretik a gruppen szexet, vagy az iszapbirkózást).

Tehát ilyen esetekben nyilvánvalóan valamelyik, vagy mindkettő, kérni fogja a közös tulajdon megszüntetését.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

balazs01 # 2005.08.22. 07:30

Bocsi, még az is érdekelne, hogy ,hogy is van az, hogy mindkét félnek megmarad a használati joga válás után? Megosztásra kerül a lakás??
És ha az egyik mondjuk elköltözik önként, de a gyerekek láthatása miatt szeretne időnként ott lenni, akkor a másik mondhatja-e, hogy nem engedi???
Ha önként elköltözik, kérhet-e lelépési díjat? ( vagy nem tudom pontosan mi a neve.)

Mi van akkor, ha a közös tulajdonban maradó házban lakó elvált fél, mondjuk újra házasságot akar kötni és ott élni a párjával??
Megteheti?
Ebbe van-e beleszólása a másik tulajdonosnak, aki ugyan nem ott él állandóan, de a lakást megosztotta a bíróság és ugyanolyan tulajdoni hányaddal rendelkeznek mindketten mert ebben egyeztek meg?

balazs01 # 2005.08.22. 06:38

Engem az érdekelne, hogy milyen hátrányokkal járna az, a gyerek felnőttkorában, ha a nevén ingatlanok szerepelnek??
Hitelfelvételi lehetőségek, szocpol stb. kihasználása??
Légyszíves írjátok már meg, ha van valami hátulütője a dolognak!

kissember # 2005.08.22. 06:05

jajj de gonosz leszek most... Cholnoki és ha beleegyezik a feleség abba hogy korlátlanul láthasd a gyerekeket és nála helyezik el és mondjuk beleszeret valakibe aki az ország másik végén lakik.... akkor majd költözöl és arrafelé keresel munkahelyet? Derill velünk meg alakult sok minden, majd mesélek.

derill # 2005.08.21. 18:22

Ilyet igy, hogy korlátlan láthatás, egyetlen bíróság sem hagy jóvá, ugyanis a bíróság csak olyat hagyhat jóvá, ami végrehajtható. Tehát kérd azt, hogy egy hétig a gyerekek nálad, egy hétig nála legyenek, és közös legyen a szülői felügyeleti jog, a gyermekeket pedig a bíróság mindkettőtöknél helyezze el (a Csjt. szerint ugyanis közös szülői felügyelet esetén is döntenie kell a bíróságnak az elhelyezésükről, azonban a Cstj. nem tiltja azt, hogy mindkét szülőnél helyezze el a bíróság a gyerekeket. Az viszont diszkriminatív lenne, ha akár az egyik, akár a másik szülőnél elhelyezné ilyen esetben, ugyanis a közös szülői felügyeletet kérelemre azonnal meg kell szüntetni. Ha tehát a bíróság közös szülői felügyeletet állapít meg, és a gyereket az egyik szülőnél elhelyezi, ezzel tulajdonképpen kijátszódna az a lehetőség, hogy ha a közös szülői felügyelet nem müködik, akkor ujra azonos eséllyel indulhasson mindkét fél a gyerekekért.

Ha az ingatlanokat a gyerekek nevére iratod, az azt jelenti, hogy tulajdonképpen az használja, aki a gyerekeket neveli. Mivel a feleséged biztos benne, hogy a gyerekeket nála helyezik el, ezért természetesen ezek az ingatlanok is az ő kezelésébe kerülnek.

Ha tehát ebbe bele is mész, ragaszkodj a holtig tartó haszonélvezeti jogodhoz.

Gyerektartás fizetését akkor várhatja el, ha a gyerekeket ő neveli. Ebbe belemész?

A csapda tehát ott van, hogy tulajdonképpen ő már eldöntötte, hogy a gyerek, az ingatlan és a tartásdij az övé, cserébe korlátlanul láthatod a gyerekeket, aztán persze elmondja majd, hogy ő arról nem tehet, hogy a biróság ezt az egyezséget nem hagyja jóvá.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

cholnoky # 2005.08.21. 09:05

Sziasztok!
Jómagam szintén a válás elötti tapogatózás stádiumában vagyok.Már talán körvonalazódna egy közös megállapodás lehetősége amit a feleségem a következők szerint képzelne el:

  • a gyerekek korlátlan láthatása/15 és 12 évesek....igen tudom ez nagy mézesmadzag egy férfinek/
  • tulajdonunkban lévő kis üzlet értékesítése amelynek bevételéből a fennálló hitelek visszafizetésre kerülnének és fennmaradó összeg felezésre kerülne
  • egyéb még jelenleg nem nagy értékü nem belterületű ingatlanok a gyerekek nevére történő iratása
  • családi házunk tulajdonjoga és használati joga kettőnk nevén maradna
  • még továbbá gyerektartást fizetését várná el a feleségem

Kedves válótársak és Derill! Hol lehet itt a turpisság-netán csapda- elrejtve ebben az ajánlatban? Milyen hátrányokat szenvedhetek el?

