köteles rész

Akkor már megérte. :)

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ, jelentem teljesen igazad van, egyezség született, mely a véleményédben is megfogalmazott elveken nyugszik.

Feltételezve, hogy az özvegy gyermekei nem az ő gyermekei voltak, te vagy az egyetlen gyermeke, valamint azt, hogy mindez a vagyon már csak az ő különvagyoni része + a közös vagyon rá eső fele, akkor az összesen 105m-nak a fele a kötelesrész, amibe be kell tudni a kapott 15 m-t.

T. Fórumozók!

Nagyon vázlatosan leírom a történteket, hogy ne csak elvi vita legyen:

Az Édesapának novemberig volt egy ingatlana, egy üzlete, kocsija stb.
Az elmúlt év utolsó napjaiban eladta az ingatlant és az üzletet 50 m Ft-ért, ebből kapott 10 M Ft-ot, a többit a következő év márciusában kellett a vevőnek fizetni. Ebben az időpontban vett egy ingatlant 30 m Ft-ért. Az üzlet berendezését és árukészletét bizományba adta el 10 évre 30 M ft-ért, havi egyenlő részletekben történő megfizetéssel.
Sajnos a következő év januárjában meghalt.
Az elhalálozás pillanatában volt egy 30 M Ft-os ingatlan, egy 5 m Ft-os autó, 40 M Ft követelés a vételárból márciusi fizetéssel, a vevő fizetett is, és a 30 M Ft-os árukészlet 120 havi részletben.
A végrendeletben a 30 M ft-os ház 1/4 részét hagyta a törvényes örökös gyermekre, a 1/4 részt fele fele arányban az özvegy unokáira, minden részre özvegyi haszonélvezettel, az összes ingót és követelést az özvegyre hagyta örökül, tehát ezekre az özvegy az örökös.
Ezeket a körülményeket ismerve mi lehet a gyermek köteles rész igénye?
ballada

Csak ez nem azt jelenti, hogy a kötelesrészt özvegyi jog terhelné. Egyébként a Ptk. 671. § (1) magára az özvegyi jog kötelesrészére utal, hiszen az is éppen a házastárs korlátozott haszonélvezetével azonos. Így tehát pontosítani lehet a tételt azzal, hogy a kötelesrészt az özvegyi jog nem terheli, de az özvegyi jog kötelesrésze annak kiadását akadályozza akkor, ha azt a kötelesrészen felüli vagyonból nem lehet fedezni. Azonban ez csak pontosítás, és nem az eredeti megállapítás elvetése.

Itt bár nem jár kötelesrész, de tipikus példája lenne, hogy az ingatalrész kötelesrészként való kiadása a házastárs haszonélvezetét sértené.

ObudaFan!

Ugye csak viccelsz!!!

A Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

A Ptk. 671. §-ának (1) bekezdése értelmében a köteles rész ugyan minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni, ha azonban a köteles rész kiadása esetén megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a köteles résznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni.

EPtk. 679. §-ának (3) a köteles rész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.

Kedves derill!

A választ köszönöm
ballada

Nem. Köteles rész a teljes örökség figyelembevételével jár, tehát megkapta, nem jár neki az unokák részéből.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a segítséget, azonban abban az ügyben, ahol ez felmerült van még egy kérdéses dolog: röviden csak annyi, hogy az elhunyt egy édesapa, akinek egyetlen vérszerinti gyermeke van. Végrendeletet készített, ebben egy házas ingatlanról, illetőleg annak feléről rendelkezett úgy, hogy az Õ fél házából 2/4 részt leányára, 1/4-1/4 részt házastársának unokáira hagy, a házastárs haszonélvezetének kikötésével. Közös gyermek nincs.

Kérdés az, hogy a vérszerinti gyermek az általa örökölhető részből a 2/4 örökhagyásával megkapta a köteles részét, vagy úgy kell értelmezni, hogy a 2/4 rész örökség, emellett az Õ általa örökölhető további 2/4 részből járna Neki a köteles rész.
Csak a félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a korábbi kérdés nem az ingatlanra, hanem készpénzre és követelésre vonatkozott.
A választ előre is köszönöm.
ballada

A kötelesrész kötelmi igény, és nem állagöröklés, így természetesen nem.

Kérdésem az, hogy a köteles részt terheli-e özvegyi haszonélvezet?