Öröklés után szülői ház értékesítése

kiábrándult, valószínüleg neked van igazad.

obsitos, nem minden különvagyon lesz 15 év után közös, pl ingatlan nem lesz az.

a deklarítv hatályú bejegyzés azt jelenti, hogy nem maga a bejegyzés keletkezteti a jogot. hanem az attól független, pl. özvegyi jog:)
ennek az ellentéte a konstitutív hatály, vagyis keletkeztető hatálya magának a bejegyzésnek van. tehát ha veszel egy telket, hiába okés a szerződés van rajta ezer tanú 100 pecsét addig nem leszel tulajdonos amíg be nem jegyezték az ingatlannyilvántartásba.

a példa elég furcsa

ha X vesz egy telket, (és ez a telek mondjuk az ő különvagyonába kerül) beviszi a házasságba (különvagyon) építenek rá közösen akkor a ház fele a házastársé lesz.
ha meghal szegény a gyerekek örökölnek automatikusan utána (más kérdés ha nem derül ki, h a házastársé is volt a ház:)

ha öröklik az ingatlanrészt akkor azon automatice fennáll az özvegyi jog X részére

lehet, h a tulajdoni lapon az örökség megnyílásakor csak X volt tulajdonosként feltüntetve, de az örökösök bejegyeztetik mjad magukat tulajdonosként - öröklés jogcímen.

ha mindent bejegyeztetnek így néz ki a tul.lap.:

tehát 1/2 rész X-é
1/2 rész az örökösé
az örökösök 1/2-én van özvegyi joga X-nek

ha hülyeséget írtam majd Obudafan kijavít.

Én úgy tudom, hogy 15 évi házasság után, az azt megelőző időkből való esetleges különvagyon már belefolyik a házassági közösvagyonba.

A valamikori üres telekre épült a harminc év alatt az a ház, tehát az a telek már nem egy "üres" telek = nincs mit külön eladni.

Ne haragudj, de ezt nem igazán értem. Mármint a szakszöveget. Pl. mit jelent, hogy valami deklaratív hatású?
Ezek alapján, hogy ha X a házassága előtt 1 héttel vesz egy üres telket, és aztán közösen beépítik, lakják - több, mint 30 évig -, aztán X megözvegyül és a hagyatéki tárgyalást kifelejti, akkor a gyerekek teljesen automatikusan örökölnek, az özvegyi jog is "jár". De mi van, ha ilyenkor X az eredeti tulajdoni lap alapján egyedül rendelkezik az ingatlan felett (pl. el akarja adni)?

Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerzôdésen alapuló vagyonkezelôi jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). Egyéb jogokat (pl. az özvegyi jogot) nem a bejegyzés keletkezteti. Tekintve, hogy a magyar jog az ipso jure öröklési rendszert fogadja el, az öröklés megnyílta keletkezteti. A hagyatéki eljárás is és az iny. bejegyzés is csak deklaratív hatályú. Csak nagyon fontos bejegyeztetni, ugyanis a jóhiszemû szerzô javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkezô bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettôl eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemû jogszerzônek minôsül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzô személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetôleg az ôt rangsorban megelôzô, jóhiszemû jogszerzôvel szemben.

nem kell kérni. képzeld el úgy mint a választójogot. nem kell külön kérned azt sem, mégis mehetsz választani:) amit te írsz arra példa lehet a családi pótlék: ha kisgyereked van automatikusan megkapod ha kéred.

tehát nem igaz az, h „akkor lesz özvegyi haszonélvezeti jog, ha az illető kéri, ha nem, akkor nincs ”

az elképzelhető, hogy megkérdezik az özvegyet le akar-e mondani a h.élv.i jogról, vagy megegyeznek a felek.

de ha pl. nem merül fel a hagyatéki tárgyaláson, akkor is keletkezik!

az ing.nyilv.-ba a bejegyzést persze külön kell kérni

az eladó pedig nem hivatkozhat az özveggyel szemben pusztán arra, hogy mivel nem jegyeztette be lemondott róla... ilyen nincs.

