Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Vedd birtokba, jelentsd be a végrehajtónak, és kérd, hogy ő is adja át a Vht. 154. § szerint!

Köszönöm Gerbera!

Erre jogerős jegyzőkönyv átvételétől 15 napom van ugye? (Kérni a vh-tól az átadást)

„Az árverési vevővel szemben milyen jogi lehetőségem van ? mert a végrehajtó nem tehet róla, mivel MBVK rendszert nem Ő üzemelteti, írta a válaszában, mert Én imailba kértem , hogy tartom a vételi összeget, és a nevemre állítsa ki az árverési jegyzőkönyvet, mint az elővásárlási jog jogosultságának.
Segítséget kérek, hogyan maradhat továbbra is családi tulajdonban a lakás ?”

Ilyen nincs. Ezért regisztrálták Önt az Elektronikus Árverési Rendszerbe. Szépen ott nyomkodni kell a licitet, hogy a rendszer rossz lehet? Sajnos az szerencsétlenség, de semmi sem zárta ki azt, hogy az előárverezési jogát félretolván (ami gyakorlatilag olyan pici jogosultság, hogy nagyon sok értelme nincs is) nyom egy demoralizáló licitet és akkor mások nem tesznek magasabb ajánlatot.

E-mailban a végrehajtó azt sem fogadhatná el, hogyha karácsonyi üdvözlőlapot küld, nemhogy azt, hogy tartja a vételi összeget. Joghatás kiváltására alkalmatlan. Amúgy ilyen nincs, ha az árverési rendszerben lemarad, akkor kimarad. Sajnos. (Amúgy a jogszabály-változás az próbál ezen javítgatni, de majd kiderül)

Az egyetlen opció a gerbera javaslata. A polgári anyagi jog szabályai szerint próbálja megvásárolni a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdoni hányadot, sokat nem kezdhet vele a társtulajdonos (árverési vevő).

Ami még eszembe jutott: Közös tulajdon megszüntetése. Ebben az esetben a végrehajtási eljárásban licitálhat a végrehajtást kérő és az adós is (habár valójában egyik sem végrehajtást kérő vagy adós) De az kicsit macerás. (Végrehajtás szempontjából nem, mert a végrehajtható okiratban rendelkezni kell a feleknek a vételárról,így nem kell becsértéket megállapítani a végrehajtónak, valamint a végrehajtási költségek viseléséről.)

A licitnaplóban nem láthatták a nevedet, még csak a felhasználói nevedet sem, hanem kizárólag az álnevet!
„hogyan maradhat továbbra is családi tulajdonban a lakás?”
Meg kell venni az új tulajdonostól. Nagyon erős alkualap, hogy ő sem birtokon belülre nem kerülhet, sem használati díjat nem követelhet. Kénytelen lesz eladni neked, akár még veszteségesen is.
Banki tartozás is volt a követelések között? Mert akkor lehet, hogy bank vette meg, aki egyáltalán nem akarta megvenni, hanem csak felverni az árat, csakhogy rajta maradt a licit, mivel te a rendszerhiba miatt nem tudtad tartani a vételi ajánlatot.

Tisztelt Hozzáértők, Szakértők.
A lakótelepi lakás 1/4 tulajdon részére lakottan, özvegyi joggal terhelten árverezést tűztek ki. Az 50 % tulajdon részem és haszonélvezeti jogom van a másik 50 %-ra, az adós a lányom aki 10 éve örökölte az 1/4 tulajdon részt és nem velem lakik.
Én az Ingatlanárverezési Hirdetmény átvétele után kértem a Végrehajtó segítségét, hogy számolja ki az összes tartozás összegét, amelyet a tulajdonrész megvásárlásával rendezek, és állítsa le az árverést. Ő azt válaszolta, hogy a 6 db végrehajtás kérővel egyenként rendezzem a tartozást, és a továbbiakban felvilágosítást csak az adósnak ad. A jelenlegi vírusos életünkben Én a veszélyeztettek közé tartozom, ezt fizikailag nem tudtam vállalni.
Ezért elintéztem, hogy előárverezési joggal részt veszek a licitáláson, így az Én valódi nevem is látszott a licitnaplóban. A licit lezárása előtt 1 órával 5 fő licitált a lakásra, a licitálási idő hosszabbításával, technikai probléma jelentkezett a rendszeren, amelyet kétszer tudtam korrigálni, de a harmadik kísérletemnél,már a licit gomb nem működött, lefagyott, így nem Én nyertem a licitet.
Az árverési vevővel szemben milyen jogi lehetőségem van ? mert a végrehajtó nem tehet róla, mivel MBVK rendszert nem Ő üzemelteti, írta a válaszában, mert Én imailba kértem , hogy tartom a vételi összeget, és a nevemre állítsa ki az árverési jegyzőkönyvet, mint az elővásárlási jog jogosultságának.
Segítséget kérek, hogyan maradhat továbbra is családi tulajdonban a lakás ?

