válással kapcsolatos magánnyugdijpénztári kérdések

Véleményem szerint annak a felét igényelheted, amit befizetett, esetleg annak, amit befizetett utána a munkáltató. A kifizetés esedékessége azonban a házasság felbontása utánra esik, úgyhogy az nem lehet közös vagyon.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések :

• 2% saját fizetésből, de az adórendszeri kedvezmények miatt a netto fizetés gyakorlatilag nem vagy minimálisan csökken
• a foglalkoztató cég fizet még 8%-ot. A befizetés nem a bér és nem egyéb juttatás része. Annak jár aki a cég alkalmazottja és hajlandó belépni az önkéntes nyugdíjpénztárba. Természetesen, akinek esze van az belép.

A befizetésekhez nyugdíjas korban járulék formájában, vagy egyösszegben adómentesen lehet hozzájutni. 10 év után (a jelen törvények szerint) a hozam részt adómentesen, tőkerészt adózottan és Eü. járulék mellett lehet felvenni. Két felvétel között min. 3 évnek el kell telnie. Halál esetén örökölhető és ekkor a teljes összeg adómentes.

Ezek fényében ezekből a befizetésekből mi számít közös vagyonnak, és a nyugdíjalapon lévő pénzt, hogy lehet megosztani.

Amennyiben teljes egészében közös vagyonból fizette be, akkor szerintem lehet.

Önkéntes magánnyugdíj pénztárról van szó.
A válás után adómentesen felvett hozam lehet-e megosztás tárgya?
A tőke rész, mely adóköteles, de legközelebb 3 év múlva lehet hozzáférni, lehet-e megosztás tárgya?

Ha kifejezetten magánnyugdíjpt. tagdíjról van szó, akkor azt nem veheti csakúgy ki, hiszen az a tb keretében fizetendő járulék, azt a tb-járulék helyett fizeti az illető. Ugyanúgy, mint ahogy a tb-járulékot sem lehet visszakövetelni, azt sem, a különbség csak annyi, hogy itt már piaci szereplők kezelik a pénzt. Azonban az lehet, hogy nem magánnyp. tagdíj volt az, hanem valamilyen önkéntes biztosítási forma, valamilyen életbiztosítás. Ebben az esetben elképzelhető, hogy egy megosztási perben figyelembe kell venni, ha azzal tényleg rendelkezni tud. Ehhez a konkrét szerződés ismerete lenne szükséges, amit viszont a jogi képviselőd ismer, így aztán rá hallgass.

Köszönöm a választ.
Megkérdezhetem, ügyvéd vagy?
Bocs, de ezt a fórumot még nem igen olvastam, most találtam rá.
Mi az, hogy a magánpénztári pénz nem a befizető tulajdona, ezért nem lehet közös tulajdon? De, hiszen ez a pénz az exférjemé, hisz a válás másnapján vett fel belőle 2 millió forintot, a hozamot, illetve az estleges "halála" esetén a gyerekek örökölnék.
Én ezt nem értem.
Az ügyvédem viszont azt állítja, hogy jogom van ehhez a pénzhez, indítsuk el a pert.
Ezért is kérdeztem meg itt a jogiforumon, megerősítés gyanánt, hogy potyára ne indítsak pert. Akkor az ügyvédem, miért mondta, hogy jogom van rá?
Most teljesen össze vagyok zavarodva, mit tegyek?? Akkor semmi esetre se indítsak pert, mert úgy is elvesztem???
Kérlek válaszolj mert megörülök, úgy is ki vagyok borulva érzelmileg teljesen.
Ha ma még tudnál válaszolni, megköszönném!

