Szabályos a működés?

Sziasztok!

Most írok először és bár végigolvastam a korábbi topikokat, lenne néhány kérdésem a kft. működésére vonatkozóan:

1. Szerintetek szabályosan működik-e a cég, ha a megalakítása óta egyetlen taggyűlést sem tartottak még papíron sem, vagyis a számviteli törvény szerinti beszámolók sincsenek elfogadva. Nem szükséges a taggyűlés jegyzőkönyvét a beszámolóval együtt letétbe helyezni?
2. A cégnél nem vezetik a határozatok könyvét. Ez mennyire szabályos vagy szabálytalan? Ebbe egyébként csak a cégvezető határozatait kellene bevezetni, vagy a taggyűlés és a felügyelő bizottság határozatait is?
3. Lehet-e bármilyen hátrányos következménye annak, ha a cég felügyelőbizottságában kizárólag külföldi állampolgárok vannak? (Néhány országban adójogi kérdést vet fel, ha a felügyelőbizottságban csak külföldiek vannak.) Ráadásul a cég állandó munkavállalóinak száma már rég meghaladta a 200-at, vagyis a fel.biz. 1/3-ának a munkavállalókból kellene kikerülnie.

Előre is köszönöm a segítséget.

Szabálysértően működik.

KBS véleményével egyetértek.

Gondolom, a következő kérdésed az lesz: és akkor mit csináljunk?

Elő lehet venni a Gt-t, beazonosítani a szabálysértéseket (=kikeresni, hogy melyik paragrafusba mi ütközik), aztán lehet irni a Cégbiróságnak egy törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet.

Rá kell ragasztani 5.000 Ft -os okmánybélyeget, aláiratni két tanúval és tértivevénnyel beküldeni.

Aztán lehet várni.
Ha szerencséd van, jó félév múlva majd kapsz értesitést, hogy az eljárás megindult. Aminek első lépése: a CB a panaszodat megküldi a kft-nek véleményezésre. Ad rá neki 30 napot. Ha nem válaszol, megint ad rá időt, hogy meggondolja, válaszol-e vagy sem...

És ez igy fog menni, határidők nélkül.
Ha újabb törvénysértésekről újabb bejelentéseket teszel, érdeklődsz a határidők felől, esetleg irsz a cégbiró felettesének, a kollégiumvezető-helyettesnek, és ha megint netalán szerencséd lenne, akkor esetleg egy évre rá kapsz egy semmitmondó CB-végzést, ami semmiféle szankciót, pénzbüntetést nem fog tartalmazni. Ergó-morgó-vigyorgó: a cég büntetlenül tovább sértegetheti a törvényt...

Nekünk ezek a tapasztalataink a CB-gal.
Aztán lehet hogy mindjárt beir valaki egy pozitiv tapasztalatot is.
Csak várj türelmesen.

Bocsánat: a két tanú minek?

A CB az általános birósági eljárási szabályok alapján a tanúkkal hitelesített, kézzel aláirt beadványhoz ragaszkodik.
A tanúk köztudottan nem a beadvány tartalmáért felelnek, hanem csak azt tanúsitják, hogy előttük irta alá az illető (a törv.fel.eljárást kezdeményező) a beadványt.

Az 5.000 Ft eljárási illeték lerovása hasonló, eljárási követelmény, - bővebb magyarázattal a CB szolgál.

Ha nincs rajta az illetékbélyeg, akkor a CB azonnal küldi a szemétkosárba, - akármilyen főbenjáró szabálysértést is jelentesz be.

Egyébként, "a szabály az szabály", fölösleges kérdezni, hogy mi miért, - de gondolom ez nem ujdonság.
Ja, és még egy: sem a birót, sem a biróságot kérdezni nem lehet.

Tanú nem kell. Egy se, nem hogy kettő, és ha nincs leróva az illeték, akkor felszólítanak hiánypótlásra. (Hacsak nincs jogi képviselőd.)

Köszönöm a válaszokat.

KBS:
Hát ez egész biztató!
Te ilyen egyszerűen adtad be, - és nem dobták szemétbe?
És válaszoltak is?

azért mint tudjuk hogy a Pp. a háttérjogszabály a Ctv-nek és a Pp. kimondja
93. §
(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a 196. §-nak megfelelően kell kitölteni.

196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

1. a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
(4) A jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg.

szokat ilyenért hiánypótlást kibocsátami bizonyos bírók és eléggé hátráltathatja az ügyet

Erről mindig elfeledkezem. :)
Valószínűleg azért, mert egyetlen egyszer nem kaptam vissza hiánypótlásra ezen ok miatt a beadványaimat, pedig egyetlen egyszer sem tanúztattam őket. (És csak ritkán írtam őket kézzel.) Vagy ez valami új szabály?

Õszintén szólva fel nem foghatom, mit akart ezzel a jogalkotó - ha tényleg azt akarta, amit sikerült neki összehoznia.

Nem új szabály. Más kérdés, hogy van olyan bíró, aki szigorúan veszi, van, aki nem.

És hogyan kezdjek hozzá, ha "megnyertem" a feladatot, hogy tegyem tisztába a cég ügyeit?

Tekintettel arra, hogy az FB dolgának törvényessé tétewléhez társasági szerződés módosítása és cégbírósági eljárás szükséges, így mindenképpen ügyvédre lesz szükség. Akkor pedig már az eljáró ügyvédet meg lehet kérni, hogy a jegyzőkönyveket is írja meg.

Nem akadékoskodni, sokkal inkább tanulni szeretnék, ezért megtennéd, hogy röviden leírod a teendőket? A társasági szerződés módosításhoz taggyűlés kell, de ha jól tudom, szükség van az FB előzetes véleményére is, az FB összetétele azonban jelenleg nem szabályos. Akkor hol kell kezdeni?

Az FB előzetes véleményére nem lesz szükség, ha épp FB-t akartok választani. Ennek ellenére persze lehet egy FB-véleményt kikérni, de sztem felesleges. Taggyűlést kell összehívni, ott a létesítő okiratot módosítani, mégpedig úgy, hogy az az új Gt-nek is feleljen meg. És valóban nem árt az előző évekre is írogatni taggyűlési jegyzőkönyveket, bár azt egyébként nagy valószínűséggel soha senki nem fogja ellenőrizni.