Vedd birtokba, jelentsd be a végrehajtónak, és kérd, hogy ő is adja át a Vht. 154. § szerint!

Tisztelt fórumozók!
A napokban kapom meg a jogerős árverési jegyzőkönyvem egy ingatlanról, ami lakatlan. A korábbi tulaj nincs képben, Nekem kell birtokba vennem az ingatlant.
A kérdésem az lenne, hogy attól függetlenül, hogy birtokon belülre kerülök két tanúval - jegyzőkönyvezve mindent illetve fotózva, Nekem még kérnem kell írásban a végrehajtót arra, hogy adja számomra birtokba az ingatlant?!
Ellentétes információim vannak ezzel kapcsolatban.
Köszönöm a választ előre is!

@gerbera317

Ma beszéltem egy ügyvéddel ami megpróbált utánna járni. Az a helyzet, hogy a mostani tulajdonos kötött egy olyan "valamit" amiről bírósági papírja is van, hogy ha elárverezik a házat akkor neki 6 hónapja legyen kiköltözni!És az a 6hónap az mostantól lép életben! És bármit tehetek ez ellen nem tudok semmit tenni. De ugyebár erről se a hirdetményben se sehol, sem a végrehajtónál erről szó sem esett.

tulipán1974

adatvédelem, gdpr valamint semmi közöd más végrehajtási ügyéhez. Korrekt választ kaptál. Lényegében arról, hogy magadnak kell kikaparni a gesztenyét. Sajnálom, de ez így helyes

Köszönöm a válaszokat!
Felhívtam a végrehajtó irodát, megkérdeztem, várható-e árverés a másik fél ingatlanra vonatkozólag. Ők nem tudnak semmit, mérlegeljen mindenki maga (persze információk nélkül).
Nem hiszem, hogy a végrehajtón irodának nincs információja. Miért nem tájékoztatnak legalább a legalapvetőbb kérdésekben?

tulipán 1974:

„Mi az oka annak, hogy a végrehajtási jog bejegyzésétől még évek telnek el az árverésig?”

Az ingatlanárverés nem egy automatikus, a végrehajtó által hivatalból eszközölt eljárási cselekmény (lehet kivétel). A fokozatosság és arányosság elve a végrehajtási eljárás vezérelve, ez alapján az ingatlan értékesítése egy ultima ratio eljárás, a végső "megoldás". Azonban ezt is kifejezetten kérelmeznie kell az adott jogosultnak! Azaz Ön által említett végrehajtási jog bejegyzése "csupán" egy foglalás, a jogosultnak egy biztosíték. Lehetséges, hogy a kötelezettnek a munkabéréből havi 200ezret levon a munkáltató, 3 több milliós gépjárművel rendelkezik, esetleg megállapodott a jogosulttal részletfizetésben, ezért a biztosíték (ingatlan lefoglalása) megmarad, azonban az értékesítést nem kérelmezi a jogosult.

Mondjuk a 10+ M és járulékai az eléggé nagy mértékű lehet. Nem tudhatjuk. Lehetséges, hogy a becsértéket már közölte a végrehajtó, azonban a kötelezett végrehajtási kifogással élt, vagy a jogosult nem értett egyet a becsértékkel, ilyenkor a bíróságnál "áll az ügy mint a torta"

„Mikortájt várható vajon a másik 1/2 ingatlan árverése?”

ahogy fentebb írtam: lehet, hogy soha. Keresse meg a tulajdoni lapon bejegyzett jogosultat. Lehetősége van arra is, hogy árverésen megvásárolja az 1/2-ed tulajdoni hányadot, a másik 1/2-ed tulajdoni hányadra pedig megkeresi a kötelezettet és árverésen kívül árverési vétel hatályával megvásárolja az ingatlant (az adósnak meg kell fogni a kezét, becammogni a végrehajtóhoz, kitalálni egy vételárat. Ha a vételár kevesebb mint az össztartozás(ok), akkor kell a jogosult(ak) hozzájárulása.

