élettársi közösség

Nincs mit.

Köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel: 45Zs

És az összes hagyatéki teher.

ObudaFan
Köszönöm a válaszát.
Még egy kérdés. Igaz az, hogy az örökösödési illeték megállapításánál levonódik az öröklött részből a temetési költség?

Némi közjegyzői díj, de az nem lesz annyi, mint az öröklési illeték.
Az öröklési illeték általános mértéke 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%. Lakástulajdon esetén 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21%.

T. ObudaFan!
Köszönöm szives válaszát.
A helyzet csak bonyolódik.... A hagyatéki tárgyalás jogerőre emelkedéséig még van 7 nap. Az örökös most azt mondta édesanyámnak, hogy a hagyatékban szereplő összeg feléért, vagyis 200.000 ft-ért átadná az örökrészét édesanyámnak. A teljes hagyaték 400.000.-Ft. Most már egyáltalán nem tudom, mi a teendő. (eddig se tudtam:-) Nem tudom, hogy ilyenkor hogy az egyszerübb megvenni, vagy egyáltalán mennyi költségre számíthat az anyukám ezek után. Tudom, hogy egyrészt a 200.000.-Ft után meg kell fizetnie az örökösödési illetéket. Talán 10 százalék? De nem tudom hogy még ezen kívül mi terheli őt, ha kifizeti a 200.000.- Ft-ot.
Köszönöm szives válaszát, ha még van rá energiája:-)
45Zs

Ha további igény lenne, azt valóban lehetne perben érvényesíteni, de ez az 50-50% valóban jogszerűnek tűnik a leírtak alapján, hiszen élettrási közös vagyonról volt itt szó. Ha édesanyja szerint ő az egész élettársi együttélés alatt lényegesen többel, mint 50%-kal járult hozzá a vagyonhoz, és ezt tudja bizonyítani, akkor érdemes lehet persze pert indítani a tulajdoni arányok megváltoztatása érdekében.
Ha ez nem áll fenn, de édesanyja szeretné - és tudja - pénzért megváltani a másik 50%-ot, akkor közös tulajdon megosztása iránt pert kell indítani.

T. ObudaFan!
Április 23-24-én kértem más öntől segítséget édesanyám élettársi öröklésével kapcsolatban.
Azóta megvolt a hagyatéki tárgyalás.Az édesanyám javára az örökségről lemondtak az élettársa (nevelőapám) elhalt testvérének két gyermeke, viszont az élő testvére nem. Így most a végztés alapján a zártkert 1/2 része törvényes öröklés jogcímén a testvéré, 1/2 tulajdoni hányad hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímén édesanyám tulajdonát képezi.
Mit lehet tovább tenni? Tulajdonképpen most a zártkert fele az édesanyámé, fele meg az élettársa testvéréjé.
Mit jelent az a mondat, hogy" Közjegyző tájékoztatja édesanyámat, hogy a hagyatéki eljárás során el nem ismert hagyatéki hitelezői igényét a törvény rendes útján, polgári peres eljárás keretében érvényesítheti"
lehet hogy zavaros amit írtam, ha így van, kérem szives megértését, akkor megpróbálom mégegyszer megfogalmazni.
Köszönettel
45Zs

Nincs mit.

T. ObudaFan!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát.

Ha az örökösök erre hajlandóak, akkor peren kívül is elajándékozhatják édesanyja részére az ingatlan tulajdonrészt. Ha erre nem hajlandóak, és a hagyatéki eljárásban sem sikerül kiharcolni, akkor csak a per lehet a megoldás.

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm szives válaszát.
Természetesen az együttélést bizonyítani tudjuk.
Még egyet szeretnék kérdezni ezzel kapcsolatban. Az örökösök lemondhatnak-e édesanyám javára az Õ részükről?
Vagy édesanyám megválthatja-e a részüket?
Köszönöm szives válaszát.
Üdvözlettel.

