Gyámhatóság munkája

Viszed a számlát, és ha indokoltnak találják a kiadást, akkor kifizetnek a letétből.

De sopánkodás, kétségbe esés helyett miért nem kérdezted meg őket? Hidd el, emberek, lehet velük beszélni.

Közlekedési balesetből kifolyólag kiskorú lányom kártérítést kap a biztosítótól. A biztosító szerint ezt a gyámhatóságnál kell letétbe helyezni, és csak 18 éves korában kaphatja meg. (Könyörgöm, addig nekem kell felnevelnem!). Rendezett családi körülmények között élünk, nem válunk, nem vagyunk börtönben, stb. Mire a gyerek felnő egy cipőt sem tud belőle venni, addig nekünk kell az orvost is fizetni. Mit lehet tenni?

Mondjuk elég tág a témakör, nehéz így válaszolni, de azért néhány szemelvény.

Vht. 180. § (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A végrehajtható okiratot kézbesíteni kell a gyámhatóság részére is azzal a felhívással, hogy készítsen környezettanulmányt a gyermek elhelyezési körülményeirôl, a kötelezett önkéntes teljesítését mozdítsa elô, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétôl számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.
(3) Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó az iratokat a 173. § (2) bekezdése szerint beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, és - indokolt esetben - indítványt tesz rendbírság kiszabására. A bíróság a végrehajtás módját meghatározó végzésében rendelkezik a rendbírság kiszabásáról.
(4) Ha a bíróság a 174. § d) pontjának alkalmazását rendelte el, a végrehajtó a helyszíni eljárásra idôpontot tûz, és errôl értesíti a végrehajtást kérôt, a kötelezettet, a gyámhatóságot és a rendôrséget. A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendôrség közremûködésével foganatosítja az átadást.

2001. évi XVIII. törvény
a személy- és tárgykörözésrôl
12. § (1) A Rendôrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévô személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyûjtést végezhet, amelynek keretében

1. azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetôen információval rendelkeznek

aa) meghallgathatja, valamint
ab) ha ahhoz az ellenôrizni kívánt személy - illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselôje - elôzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenôrizheti;

2. igazoltatást végezhet egy meghatározott helyen megjelenô, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására;
3. terepkutatást végezhet;
4. a közszolgálati mûsorszolgáltatónak minôsülô rádióban és televízióban díjmentesen közérdekû közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;
5. a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínû megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekbôl vagy különös méltánylást érdemlô magánérdekbôl nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelô hatóság kifejezetten megtiltotta;
6. a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzôit nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelô hatóság kifejezetten megtiltotta;
7. tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvôbetegek, továbbá a mentôszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;
8. a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;
9. a Rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a alapján a rendôri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyrôl, a környezetrôl, illetôleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményrôl, tárgyról készített kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplô adatokat felhasználhatja;
10. a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenôrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását elôíró - jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A polgári bíróság határozata alapján folytatott körözés során az (1) bekezdés ab) alpontjában, valamint d) és e) pontjában meghatározott módon nem végezhetô adatgyûjtés.
(3) A Rendôrség nyilvánosságra hozza a bûntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínû megjelenési, tartózkodási helyét, kivéve, ha azt a körözést elrendelô hatóság kifejezetten megtiltotta.

(4) Ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltûnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyûjtési lehetôségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell.
13. § A 12. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott adatigényléseket a megkeresett az általa kezelt nyilvántartásból történô adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerint - és a költségvetési szerv ingyenesen - köteles teljesíteni.

14. § (1) A jelzés elhelyezésének megszüntetését a Rendôrség köteles kezdeményezni, illetôleg megszüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.
(2) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérô rendôri szerv vezetôje a felelôs.
(3) Büntetôeljárás során elrendelt körözés esetén a jelzés elhelyezésérôl, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésrôl - bûnüldözési érdekbôl - a Rendôrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelô szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

végülis igen. az anyjánál volt elhelyezve, de az apja elvitte tőle, nem tudni hova.

nyomozati cselekményeknél milyen jogai, kötelezettségei lehetnek a törvényes képviselőnek, vagy a gyámhatóságnak?

Eltűnés miatt körözik?

GYERMEKkorú estetében a rendőri intézkedéseknél a törvényes képviselőnek, vagy a gyámhatóságnak milyen jogai vannak? érdekelne főleg a körözésnél ez a dolog.

milyen jogszabályokban találok esetleg választ a kérdésemre?

köszönettel

A pályaválasztáshoz a különélő szülő hozzájárulása kell. Tehát ha a gyermeket ezidáig valamilyen irányban képezték, majd ezt abba akarják hagyni, akkor természetesen a különélő szülő hozzájárulása ehhez is kell, nemcsak ahhoz, hogy beirassák valami olyanra, ami az életpályája lehet. A pályaválasztás nem értékelhető szigoruan egy iskola kiválasztásában, hanem beletartoznak mindazok a sportok, amik később egy gyermekből felnőtté vált személy megélhetését biztosithatják. Márpedig ez is az.

Javaslom, hogy ügyvéddel menjetek a tárgyalásra. Az ügyvéd pontosan tudja mit kell tennie.

Sziasztok!
Tanácsokat, tapasztalatokat várnék nálam már (sajnos) tapasztaltabb "kollegáktól".
A sztori a következő: párom előző házasságából 2 gyereket "hagyott" az exnél. Egy 12 és egy 5 éves gyerkőcöt. A 12 éves kislány 7 éve jazz-balettozik, versenyszerűen űzi már ezt a hobbinak indult elfoglaltságot. Nagyon szép eredményekkel, többszörös magyar bajnok, VB III. helyezett, nem sorolom. Egyszercsak anya megtíltotta neki, hogy ezt folytassa. Az okok? Hm :) sok pénz, sok idő. Ez mind igaz. Éves szinten min. fél milla, időt nem lehet mondani, mert edzések, versenyek, felkészülések, tényleg rengeteg időt elvesz, programot tervezni lehetetlen, mert egy edzés bármikor becsúszhat. Ráadásul a lakóhelye és az edzés helyszíne kb 45 perc utazára van. TEHÁT EZEK KORREKT ÉRVEK lennének, ha a párom nem vállalta volna magára az egész (100% !!!) költséget és az utaztatást is. Ennek ellenére anya továbbra sem engedi versenyezni a lányt. A kislány fullra összetört, az edzőt kérte, hogy segítsen. A párom próbált beszélni anyával, de 0 eredménnyel, szerinte a gyerek élettere nem ott van ahol az edzés, és nagyon kiesik így az otthoni légkörből. Szerintünk az igazi ok, hogy nincs aki elhozza a kistesót az oviból. Ha a lányka nem jár edzésre ő tudja elhozni a kisfiút.
Szóval gyámhatósághoz fordultunk, mert lehetetlen volt egyezségre jutni anyával. A gyámhatóság bekérte az edző és a suli véleményét is. Ja elfelejtettem, hogy a lány kitűnő tanuló, mindamellett, hogy hetente 4 szer legalább edzésre járt. Mindenki azt javasolta, folytassa a versenyzést. A párom és anya közti meghallgatás viszont totál röhej volt (a párom elmondása alapján). A gyámhatósági előadó meg sem hallgatta, ha mondani akart valamit, akkor félbeszakította, azonnal áttért másik témára. Szóval nem épp pártatlannak mondható.
Mit lehet tenni ez esetben? Írjuk egy "szép" levelet az előadó felettesének? Lehet a következő ilyen tárgyaláson hangfelvételt kérni? Hol lehet panaszt tenni, ha nem érezzük igazságosnak az eljárást?
Köszönöm előre is.