„Tartozok-e helytállni a tulajdonostárs által a múltban vagy a jövőben felhalmozott rezsi- és más tartozásokért? (A hirdetményben nem szerepel rezsitartozás.)”

A kúria szerint a vízközmű a necces. Ha a vizszolgáltatást nem teljesíti, az "új" tulajdonos kötelezhető a tartozás kifizetésére, amennyiben szeretné, hogy legyen víz. Szerintem ez extra bullshit: kötelezni valakit egy olyan tartozásért, amelyet más halmozott fel, hogy új szerződést kössön? Nyilván kisírták, az ok egyszerű: Ha elárverezik az adós ingatlanát, akkor lehúzták róla az utolsó csontot, hiába indít végrehajtást a szolgáltató az adós/extulajdonos ellen, egy vasat nem fog látni.

„„Milyen egyéb buktatói lehetnek ennek a (naiv) elgondolásnak?””

Adósi jogorvoslati lehetőségek, akár 1 év a tényleges birtokbalépés, stressz stb. Ezért nem kötelező az árverésen licitálni :) Azonban ha van türelmed, nem a lakhatás azonnal a kérdés, mert vannak ingatlanok, akkor no para.

tulipán1974

„Mi az oka annak, hogy a végrehajtási jog bejegyzésétől még évek telnek el az árverésig?”

Nagy valószínűleg az elsődleges cél az adósság behajtása, nem pedig az ingatlan elárverezése. Ez utóbbi általában már csak a végső megoldás.

„Tartozok-e helytállni a tulajdonostárs által a múltban vagy a jövőben felhalmozott rezsi- és más tartozásokért? (A hirdetményben nem szerepel rezsitartozás.)”

A múltbelit nem tudom, dehogy amit ezután felhalmoz, azért simán kereshetnek téged is, mint tulajdonostársat. Utána indíthatsz ellene fizetési meghagyási eljárást. Kérdés lenne-e értelme?

„Milyen egyéb buktatói lehetnek ennek a (naiv) elgondolásnak?”

Pl. ha nincs elég pénzed meg türelmed hozzá. Hogy licitálsz, az egyébként sem jelenti azt, hogy tiéd is lesz egyből. Sajnos nagyon sokan megélnek az ilyen eljárásokból. :-O No meg hát ott a tulajodonos, aki a végtelenségig elhúzhatja a történetet. Itt a fórumon olvashatsz ezekről bőven.

Szép napot!

Egy lakás 1/2 tulajdon hányadára árverési hirdetmény van kiírva, tehermentesen, beköltözhetően. A végrehajtási jogot az ingatlanra már 2018. januárjában bejegyezték.

A hirdetményben szerepel, hogy "az ingatlan akkor adható birtokba, ha a tulajdonostárs 1/2 tulajdoni illetősége is árverésen értékesítésre kerül".

Megnéztem a tulajdoni lapot. A tulajdonostárs tulajdoni illetőségére egy bank végrehajtási joga lett bejegyezve 10 millió Ft és járulékai erejéig 2019 júliusában. A fél ingatlan piaci értéke kb. 9 millió Ft lehet.

Azt tervezem, hogy licitálok a most kiírt 1/2 tulajdoni illetőségre, abban a reményben, hogy később árverés lesz kitűzve a másik felére is, és akkor megveszem azt is (esetleg kérem a saját részem árverezését is, ha ki akarok szállni.)

Mivel az itt jelenlévőknek nálam nagyobb tapasztalata lehet, kérdezem a következőket.

1. Mi az oka annak, hogy a végrehajtási jog bejegyzésétől még évek telnek el az árverésig?
2. Mikortájt várható vajon a másik 1/2 ingatlan árverése?
3. Tartozok-e helytállni a tulajdonostárs által a múltban vagy a jövőben felhalmozott rezsi- és más tartozásokért? (A hirdetményben nem szerepel rezsitartozás.)
4. Milyen egyéb buktatói lehetnek ennek a (naiv) elgondolásnak?

Gerbera317

Ha a tulajdonostárs egy cég, aki nem tudta előárverési jogát gyakorolni, akkor a hirdetményt a vh.-nak ügyfélkapun ki kell -e küldeni vagy elég a posta?

