Szülő meglopása


hermina # 2006.08.27. 14:50

Mégegyszer köszönöm a segítségedet. És valóban nem 10-20 ezer forintról van szó.

Vadalma # 2006.08.27. 14:14

Szokásos mértékű ajándék fogalma nincs meghatározva, azt a bírói gyakorlat alakította ki. jell. ilyen pl. családi, társadalmi szokásoknak megfelelő alkalmakkor adott, viszonylag kisebb értékű ajándék.

minden konkrét esetben vizsgálandó, hogy mi minősül ennek, az érintett személyek vagyoni, társadalmi viszonyai alapján.

a leírtakból nekem az derült ki, hogy nem 10-20e forintról van szó.

hermina # 2006.08.27. 14:04

Köszönöm a válaszodat.
Végrendelet nincs, de ha ezt is hozzátesszük az örökséghez, akkor a rá eső részt bőven kiteszi.
A háztartás vezetése teljes egészében a mama pénzéből ment, a testvérem a szoc. járadékát megtarthatta, egy fillért nem kellett kiadnia semmire. Mekkora összegtől tekinthető nem szokásos mértékű ajándéknak?

Vadalma # 2006.08.27. 12:49

ebben a korban szerintem ne mondd meg szegény mamádnak, hogy mit alkotott a testvéred, akivel együtt él. inkább vedd Magadhoz a mamád.

végrendelet nincs? mert akkor picit másképpen működik az örökjog.

a testvér közjegyző előtti nyilatkozatát javaslom, és lehet nyugodtan közjegyői hiteles másolatot is készíttetni a takarékkönyvekről.

feltételezem, nagyobb összegről lehet szó, mert a szokásos mértékű ajándékot vagy a rászoruló részére nyújtott tartást még az örökhagyó kifejezett kikötése esetén sem kell osztályra bocsátani. javaslom, ha amúgy a testvéred szoc. járadékból él, nyilatkozzon majd a közjegyző előtt arról is, hogy tartásra a családjogi törvény értelmében ennek ellenére nem szorult rá.

ugyan amennyiben bizonyítást nyer, hogy az örökhagyó nem önként adta az adományt, az automatikusan a hagyaték részének számít, és nem ingyenes adománynak, de ezt Neked kellene bizonyítani, így sokkal egyszerűbb a fenti nyilatkozatos megoldás.

hermina # 2006.08.27. 11:26

Segítséget kérek az alábbi ügyben.
85 év feletti özvegy édesanyám a saját temetésére, sírkőre félretett pénzét tavaly a takarékból kivette, mert hosszú ideig rosszul érezte magát. Félt hogy az összeghez nem jutunk hozzá az esetleges temetéskor. A testvérem vele él, és neki adta, hogy tegye be takarékba, mert így azonnal hozzájutunk, amikor szükség lesz rá. Azóta édesanyám szerencsére rendbejött, erre a korra jellemző betegségeket leszámítva jól érzi magát, szellemileg is friss. A testvérem ezt a pénzt a saját takarékkönyvébe tette, bár arról volt szó, hogy külön könyvbe kerüljön, és a saját pénzével együtt azóta teljesen eltékozolta. Nem részletezem mire, de még ezt a fogalmat is kimeríti. Ezt szerencsére édesanyám még nem tudja, mert biztosan belehalna, azt már észre vette, hogy a nyugdíjából is eltűnik időnként. Engem nagyon bánt, hisz azt az összeget nehezen rakta össze. Én nem akarom a testvéremet meghurcolni, és tudom szociális járadékából soha nem tudná azt az összeget előteremteni, ezért úgy szeretném kezelni a majdani öröklésnél, mint ajándékot, vagyis beleszámítani a hagyatékba.. A takarékkönyvekről tudnék fénymásolatot készíteni, ami bizonyíthatná, hogy egy napon került ki az egyik takarékkönyvből és került be a másikba. Most már nem bízok a testvéremben, és félek letagadná később, mi módon került hozzá az az összeg.
Kérdéseim:
Elegendő bizonyíték-e ez egy hagyatéki tárgyaláson,
vagy közjegyző készítsen hiteles másolatot a takarékkönyvekről,
vagy írassak a testvéremmel nyilatkozatot, hogy ezt az összeget átvette anyámtól? Most talán még megtenné, mert fél hogy kitálalok.
Vagy mondjam meg anyámnak és ő írjon nyilatkozatot a pénz átadásáról? Ezt egyenlőre nem szeretném, illetve hogy megtudja mi történt.
Vagy milyen más módon tudnám bizonyítani a későbbiekben?
A szívem majd megszakad, de el kell titkolnom édesanyám előtt és bánt, hogy még életében ilyennel kell foglalkoznom.