Lehet tenni. Az élettársak olyan arányban szereznek - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapottól függetlenül - tulajdonjogot, amilyen arányban a szerzéshez hozzájárultak (hozzájárulásnak tekintendő a házimunka is), ha nem lehet a mértéket bizonyítani, akkor pedig 50-50%-ban. Be lehet ezt már a közjegyzőnek is jelenteni, viszont ha nem foglalkozik vele, a jogerős hagyatékátadó végzéstől függetlenül polgári perben lehet követelni a tulajdonrészt. Azt azonban bizonyítani kell tudni, hogy az élettársi kapcsolat fennnállt.

Üdvözlöm.
Kérem szives válaszát a következőkre:
Édesanyám élettársa (nevelőapám) sajnos elhunyt. 1967 óta éltek együtt 39 éve. 1972-ben vettek egy zártkertet, amire később épületet is építettek. A zártkert csak az elhunyt élettársa nevén van. Nevelőapám sosem volt nős, gyermeke nem született. Ugy tudom, hogy örökölni az élő testvére, és egy elhunyt testvérének két gyermeke fog.
(bár ők sosem látogatták, a kapcsolatot sosem tartották vele-velünk). Kérdésem, hogy édesanyám valamilyen úton hozzájuthat-e a közösen szerzett zártkerthez, vagy elveszik tőle. Természetesen a temetést is édesanyám fizette. A hagyatéki tárgyalásra édesanyámat be sem fogják idézni, mivel nem voltak megesküdve. Csak a testvérét és az elhunyt testvér két élő gyermekét.
Lehet valamit tenni?
Köszönöm szives válaszát.

Az eladott telek árából nem jár, mert az különvagyon, az ugyanis már megvolt az élettársi együttélés előtt is. Az, hogy a pénz külön bankszámlán volt, mindegy. Viszont arra jó lehet, hogy vitasd az élettársi jogviszony fennállását, mert szerintem ez az egyetlen esély.

Jó napot kívánok,

Az alábbi problémában kérném a segítségüket.
10 éve élek élettársi kapcsolatban,az élettársam lakásában élek.Most tudtam annyi pénzt összegyűjteni(főleg év végi jutalmakból), hogy tudjak magamnak egy saját lakást venni. Az élettársam erre rájött és most követeli a részét a kp.-ből. Azt olvastam a Ptk.-ban, hogy a szerzés ben való közreműködés arányában jár a közös tulajdonhányad.
A pénz nem közös bankszámlán van.
Illetve Õ kb. 3 évvel ezelőtt eladta a testvérének egy közös tulajdonban lévő telküket.
Amennyiben Neki jár az én pénzemből,akkor nekem is jár az Õ pénzéből.

Várom válaszukat.

Nem.
Tanúkkal főleg.

Kedves Obudafan!

A házasság előtti különvagyon a házasságkötés után sem minősül közös szerzeménynek, ugye?
A háztartásban végzett munka tényét hogyan tudja valaki igazolni?

Ha azt szeretnétek, hogy örököljetek egymás után, akkor végrendelkezni kell. Az élettársi szerződés arra jó, hogy a törvénytől eltérően lehet szabályozni benne a szerzési arányt, illetve a közös szerzést ki lehet zárni. A törvény szerint ugyanis az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közremûködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közremûködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékûnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közremûködésnek számít.

Jó napot kívánok!
Élettársi viszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.
5 éve, hogy együtt élek a párommal.
Házasságot a közeljövőben nem tervezünk, az is előfordulhat, hogy soha nem is házasodunk össze.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben milyen helyzet áll elő, ha egyikünk netalán elhunyna.
Közös tulajdonunk nincs, kocsi, lakás mindenkinek saját van.
Élettársi szerződést kell-e kötnünk, ha nem szertenék végrendeletet készíteni, de azt sem szeretnénk, hogy más örököljön utánunk?
Köszönöm, ha megtisztelnek a válasszal.