Viszek egy fotót a mérőóráról és adjon róla egy papírt hogy Ő ezzel a mérőóraállással átadta, ezt szeretném, ilyet lehet-e?

Vagy jobban járok ha hallgatok róla, mert utánna lesz egy csőtörés ( az árverés és a tényleges birtokbavétel között) az meg az én saram lesz?

@Lagopagosz „Ha lefotózom az állását érdemes úgy átvenni a 154 & szerint?”
Ezt a kérdést csak te érted, úgy-e?

@DAlma09
A bíróság utólag nem engedélyezhet kiköltözési halasztást. Ha van engedélyezett halasztás, azt a végrehajtó az árverési hirdetményben közli. Amit írsz, az nem életszerű. Mi történt valójában?

Szép napot!
Vettünk árverésen egy házat december közepén. A ház beköltözhetően volt árverezve, de az ingatlanban laknak. Elvileg ugye 30 napja lenne kiköltözni.. Voltunk nála megbeszélni, de nem hajlott a 30 napra.. Ma küldte a végrehajtó, hogy a bíróság 6 hónap halasztást adott a társtulajdonosnak! Én ez ellen tudok valamit tenni, hogy ne 6 hónap legyen hanem kevesebb? Sajnos a végrehajtó nem éppen nagyon segítőkész...!

Vettem egy lakatlan ingatlant, most megyek aláírni a jegyzőkönyvet. A kiírás szerint nincs vízóra, de mégis van.
Ha lefotózom az állását érdemes úgy átvenni a 154 & szerint?

Vagy inkább lapítsak mintha mi sem történt volna, mert amíg a nevemre megy lesz egy csőtörés még azt is rámírják?

„ érdemes-e vh. kifogással élni?”
Mi ellen?
- A "nem kereste" ellen? - Nem érdemes
- A "semmilyen felhívás nem volt" ellen? - Nem érdemes
- A "a tulajdonostárs lakhelyére küldte" ellen? - Nem érdemes.
- A "beköltözhető" ellen? - Nem érdemes. Ezt a hirdetmény ellen kellett volna előterjeszteni.
- A "rossz" fotó ellen? - Nem érdemes.
És egyáltalán: Ki volna a kifogást előterjesztő?

papinianus88:

Igen, nem kerestével ment vissza.

Hirdetményben más fotó van feltöltve.

Tulajdonostárs csak a becsértéket kapta meg. Hirdetményben mégis szerepel, hogy a hirdetmény kitűzésééig nem élt senki az előárverési jogával. A levélben semmilyen felhívás nem volt, hogy élhet a előárverési jogával a tulajdonostárs.

Hirdetményt postázta a tulajdonostársnak a vh., de az ment visszament nem kerestével, mert nem kapott értesítőt. A vh. a tulajdonostárs lakhelyére küldte, ami nem az említett ingatlan.

Fentiek tükrében érdemes -e vh. kifogással élni?

„ Te is írod, hogy a tulajdonostárs nem lakik ott, úgyhogy meg is kaptad a választ, hogy miért beköltözhetően írták ki.”

kogeza ahaaa így már világos mire gondolt a költő :)

colle:

Jól értem: Az 1/2 - 1/2-ed tulajdoni hányadot különböző becsértékek (nagyon helyesen) és különböző hirdetménnyel, időponttal bocsátotta ki a végrehajtó. Az egyik 1/2tulajdoni hányadnak az árverési vevője az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett társtulajdonosa lett az ingatlannak, amely alapján megkapta a másik 1/2 tulajdoni hányad becsértékét, azonban a hirdetményt nem?!

1. Az ingatlan-nyilvántartásban konkretizált címre küldte ki a végrehajtó a hirdetményt a tulajdonostársnak, nem lehetséges, hogy az egy másik cím, ahol nem észlelte az értesítőket?
2. Amennyiben a megvásárolt ingatlanhoz küldte ki a végrehajtó, az nem éppen optimális az adós társtulajdonos lehet, hogy nem akarta, hogy a postaládában maradjon.
3. A hirdetményt törölheti hivatalból a végrehajtó, ha nem megfelelő a kép. TörölHETI. De nem kötelezettség.
4. ezt a „Ingatlannak 2 tulajdonosa volt. Férj és feleség. Amikor a tulajdonostárs megszerezte árverésen, akkor nem beköltözhetően írta ki a vh. Most, a házastárs 1/2-ed része lett árverezve beköltözhetően. De miért?”

