Hogyan váljak gyorsan?

A haszonélvező nem akadályozhatja meg a lakás eladását, viszont az ingatlant csak haszonélvezettel terhelten tudjátok eladni, ha ő nem mond le róla. Ha így valaki megveszi, akkor tudjátok eladni. Ha nem, akkor nem tudjátok eladni.

Az teljesen biztos, hogy a haszonélvezet nem terjed ki mindenre, csak a lakás 1/5-re van bejegyezve a tulajdoni lapon is. A szerződés azt is tartalmazza, hogy a lakás mely részét használhatja kizárólagosan és melyet közösen velünk. Én csak attól félek, hogy a lakás férjemmel együtt való közös értékesítését ezzel meg tudja akadályozni, rákényszerítve engem az eddigi helyzet elviselésére. Mi lehet a megoldás akkor, ha az ingatlant el akarom adni?

üdvözlettel:jata, alias jucimuci

A haszonélvezet tekintetében ebben az esetben marad az, hogy a haszonélvező dönt arról, hogy szeretné-e megtartani a haszonélvezetet. Ha maga a haszonélvezeti jog csak az ingatlan 1/5-re terjed ki, akkor viszont meg kellene vele állapodni a használat mértékéről. Ha megállapodni nem lehet, akkor bíróságtól kérni ezt. De e nekem furcsa, hogy 1/5 részre lenne haszonélvezete, nem arról van szó, hogy az egészre van, csak ennek ellenértékét az ingatlan értékének 1/5-ben állapítottátok meg?
A tagdíj vonatkozásában sztem ez semmin nem változtat, a munkából származó bármilyen jövedelem közös vagyon.

Kedves ObudaFan!
A magánnyugdíjpénztári tagdíjat és az önkéntes nyugdíjpénztári illetve egészségpénztári tagdíjat nem osztalékból fizettem, hanem a munkáltatóm, mint juttatást utalja a számlámra (alkalmazott vagyok egy nagy cégnél). A házunk 1/5 részén van holtigtartó haszonélvezeti joga a férjem szülőjének, ami közösen illető volt, tehát nem özvegyi jogú haszonálvezet. A haszonélvezeti szerződés azt tartalmazza, hogy az ingatlan értékesítése esetén a haszonélvező választása szerint vételár 1/5-e, vagy a haszonélvezet folytatása lehetséges. Változatatnak a leírt dolgok azon, amit eddig válaszoltál?
Válaszod előre is köszönöm:
jucimuci

Azért nem írtam róla, mert ha a közös megegyezéses bontást szeretnétek elérni, akkor erről is meg kell állapodni. Ha bármiben vita van, akkor már azt is bizonyítani kell, hogy teljesen és visszafordíthatatlanul megromlott a viszonyotok, akkor meg nem lesz ez gyors válás. Egyébként perben arra lehetne számítani, hogy - mivel a magánnyp. tagdíjat stb. közös vagyonból fizetted, hiszem a cégedtől kapott osztalék is közös vagyon - mivel a lejárat a bontást követően lesz, maga a pénztárak által fizetett járadék nem lesz megosztva, viszont a befizetett összeget a közös vagyon megosztásánál figyelembe kell venni, és ennek a férjedre jutó része tekintetében őt kompenzálni kell.
A haszonélvezőt nem lehet arra kényszeríteni, hogy hagyja el a lakást, és a haszonélvezetet megváltani özvegyi jog esetén sem lehet, ha a hagyatéki eljárás már megvolt. Ha özvegyi jogról van szó, a haszonélvezet korlátozását lehet kérni, de kirakni nem lehet a haszonélvezőt a lakásból, sőt, a haszonélvezet fennállása alatt ő rakhatja ki akár a tulajdonosokat is.
Ügyvédi tarifák attól függenek, hogy sikerül-e közös megegyezéssel válni. Ha igen, akkár sztem már 50000 +ÁFA-tól lehet találni ügyvédet akár Pesten is, ha nem, akkor jóval drágább lesz, pl. a vitás ingatlan és a vitás ingóságok értékének 5%-a körüli összeg is rájöhet.

Kedves ObudaFan!

Ha jól értem, a közös vagyonról ( kivéve lakás ) kellene megállapodnunk előzetesen. Csakhogy a haszonélvező szülőt csak annak ismeretében tudjuk elhelyezni, hogyha tudjuk, hogy mi lesz az ingatlan sorsa. Hogyan lehet egyébként a hszonélvezetet megváltani, vagy a haszonélvezőt arra "Kényszeríteni", hogy válás esetén elhagyja a lakást?
Nem írtál a nyugdíj és egészségbizt. pénztárakról. Ezekkel mi lesz? Ezen is osztozkodnom kell? Még nem megyek nyugdíjba, de az önkéntesből már kivehetném a hozamot. A megtakarítás nagy részét a cégem fizette, megilleti ebből valami a férjemet is?
Milyenek a tarifák az ügyvédi költségek terén? Még soha nem pereskedtem...
Bármilyen segítséget nagyon köszönök előre is.
Üdv: Jata

Két esetben nem kell külön bizonyítani a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlását, vagyis ezekben az esetekben lehet valamivel gyorsabban befejezni a bontópert:

ha a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülô és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

ha a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelôen rendezték.

A házassági bontóper illetéke 12 000 forint, az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A biztosításról is állapodjatok meg, bár az életbiztosítás - eltérő szerződéses rendelkezés hiányában - nem "veszik el" nemfizetés esetén, hanem csökkentett összeggel marad fenn.

20 éves házasság, 1 gyerek, közösen épített, szűlők által részben haszonélvezettel terhelt családi ház, autó a nevemen, nem főállású egyéni vállalkozóként mi a tanácsotok, hogyan tudnék egy nem túl együttműködő férjtől gyosran elválni?
Mi a helyzet a magánnyugdíjpénztári, önkéntes magánnyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításaimmal, és a férjemre kötött (szerződő fél Õ), a gyermek továbbtanulását biztosító megtakarításos nagy összegű életbiztosítással, melynek én is kedvezményezettje vagyok? Nem lenne jó, ha az nemsokkal a lejárat előtt elveszne, viszont a férjem, gondolom, nem akarja fizetni.
Gondolom, a kérdés tipikus, de tanácstalan vagyok, és azt sem tudom, hogy milyen ügyvédi költségekre számíthatok?
Tanácsot várok, lehetőleg hozzáértőtől. Előre is köszi: jata