derill # 2005.08.20. 22:33

tundee: a haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy ha ő ugy dönt, akkor akár bérbe is adhatja, ez esetben ugyan a tulajdonosnak ajánlja fel elsősorban, hogy bérleti szerződést kössön, de ha ő nem akar, akkor bárki mással megkötheti. Sokkal erősebb, mint a tulajdonjog, akár az egész családot kiteheti onnan. Miért akarjátok ezt igy?

lenkovics: önmagában a szerető nem indok, azonban mivel ő van többet a gyermekekkel, nyilvánvalóan a gyermekek hozzá ragaszkodnak jobban, ezért indokolt, hogy hozzá is kerüljenek. Az alkoholfogyasztás már elegendő indok lehet arra, hogy ne neked ítéljék őket, de a füvezés viszont a férjed ellen szól. Egy fotó viszont nem lesz elég bizonyíték, ugyanis az önmagában nem bizonyitja, hogy a cigi füves volt, ugyanakkor a Te italozásodat is bizonyítania kell (gondolom erre vannak tanui).

A bíróság előtt bármit felhasználhatsz bizonyítékként.

A bíróság a gyerekek érdekeit kellene, hogy nézze, tehát vizsgálja a szülők nevelési képességét, a gyermekek kötődését, azt, hogy a gyerekeknek melyik szülőnél lenne jobb helye.

Azonban a bíróságok általában elég nőcentrikusak, tehát jó eséllyel nálad helyezik majd el őket.

Én viszont azt javaslom, hogy most tedd félre, hogy presztizskérdést csinálj az elhelyezésből, és nézd meg, hogy a gyerekeidnek mi lenne a jobb. Nálad, vagy az apjuknál.

Ha nem tudtok megegyezni a gyermekek elhelyezésében, akkor a bíróság többnyire elrendeli a pszichológiai vizsgálatot mindkettőtöknél és a gyerekeknél is.

Esetleg próbáljatok megegyezni egy olyan megoldásban, hogy a bíróságtól azt kéritek, hogy mindkettőtöknél helyezze el a gyermekeket (nem láttam rá példát, de a Csjt. nem zárja ki), és közös szülői felügyeletet állapítsanak meg ugy, hogy a gyermekek egy hétig nálad, egy hétig az apánál legyenek. Az elhelyezésnél azzal indokoljátok, hogy mivel közös szülői felügyeletet akartok, nincs indoka annak, hogy akár egyikőtöknél, akár másikótoknál helyezze el a bíróság a gyermeket, viszont a Csjt. szerint az elhelyezésről döntenie kell (kissé elavult szabály), és mivel azt nem zárja ki, hogy mindkettőtöknél elhelyezze, ezért ezt kéritek.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

lenkovics # 2005.08.20. 19:16

sziasztok

Én is válás előtt állok..van egy 4 és egy 6 éves gyerekem, 1 férj, akitől elhidegültem. Azt szeretném megtudni, hogy válás esetében, mi az a kizáró ok ami miatt nem ítélhetik az anyának a gyerekeket. A férjem magának szeretné a őket, mert én elég sokat dologzom, és ő van velük többet..ráadásul van egy szeretőm is, akiről már sejtése van. Néha, hogy a feszültségeket csökkentsem, alkoholt iszom (kb 2-3 hetente), és nem szeretném, hogy ezt felhasználja ellenem. A férjem időnként meg elszív 1-1 füves cigit (csináltam egy felvételt, amin elismeri-a tudta nélkül) A bíróság előtt fel lehet használni pl, ezt a magnófelvételt, vagy ez a bírótól függ? Ezeknak a dolgoknak a függvényében, mire számíthatok? A bíróság előtt, az rontja, az esélyeimet, ha kiderül (konkrétan), hogy van szeretőm? Milyen esetekben kérnek pszichológus szakvéleményt a gyerekekről, az elhelyzés miatt?
Előre is köszönöm a segítséget

ildikó31 # 2005.08.11. 08:12

Kedves tuncee!

lehetőségek:
a.) adásvétel
b.) ajándékozás

Költségek:
a.) adásvétel:
az illeték: Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

b.) ajándékozás esetén:
az illeték mértéke: 5%

Az illetéken felül szükséges ügyvédhez fordulni, hogy a szükséges szerződést (adásvételi, vagy ajándékozási) elkészítse, és ellenjegyezze.


ildiko31

tuncee # 2005.08.11. 06:50

Sziasztok!
Kérdésem a következő: Adott egy családi ház, melyet fele-fele tulajdonban birtokol a férj és a feleség, van egy gyerek. Milyen lehetőség van arra, hogy a férj része a gyereké legyen? Arra gondolok, hogy pl átiratás, ajándékozás vagy ilyesmi. Egy ilyen tranzakció kb milyen költségekkel jár?
Továbbá milyen jogokkal jár, ha a férjnek megmarad a haszonélvezeti joga? Lakhat a lakásban vagy csak nem lehet nélküle eladni?
Köszönöm

kissember # 2005.08.10. 20:01

Derill ez a nyitott házasság csak egy apró pont volt a dologban, csak mellékesen tértem ki rá, azt is csak azért mert reagáltam egy írásodra. A legkisebb rosszal meg azért nem fog végetérni ez a házasság, mert egy dolog motiválja: A BOSSZÚ

derill # 2005.08.10. 19:13

Ne a nyitott házasságot hibáztasd, az már csak következmény volt. A házasság már előbb elromlott, ugyanakkor vannak házasságok, amelyek a nyitott házassággal is gyönyörüen müködnek.

