köteles rész

Kérdésem az, hogy a köteles részt terheli-e özvegyi haszonélvezet?

A kötelesrész kötelmi igény, és nem állagöröklés, így természetesen nem.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a segítséget, azonban abban az ügyben, ahol ez felmerült van még egy kérdéses dolog: röviden csak annyi, hogy az elhunyt egy édesapa, akinek egyetlen vérszerinti gyermeke van. Végrendeletet készített, ebben egy házas ingatlanról, illetőleg annak feléről rendelkezett úgy, hogy az Õ fél házából 2/4 részt leányára, 1/4-1/4 részt házastársának unokáira hagy, a házastárs haszonélvezetének kikötésével. Közös gyermek nincs.

Kérdés az, hogy a vérszerinti gyermek az általa örökölhető részből a 2/4 örökhagyásával megkapta a köteles részét, vagy úgy kell értelmezni, hogy a 2/4 rész örökség, emellett az Õ általa örökölhető további 2/4 részből járna Neki a köteles rész.
Csak a félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a korábbi kérdés nem az ingatlanra, hanem készpénzre és követelésre vonatkozott.
A választ előre is köszönöm.
ballada

Nem. Köteles rész a teljes örökség figyelembevételével jár, tehát megkapta, nem jár neki az unokák részéből.

Kedves derill!

A választ köszönöm
ballada

ObudaFan!

Ugye csak viccelsz!!!

A Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

A Ptk. 671. §-ának (1) bekezdése értelmében a köteles rész ugyan minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni, ha azonban a köteles rész kiadása esetén megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a köteles résznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni.

EPtk. 679. §-ának (3) a köteles rész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.

Itt bár nem jár kötelesrész, de tipikus példája lenne, hogy az ingatalrész kötelesrészként való kiadása a házastárs haszonélvezetét sértené.

Csak ez nem azt jelenti, hogy a kötelesrészt özvegyi jog terhelné. Egyébként a Ptk. 671. § (1) magára az özvegyi jog kötelesrészére utal, hiszen az is éppen a házastárs korlátozott haszonélvezetével azonos. Így tehát pontosítani lehet a tételt azzal, hogy a kötelesrészt az özvegyi jog nem terheli, de az özvegyi jog kötelesrésze annak kiadását akadályozza akkor, ha azt a kötelesrészen felüli vagyonból nem lehet fedezni. Azonban ez csak pontosítás, és nem az eredeti megállapítás elvetése.

T. Fórumozók!

Nagyon vázlatosan leírom a történteket, hogy ne csak elvi vita legyen:

Az Édesapának novemberig volt egy ingatlana, egy üzlete, kocsija stb.
Az elmúlt év utolsó napjaiban eladta az ingatlant és az üzletet 50 m Ft-ért, ebből kapott 10 M Ft-ot, a többit a következő év márciusában kellett a vevőnek fizetni. Ebben az időpontban vett egy ingatlant 30 m Ft-ért. Az üzlet berendezését és árukészletét bizományba adta el 10 évre 30 M ft-ért, havi egyenlő részletekben történő megfizetéssel.
Sajnos a következő év januárjában meghalt.
Az elhalálozás pillanatában volt egy 30 M Ft-os ingatlan, egy 5 m Ft-os autó, 40 M Ft követelés a vételárból márciusi fizetéssel, a vevő fizetett is, és a 30 M Ft-os árukészlet 120 havi részletben.
A végrendeletben a 30 M ft-os ház 1/4 részét hagyta a törvényes örökös gyermekre, a 1/4 részt fele fele arányban az özvegy unokáira, minden részre özvegyi haszonélvezettel, az összes ingót és követelést az özvegyre hagyta örökül, tehát ezekre az özvegy az örökös.
Ezeket a körülményeket ismerve mi lehet a gyermek köteles rész igénye?
ballada

Feltételezve, hogy az özvegy gyermekei nem az ő gyermekei voltak, te vagy az egyetlen gyermeke, valamint azt, hogy mindez a vagyon már csak az ő különvagyoni része + a közös vagyon rá eső fele, akkor az összesen 105m-nak a fele a kötelesrész, amibe be kell tudni a kapott 15 m-t.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ, jelentem teljesen igazad van, egyezség született, mely a véleményédben is megfogalmazott elveken nyugszik.

Akkor már megérte. :)