1. A gyermektartásnak és a másik féltől házassági közös vagyon megosztása címén követelhető összegnek egymáshoz nem lehet köze, ugyanis a gyermektartási kötelezettségbe az nem számítható be. Vagyis ha azt a pert megnyernéd, akkor is fizetned kellene a gyermektartást. Ha azt végre tudod hajtani, akkor akár abból is, de ha nem, akkor a tartási kötelezettséget ez nem érinti.
2. A magánnyugdíj-pénztári befizetés a továbbiakban nem a befizető tulajdona, így az nem lehet közös vagyon sem. Maga a várt magán-nyugdíj pedig mindössze váromány, így sztem ez sem lehet vagyontárgy, ezért az én véleményem szerint azt figyelembe venni közös tul. megosztásánál nem kell.
3. A közös vagyon megosztása iránti per nem tárgyi költségmentes, így alapból fizetni kell a 6% illetéket. Alanyi költségmentességet nem hiszem, hogy kapnál, esetleg illeték-feljegyzési jogot, vagyis előre nem kellene leróni, de pervesztesség esetén fizetni kellene.
4. Ha a gyermektartás-díjat nem fizeted, és nincs bérjellegű jövedelmed, akkor végrehajtási lappal lehet végrehajtani. Esetleg tartás elmulasztása miatt büntető-eljárást lehet ellened indítani, illetve a másik fél megpróbálhatja azt, hogy állam általi előlegezést kér, ha csak átmenetileg vagy ilyen helyzetben.

Szeretnék tanácsot kérni egy szakértőtől. Előre is köszi a válasz .
Október végén egy idegtépő hosszú válóper után mondták ki az exel a válásunkat.
Pár napja kaptam meg a bírói végzést.
A 14 éves és 16 éves fiam a "pénz büvölete" miatt az apjukat választották. A döntéshez az is hozzájárult, hogy jelenleg munkanélküli vagyok. Kiszabott rám a bíróság állandó jövedelem nélkül havi 20 ezer forint gyerektartást. Az indoklásban az van, hogy a bíró figyelembe veszi az exférjem magas fizetését, de egy anyától ennyi elvárható, hogy a gyerekei után ennyit fizessen. Oké, én szivesen neveltem volna a gyerekeimet, de az ex úgy gondolta, hogy minden áron új életet kezd nélkülem. Hosszú történet az egész, de a kérdésem, hogy miből fizessem a gyerektarást, illetve ezt rárakhatják, ha nem fizetem a nevemen lévő ingatlanra?
Másik kérdés: Az ex 10 évig rakta a cége befizetésével is önkéntes magánnyugdíjpénztári pénzt. Ez ugy történt 10 éven át, hogy a munkáltatója a mindenkori bruttó fizetésének a 7%-át fizette be a m.nyugdijpénztárba, a fennmaradó 3 %-ot pedig az ex fizette be minden hónapban. Tehát 10 éven át , havontaa mindenkori bruttó fizetésének 10%-a került be az önkéntes magánnyugdíjpénztárba. Így 10 év után kb. 5 millió forint gyűlt össze ebben az önkéntes magánnyugdíjpénztárba. A kérdésem az lenne, hogy nekem ennek a pénzenek a felére jogom lenne-e? Vagy ez az összeg az ő külön vagyona?
Érdemes lenne ezért az összegért pert indítani?
Ha igen, akkor itt is be kell fizetni az államnak a perelendő érték 6%-át?
Ha véletlenül elindítanám a pert és vesztenék, akkor is be kell fizetnem az államnak a 6%-ot?
Vagy, ha jogos lenne a pénzkövetelésem, akkor esetleg a gyerektartás ezzel kiváltható lenne?
Sok laikus kérdésem van, nézzétek el nekem, ha valamilyen kérdést nem teszek fel jól. Előre is köszi.
Ezt a pert nem kell a végzés kézhezvételétől számítva 15 napon belül elindítanom ugye?
Ja, és az exnek még egy 2. önkéntes magánnyugdijpénztárnál is van pénze.
Ráadásul 5 éven át rakta magának a lakáskasszát külön, de az apja nevére küldte a banki papírokat, ezt simán letagadta a bíróságon.
Még egy utolsó, sajnos bizonyítékaim, papírok nincsenek nálam a 2 magánnyugdíjpénztári pénzéről, ez nem gond a per elindításában?
Előre is köszönöm a választ. Perelni csak, akkor akarok, ha biztos, hogy jogom van ehhez a pénzhez 17 évi házasság után, mivel pénzszükében vagyok.