Örökösödési adó és velejárói

Tisztelt jogász Urak!

Az örökhagyó úgy végrendelkezik, hogy az ingó és ingatlan vagyonának örököseiként a két unokáját nevezi meg, és megjegyzi, hogy a két fiának csak a köteles rész jusson. Az örökség lényegében egy öröklakás amit az örökösök értékesíteni terveznek.
Én vagyok az egyik fiu aki csak a köteles részre jogosult.
Amit tudni szeretnék:
A lakás eladásához kell-e a jóváhagyásom?
Ha kell és hárman elfogadják a vételárat de én keveslem jogom van-e megakadályozni az eladást?
Az adásvételi szerződés mind a négyünknek alá kell írni?
Jól tudom-e, hogy az örökösödési adó 8% 18 M Ft alatt?
A Hivatal mikor határozza meg az örökség értékét, az eladás előtti piaci ár figyelembevételével, vagy az eladási érték után kell adózni?
Ha a hagyatéki eljárás után az egyik örökös meghal, a részére jelölt köteles rész átruházódik-e a házastársára,vagy elosztható a három örökös között?

Az örökhagyó életében bármikor eladhatja az ingatlanát, ez esetben senki nem örököl semmit, ha a pénzből sem marad.

Ha nem adja el életében, akkor örököltök a végrendelet szerint. Ez esetben közös tulajdon keletkezik, annak megszüntetésére több lehetőség van, az egyik a közös értékesités. Ez azt jelenti, hogy elvileg a Te aláirásod is kell (tehát nem jóváhagyásod), azonban pótolhatja bírósági határozat, ha Te indokolatlanul nem kívánod megadni.

Megakadályozni az eladást ugy tudod, hogy fellépsz vevőként a tulajdonostársaid részére, esetleg próbálj másik vevőt hozni, aki többet adna.

Az eladási érték után kell adózni, kivéve, ha az ajándékozási szándék nélkül tulzottan alacsony.

Ha az egyik örökös meghal, a törvényes öröklés rendje szerint örökölnek a leszármazói, ennek hiányában házastársa.

Kedves derill!

Először is bocsánatot kérek, hogy a kérdés feltevésekor a megszólításban nem gondoltam a jogász Hölgyekre akik nem csak szépek, de toleránsabbak is férfi kollegáiknál. Remélem boldog és sikeres életed (van) lesz.

A válaszodat köszönöm és ha jól értelmezem, akkor a végrendelet szerinti örökösök bármilyen összegű adásvételi szerződéssel eladhatják a lakást, és erre nekem semmiféle beleszólásom nem lehet.

Ha Te is örökös vagy, akkor a Te aláirásod is kell, tehát van beleszólásod. Ha nem vagy örökös, akkor ők annyiért és annak adják el, amennyiért és akinek akarják. Ha pedig az örökhagyó még az életében eladja, akkor nem lesz örököse, feltéve, hogy a pénzt is feléli. Ehhez joga van.

„Az örökhagyó úgy végrendelkezik, hogy az ingó és ingatlan vagyonának örököseiként a két unokáját nevezi meg, és megjegyzi, hogy a két fiának csak a köteles rész jusson.”

A kérdésekre a válasz alapvetően attól is függ, hogy a kötelesrészt természetben (azaz az örökölni való ingatlan tulajdonrésze formájában), vagy pénzben kapod meg.

Ha pénzben, akkor a hagyaték átadásakor meghatározásra kerül, hogy mennyi a hagyaték értéke (ill. a kötelesrész számításának alapja), ez alapján kell megkapnod pénzben azoktól, akik a hagyatékból részesülnek, valamint ez alapján róják majd ki az örökösödési illetéket. Te lelépsz a zsetonnal, a többiek meg úgy és annyiért adják el az ingatlant, ahogy nekik jólesik.

Ha természetben kapod meg, akkor szintén meghatározásra kerül a hagyaték értéke, ez alapján róják ki az illetéket, de az ingatlanból résztulajdont kapsz. Ezzel a tulajdonrészeddel azt csinálsz, amit akarsz (eladhatod, elajándékozhatod, akár a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra is igényt tarthatsz).
A többiek a saját tulajdoni hányadukkal szintén azt csinálnak, amit akarnak. Eladni mindenki a saját tulajdonrészét adhatja el, azonban a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van, azaz ugyanannyiért a külső vevő elől megvehetik/ed.
Ahhoz, hogy egy vevő az egész ingatlant megvehesse, mindegyik tulajdonossal meg kell állapodnia.

Ptk. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.

T.jogászok!

Nagyapám 1991.12.25-én hunyt el,és utána most örököltem.

Ez ügyben a következő kérdéseim lennének:
Az örökösödési adó elévül egy bizonyos idő elteltével?
Ha igen,akkor mennyi idő mulva? Ha elévül akkor az időpontot honnan kell számítani?A halál,vagy a hagyatéki tárgyalás időpontjától? Válaszukat előre is köszönöm,tisztelettel Ditke76!

