Hogy alakul a tartásdíj, ha magas a külföldi átlagkereset?

A kommentárnak az az oka, hogy előfordulhat, hogy valaki tartós külszolgálatot teljesit, és utána visszajön, ami miatt erőteljesen csökken a jövedelme. Ha a tartásdij minimum összegét a külszolgálati jövedelem után állapitják meg, utána képtelen lesz fizetni, ha hazajön. Ez persze egy jó birói döntéssel simán kiküszöbölhető. A kommentár egyébként nem jogszabály, és megfelelő indokolással simán kikerülhető, hiszen az csak egy jogirodalmi értelmezés.

Kérhetsz 20 százalékot, azonban bizonyitanod kell, hogy a gyermekek szükségletei ezt indokolttá teszik (külön órák, tanfolyamok, létfenntartási költségek - pl. csak bioélelmiszert vásárolsz nekik ami jóval drágább, de egészségesebb). Ha tudod mindezt bizonyitani, simán megállapithat ennyit a biróság, a lényeg, hogy százalékosan 20 százalékot kérj gyerekenként, minimum összegként viszont a 80 ezret amit felajánlott.

Akkor hadd idézzek a BH 1985. 267.-ből:

"Az ítélet indokolása szerint a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a tartásdíj alap meghatározásánál a tartásra kötelezett személyt megilletô jövedelmi és vagyoni viszonyok alapul vételével kell eljárni. Ez a tény a munkabérrel kapcsolatos járandóságok teljes számbavételét igényli, és nem maradhat mentes a külföldi munkavállalásból elért jövedelem sem. Ellenkezô álláspont elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy belföldi munkahely hiányában legfeljebb az alkalmai munkásnak a bírói gyakorlat által elfogadott átlagos jövedelme képviselhetné az elszámolás alapját, amely a ténylegesen nyert magas összegû külföldi kereset mellett a jogalkotói szándékkal is ellentétes lenne. Ezért a bíróság a tartós külföldi szolgálatot teljesítô dolgozók tartásdíj alapjának meghatározásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a teljes jövedelemre figyelemmel állapította meg a vizsgált idôszak vonatkozásában az alperes fizetési kötelezettségét.
A 8/1974. (V. 27.) IM sz. rendelet (Vhr.) 2. §-ának (1) bekezdése azt egyértelmûen meghatározza, hogy a tartásdíj alapjaként milyen jövedelmet kell figyelembe venni, így a fizetendô tartásdíj megállapításánál a jogszabály kötelezô rendelkezésénél fogva ebbôl kell kiindulni. A Vhr. fenti rendelkezése azonban nem zárja ki, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló, a kötelezett belföldi beosztására megállapított munkabér és juttatás mellett a bíróság a Csjt. 65. §-ában foglaltak szem elôtt tartásával megfelelôen értékelje a felek körülményeit, és ha ez erre figyelemmel indokolt, a gyermektartásdíj mértékét a kötelezett belföldi jövedelme 20%-át meghaladó mértékre emelje fel.
A belföldi beosztásra megállapított munkabér 20%-át meghaladó összegû tartásdíj fizetési kötelezettséget az indokolhatja, hogy a tartósan külföldön tartózkodó alperes belföldi keresetét külföldi tartózkodása alatt nem terhelte a saját eltartásának költsége, így pedig a belföldi jövedelem tisztán megmaradó magasabb összege lehetôvé teszi, hogy abból a kiskorú gyermek a szükséglete szerint a 20%-ot meghaladó mértékben részesüljön."

A 80 ezer forint egészen biztosan nem lesz elég.

Igen, de szeretném tudni, hogy milyen tárgyalási pozicíóban vagyok! Miben egyezzünk meg? Õ nem akar adni 80 ezer forintnál többet gyerekenként :(

kommentár:
"1. Külföldön munkát végző kötelezett által fizetett tartásdíj alapján: a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásra kötelezett által belföldi munkaviszonyára megállapított munkabért kell érteni. A fentiekből következik, hogy elsődlegesen a külföldi munkavállalók belföldi jövedelmét kell bizonyítani. Ha ilyen nincs, akkor a kötelezett korábbi belföldi jövedelmét kell feltárni, illetve tartós külföldi tartózkodás után ugyanazon időszakra vonatkozó azonos munkakört betöltő dolgozók átlagjövedelmének figyelembevételével kell a tartásdíjat megállapítani."

Miért nem egyezel ki valamilyen összegben a férjeddel? Egyeszséget jóváhagy a bíróság.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat.

Én azért még mindig bizonytalan vagyok. 2X20% azért szerintem sok! Kizárt dolog, hogy megítéljen a bíróság 160000 forintot gyerekenként. Ez több mint 300.000,- Ft lenne!!!!!!!!
Nincs olyan bíró aki ilyen magas összeget megítélne.

Mik a realitások mégis?
A gyerekek általános iskolások, kéttannyelvű ált. iskolába
járnak, eddig hetente fejenként kétféle edzésre, (tenisz plusz úszás)
illetve periodikusan (évente kétszer) társastánc tanfolyamra jártak.
Önkormányzati, de "menő " iskola, ahol nyáron van küldöldi tábor is,

• ha nem is minden évben - de jó ha elmennek.

Az erdei tábor is elég költséges, és a "kötelező " iskolai hozzájárulás
(alapítvány plusz osztálypénz) gyerekenként 4000 Ft havonta.
Étkezés napi háromszor gyerekenként 6000, a ruhákat, cipőket ismerjük.

Extra igényük nincs (olyan értelemben hogy nem betegek pl.) de fiú és
lány, ezért pl. ruhákat nem tudnak egymástól "örökölni".

Szóval? Mi a gyakorlat?

Meg is ítéli a a bíróság a 2x20%-ot, ha nálad helyezi el a gyerekeket! Csak bátran kérd!

Nyilván a válaszhoz ismerni kellene a gyermekek tényleges szükségleteit, hiszen a tartásdíj alapjául ez fog szolgálni. Egyébként mivel költségmentes per lesz, kérni miért ne kérhetnél 2X20 % körül?

T. Fórum!

Nem tudom volt -e már felvetve ez a téma. Férjem az Egyesült Királyságban dolgozik és a havi netto bére kb. 2000-2500 font. Két kiskorú gyerekünk van, akik nálam maradnak. Azt tudom hogy nem tudom kérni tartásdíjnak a 2X 15-25 százalékot, mert nem fog megítélni a bíróság 500 fontot gyerekenként! Ez két gyerek után 1000 font lenne, ami kb. 360000 forint. Ez messze túl van a realitáson. De mégis mire lehet számítani???? Kérhetek gyerekenként 10%-ot???? Akkor az gyerekenként 80.000.- forint lenne! Kérhetek ennyit?? Attól félek, hogy a bíróság a magyar átlag 40 ezret (gyerekenként) ítél meg!! Ebből pedig megalázóan alacsony életszínvonalat tudok biztosítani a gyerekeknek.
Az én keresetem nettó 120.000.-!

Tudja valaki, hogy mi a pesti bírósági gyakorlat ebben az esetben??