Amit leirtál, azzal ugy ahogy van, teljes egészében egyetértek.

Viszont ha már vége, legalább jó lenne a legkisebb rosszal befejezni és nem ártana, ha ezt a feleséged is megértené.

Egyébként ha valaki hibát akar találni a másikban, az erényeit is képes később hibaként feltüntetni. Amiért egykor megszerette, épp az váltja ki esetleg az utálatot benne. Az emberek ilyenek, soha semmi sem jó nekik ugy ahogy van.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kissember # 2005.08.10. 19:03

Derill... nem akarom szépítgetni itt a dolgot tényleg. Ezzel a nyitott házassággal csak reagáltam előző írásodra, így került szóba. 13 éve vagyunk házasok, 1 félrelépésem se volt addig, amíg a feleség be nem jelentette ezt. Ez a házasság halott kb 5 éve teljesen. Akkor már világosan látszott hogy ez lesz a vége. És azt hiszem ilyen helyzetben semmi nem működik. Nyilván vannak nekem is hibáim (ami valaki szempontjából hiba, valaki szempontjából nem hiba) és a feleség részéről is. Nem akarnék itt a próféta szerepében tetszelegni. Történik valami a házasság alatt, és onnan egyszerűen csak nem tudjátok visszafordítani és éveken keresztül emésztitek magatokat és a másikat és aztán egyszer csak utálat lesz a vége.... Ennyi. Aki volt ilyen cibőben az tudja. Aki meg nem az ne is kerüljön bele azt kívánom. akkor már inkább váljon el. Ami persze majd másféle problémákat fog okozni és soha senki nem fogja megadni a választ hogy mi lett volna jobb: bennmaradni egy nem működő házasságban a gyerek(ek) miatt vagy kilépni és új életet kezdeni. Valaki valahol, valamilyen szempontból így is úgy is veszít.

derill # 2005.08.10. 17:26

Bocsi, de csak ugy még egy nő sem mond valamit. Nyilván oka volt rá, és annak is oka volt, hogy ezt igy irtad le. Ahogy elnézem Te sem vagy patyolattiszta az ügyben. Én a fair játékot szeretem, ha hibázol, itt (vagy legalább magadnak) elismerheted, más kérdés, hogy biróságon mindenki szépit. Azonban ha félinformációkat adsz, abból nehéz jó tanácsot adni, az érzésem pedig az, hogy nem teljesen alaptalanok a nejed vádjai. Ülj le, gondold át, gondold át, hogy Te mit szeretnél, hogy ő mit szeretne, és próbáld kitalálni mi az, amibe belemenne, és ami még neked is jó. Azt irtad az elején, hogy nem akarod tőle elvenni a gyereket, mondd el neki és azt is, hogy cserébe mit kérsz. Azt hiszem az a gond, hogy nem nagyon kommunikáltok egymással, és ez a házasság alatt sem volt divat. Pedig nem ártott volna.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kissember # 2005.08.10. 12:54

Derill... azt csak úgy mondta magától, kérés nélkül azért hogy nehogy válás legyen a vége... nem értelmeztem sehogy, merthogy nem én kértem hanem ő ajánlotta "kegyesen". nem kellett volna engedélyt kérnem erre, hanem megteszem és kész... Az hogy utólag ezt hogyan lehet magyarázni az egy más dolog...

derill # 2005.08.10. 09:12

Abból amit irsz, azt veszem ki, hogy a nyitott házasságot Te ugy értelmezted, hogy számodra nyitott, számára nem. „Aztán 2 év múlva azt mondta azt nem úgy gondolta, hanem úgy hogy akkor mindkettőnek jár”Ez a mondat legalább is arra utal. Hogy van ez?


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kissember # 2005.08.09. 15:29

És arra mit léptek, ha azt mondom, 93 nov végén azt mondta a feleségem, mert nem akart szembenézni a válással, hogy legyen nyitott házasság és a gyerek miatt maradjunk együtt? Aztán 2 év múlva azt mondta azt nem úgy gondolta, hanem úgy hogy akkor mindkettőnek jár. Egyébként egyikünk sem félrelépős típus.... Ettől már jó pár éve ilyen téren sincs semmi, de lehet mondani a másikra utólag, te mocsok félreléptél, még jó hogy neki nem kellett keresnem valakit:)