Nem most örököltél, hanem az örökhagyó halálakor. legfeljebb nem tudtál róla, vagy valami miatt a hagyatlkot nem adták át mostanáig. Nem adó, hanem illeték, és nem örökösödési, hanem vagyonszerzési. Elévülne, de az elévülés értelemszerűen nem a hagyaték megnyíltával kezdődik, hanem akkor, amikor a hatóságnak módja van kivetni - vagyis a jogerős hagyatékátadó végzés után.

Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az illetéket meg kellett volna fizetni. Ez öröklési illeték esetében a hagyatékátadó végzés kelte.

T.Jogászok!

Köszönöm a válaszokat!

Ebböl kifolyólag a következő kérdéseim lennének:

1991.Decemberében hunyt el a nagypapám,a hagyatéki tárgyalás 1995.Novemberében lett jogerős,de ehhez a örökséghez most jutottam hozzá.Megszeretném kérdezni,hogy ennek hány százaléka a hagyatéki illeték,amit be kell fizetnem az APEH felé.Ha jól értelmeztem akkor a hagyatéki illeték egy idő után elévül?Ha igen,akkor mennyi idő mulva?Válaszukat előre is köszönöm tisztelettel Ditke76!

Valami nem stimmel. Hogy értsük azt, hogy jogerős volt a hagyatékátadó végzés, de az örökséghez most jutottál hozzá?

T.Jogászok!

Az elöző üzenetem javítása:Nem hagyatéki,hanem vagyonszerzési illetéket akartam írni!

Abban a lakásból amiből az örökségem származik,idáig benne lakott az özvegy,mint haszonélvező.Az ő halálával most jutottam hozzá az örökséghez.A nagypapám halála után megtartották az ő családjára ráeső vagyoni elosztást.

A hagyatéki tárgyalás után 95-ben illetéket kellett fizetnem.Lehet,hogy rosszul értelmeztem.Akkor viszont az lenne a kérdésem,hogy milyen költséget kell még ezután fizetnem.Mivel akkor a vagyoni illetéket,az akkori értéknek megfelelően kifizettem.

:) Áldjon meg az Ég! Négy nap kellett, hogy ez kiderüljön. Természetesen nem kell mégegyszer kifizetni az egyszer már lerótt illetéket. Amiért még egy kisebb összeget fizetned kell, az a haszonélvezet törlése. Ha kéred. (Célszerű.)

Hát megáldhatna! :-)

A befolyt jövedelmet felkell tüntetni az éves adóbevalláson.Ezt az összeget nem fogják megadóztattni?Mert a mai világban már lasan minden után adót kell fizetni.

Nono.. ha meghalt az özvegy, akkor miért kellene törölni a haszonélvezetet? az holtig tart. Egyébként ez csak akkor lenne illetékköteles, ha lemondtak volna róla.

ditke, ha örökölzs valamit, utána illetéket fizetsz, ez a "jövedelem adója". ha utána értékesíted az ingatlant és származik belőle jövedelmed, akkor már jövedelemadót fogsz fizetni.

Rexor, azért kell töröltetni, mert bár a jog megszűnt, de ezt a földhivatal hivatalból nem vezeti át a nyilvántartáson. S megterhelésnél, elidegenítésnél, bizony, gondot okozhat.

Nem egyszerü velem beszélgetni,mi? :-)

Rexor!

Nem ingatlant örököltem.A házat eladták és a rám eső részt fizetik ki.Hány százalék a jövedelemadó?

Konkrétabban az a helyzett,hogy az én családom a nagyapám után 50%-ot örörkölt egy lakásbol,ami másik felét a mostoha nagymamám aki most halt meg annak a családja örökölte.Ezt a részt mi eladtuk és igy lesz kifizetve a rám esö részt.A hagyatéki illeték még akkor ki lett fizetve de a jövedelmi adót gondolom most kell mert most lett értékesitve a lakás és most jutok az összeghez.Vagy még mindig nem jol értelmezem?:-)Azt hiszem inkább nem megyek ügyvédnek.:-)

Tisztelt segítők!
Azt szeretném kérdezni,
1., hogy mit takar az apeh által kiszabott öröklés utáni illetékfizetésben a "Ingatlannyílvántartási eljárás illetéke"??
Az örökléskor kifizettük a közjegyzői díjjat, a földhivatalnak az igazgatási szolgáltatási díjjat akkor ez most micsoda?
2., miért nem egyezik az apeh által leírt, a jogerős hagyatékátadó végzésben leírtakkal (itt pl.hagyatéki terhek)
Köszönettel
punk

ditke: a két összeg közti különbözet után fizetsz. Ez a 12. év év, 70%-al kell csökkenteni a különbözetet, ez után 25 % szja

'91-ben örökölt. Az meg több, mint 15 év. Vagy a szerzés időpontja adójogi szempontból nem a hagyaték megnyíltával esik egybe?

vacilláltam, de igazad lehet:
Szja 60. § (1)
(2) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.

asszem átvetted a vezetést a "hogyan számoljuk ki a 15 évet" versenyben :-))