Bocs, nem vitatkozni szeretnék, csak annyit mondtam volna, hogy akkor lesz özvegyi haszonélvezeti jog, ha az illető kéri, ha nem, akkor nincs (azaz jár neki és automatikusan megkapja, de ennek ellenére nem kötelező kérni). Ha kéri, akkor be lesz jegyezve, ha nincs bejegyezve, akkor nem is kérte (ezért is bír elveszni). De ez persze megint egy elmélet, tőlem. Illetve pontosabban mondták nekem - mint ahogy itt is leírta valaki -, ha nincs bejegyezve, akkor ugyebár eladásnál elveszik, az eladó meg azt fogja mondani a jogalap nélküli gazdagodásra, hogy ha kellett volna az özvegynek a haszonélvezeti jog, úgy kérte volna a bejegyzést, de mivel nincs bejegyzés, lemondott róla.

hát ingatlan esetében vannak a bejegyzett és a nem bejegyzet jogok és kötelezettségek. főszabály az hogy a bejegyzés keletkezteti a j+k-t. konstitutív hatálynak hívják.

az özvegyi jog azonban ipso iure, a jog/törvény erejénél fogva keletkezik, a bejegyzés tényétől függetlenül fennáll, persze az alább írtak változatlanul érvényesek, ezért a Ptk kommentár is azt mondja, h célszerű bejegyeztetni.
de a megjegyzésre válaszolva, szvsz rosszul tudod, tehát ha nincs bejegyezve akkor is használhatja az ingatlant az özvegy.

a tipikus egyébként az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog assziszem.

a pénzt pl. takarékba kell tenni, a kamatot élvezi az özvegy. De a főszabály az, hogy a túlélő házastárs a vagyonon szerez h.élv.i jogot, tehát minden az örökségbe tartozó dolgon!

615. § (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

ha a tulajdonos eladja a dolgot, azt csak haszonélvezettel terhelten teheti meg főszabály szerint.

Most már azért jobb, de nem értem (persze a jogot nem is igazán könnyű érteni). De mi van egy autóval, esetleg egy istállóval, versenylovakkal. Ott is lesz haszonélvezeti joga az özvegynek nem? És mi lesz az eladásnál?
És még egy kérdés, bár ez inkább gyakorlati:
ha van egy ingatlan, ahol bíróság mondja ki az örökösödés tényét, de az ingatlant azonmód el is árverezik (kifizetendő a perköltséget pl.), akkor hová tűnik a haszonélvezeti jog?

Meg egy megjegyzés: a nem bejegyzett haszonélvezeti jog nem létezik, azaz nem lehet élni vele, azt explicit "igényelni" kell (ha jól tudom).

kenjük-vágjuk a témát:)

de gondok abban igazad van, hogy a legjobb megegyezni!

Ha nincs bejegyezve, akkor azt kell vizsgálni, hogy a szerzés jóhiszemű volt-e és ellenérték fejében történt-e. Ha igen, akkor a be nem jegyzett özvegyi jog elveszett, az özvegyi jogosult azonban megtérítési igénnyel - kártérítési, vagy jogalap nélk. gazdagodási jogcímen - az eladó ellen fordulhat.

ha tévedtem majd kijavítotok..:)

ha megnézzük az ingtalnan nyilvántartásról szóló jogszabályt:

5§

(3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
(4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.

vagyis ha eredetileg nem volt bejegyezve az özvegyi jog, eladásra került az ingatlan ÉS már bejegyezték az új tulajt akkor szvsz az özvegy fújhatja:) mehet kártérítésért az eladóhoz..

gondok! Rosszul tippelsz. Haszonélvezeti joggal terhelt dolgot haszonélvezettel terhelten értékesítheti csak a tulajdonos, kivéve , ha a haszonélvező lemond a jogáról. Teljesen egyértelmű szabály, felesleges megpróbálni máshogy értelmezni. A pénzen fennálló haszonélvezetre ("rendhagyó haszonélvezet") vonatkozó szabályokat egyébként is külön rendezi a Ptk.

No, hát ha az ing.nyilv. be van jegyezve az özvegy h.élv. joga, vagy a szerződésben tudomásul veszik a felek és úgy adják el a házat, lakást, akkor fix hogy a vételáron nem lesz semmilyen özvegyi jog. a vevő azzal együtt veszi meg, nyilván ez jelentős értékcsökkentő tényező.....

ha nincs bejegyezve, és úgy veszik meg a lakást/házat hogy az eladó szavatol a tehermentességért, akkor lehet a bibi. mert vagy az ingatlannyilvántartásban bízva jóhiszeműen ellenérték fejében szereztem jogot és minden tehertől mentesen, vagy a Ptk. 157§ (3) alapján „A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.”

Ennyire nem triviális (szerintem), mert pénzt is lehet örökölni - özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten (lásd kamat) -, és lehet rajta vásárolni lakást. Kérdés, hogy egy ilyen tranzakciónál "elveszik" a haszonélvezeti jog (rajta marad a pénzen is a teher?), vagy nem - azaz továbbadódik (és az ingatlanra kerül). Nyilván (?) nem attól függ, hogy maga az örökség tételesen miből áll! Az ingatlanokat azért nem szokták tudni olyan egyszerűen pénzzé tenni, mert általában az özvegyé a fele (tulajdonos), és a másik felére van haszonélvezeti jog, így van beleszólása az eladásba is. De én nem vagyok jogász, csak tippelek. Az is lehet, hogy egyszerűen megegyezés kérdése.

...ezért aztán a haszonélvezőnek a kapott vételárhoz sincs semmi köze.

gondok, a tulajdonos a haszonélvezettel terhelt tulajdonát úgy tudja eladni, hogy a haszonélvezet megmarad rajta (az új tulajdonos tehát nem használhatja az ingatlant). Ezért aztán a kapott vételárhoz sincs semmi köze.
Persze az új tulajdonossal (de akár a régivel is) megegyezhet a haszonélvező, hogy X forintért lemond a haszonélvezetéről.

Hello!

ha az örökös(tulajdonoso) eladja a házat/lakást, akkor az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten adja el, nem? az más kérdés kinek tudja eladni, de a vevő h.élv.-tel terhelten veszi meg. Az özvegynek meg semmi köze a vételárhoz illetve annak kamataihoz.

ha jól tévedek...

Ezt tulajdonképpen nem értem, ha szabadna megkérdezem: az özvegyi jog a haszonélvezetre vonatkozik, de a tulajdonlásra nem. Így az örökösnek van joga rendelkezni a tulajdona felett, pl.: eladhatja azt, és a vételárat bankba teheti. Ilyenkor a haszonélvező továbbra is megkapja a vagyon hasznait (ha kéri), azaz a tőke az örökösé, a kamat a haszonélvezőjé. Ha a pénzen új lakást vesznek, akkor annak is az özvegy lesz a haszonélvezője (ez csak egy példa volt). Szóval azt szerettem volna kérdezni, hogy az özvegy rendelkezik-e a tulajdon felett, vagy nincs beleszólása, vagy inkább hogyan is van ez? Mi köze van ennek a korlátozáshoz?

Özvegyi jogra: Ptk. 616. § (2):

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékû lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Tehát törvényi feltétel nincs, csak mérték. Nem vagyok óbudai, nem ismerem nagyon a II-III. ker. gyakorlatot, pláne nem az említett bírót, de csak nem gondolja ő sem másként. :)

Kedves Obuda Fan!

Tisztelőd vagyok, ezért csendben megjegyzem, hogy a Haszonélvezeti jog korlátozásának, illetve továbbkorlátozásának nyomos indokok kellenek.

Pont a Dr. Pirka bíró úr, és az "Óbudaiak" nem szertik.

És a másik felére jutó holtig tartó haszonélvezet miatt még ha megosztható lenne is az ingatlan, csekély az esély az értékesítésre, bár az igaz, hogy a haszonélvezet korlátozását lehet kérni.

Amíg az édesapa él, addig nem illeti meg semmi a férjét, és testvéreit.