nem nagyon értem. Gondolom a nem beköltözhetően "írta ki", akkor lakottra gondolsz. A lakottságnak a feltételeit a Vht. tartalmazza. Simán lehetséges, hogy az egyik adóstárs tekintetében fennáll, a másiknál nem. Ugyanez igaz olyankor, amikor nem értik a potenciális vevők, hogy miért 1/2-1/2 ed tul hányadban tűzte a végrehajtó, amikor lehetett volna 1/1-ben is. A gyakorlat sokzínű, ameddig az egyik 50%ról indulhat minimál áron, a másik 100%-on.

5. Már a becsértékközlés után is megküldhette volna az előárverzési jogosultságának a kérelmét, de persze nem kötelező.

6. nem ártana tudni, hogy kapta meg a kézbestést a végrehajtó, "nem kereste" jelzéssel? Ezen sok múlik.

colle

"1/2-ed kérdése
Ingatlannak 2 tulajdonosa volt. Férj és feleség. Amikor a tulajdonostárs megszerezte árverésen, akkor nem beköltözhetően írta ki a vh. Most, a házastárs 1/2-ed része lett árverezve beköltözhetően. De miért? Hiszen ott van a tulajdonostárs, aki ugye, nem beköltözhetően kapta. Ő nem lakik ott, de mitől vált beköltözhetővé?"

Egyebek mellett akkor kell lakottan árverezni az ingatlant, ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik. Te is írod, hogy a tulajdonostárs nem lakik ott, úgyhogy meg is kaptad a választ, hogy miért beköltözhetően írták ki.

papinianus88

"Bocsi valóban belekavarodtam. Azonban nem attól lesz beköltözhető, mert az árverési vevő kérelmére kéri a birtokbaadást, mivel azt előre nem is tudja a vh, másrészt nem is automatizmus a birtokbaadás mint jogintézmény."

A Te általad írtakra reflektálva fogalmaztam így, de igen, így visszaolvasva, valóban nem voltam annyira pontos :)

Ez butaság. Pont hogy akkor írja ki a végrehajtó beköltözhetően az ingatlant árverésre, ha - az árverési vevő kérelmére - birtokba adja az ingatlant. Ha a birtokba adására nincs mód, akkor lakottan árverezik az ingatlant.

Bocsi valóban belekavarodtam. Azonban nem attól lesz beköltözhető, mert az árverési vevő kérelmére kéri a birtokbaadást, mivel azt előre nem is tudja a vh, másrészt nem is automatizmus a birtokbaadás mint jogintézmény.

kiegászítés

A vh. a hirdetményt megküldte, de azt nem kapta meg a postás miatt a tulajdonostárs, így nem is tudott élni az elővásárlási jogával és nem is tudott az árverésen indulni, mert arról nem tudott, hogy kitűzte a vh.

Ebben a hirdetményben szerepelt, hogy senki nem élt az előárverési jogával. Holott ugye a tulajdonostárs csak becsértéket kapott.

drbjozsef

A postás rendszeresen nem dob be dolgokat. Nyilván a vh. elküldte és tudja is bizonyítani. Csak a tulajdonostárshoz nem érkezett meg az értesítő és nem kerestével visszament.Ebben az esetben a tulajdonostárs mit tud tenni?

Fotó
Volt rá példa, hogy a vh. azonnal törölte a hirdetményt, mert másik házról tett fel képet, nem az adott ingatlanról. A tájékoztató jellegű és nem az a ház kicsit más dolog szerintem.

1/2-ed kérdése
Ingatlannak 2 tulajdonosa volt. Férj és feleség. Amikor a tulajdonostárs megszerezte árverésen, akkor nem beköltözhetően írta ki a vh. Most, a házastárs 1/2-ed része lett árverezve beköltözhetően. De miért? Hiszen ott van a tulajdonostárs, aki ugye, nem beköltözhetően kapta. Ő nem lakik ott, de mitől vált beköltözhetővé?

Becsérték közlése
A vh. nem jelezte a tulajdonostársnak, aki ugye árverésen szerezte tulajdonát, hogy élhet az elővásárlási jogával. Csak a becsértéket küldte meg.

A hirdetményt megküldte a tulajdonostársnak, amiben az szerepelt, amit már írtam, hogy senki nem élt az előárverési jogával a hirdetmény kiírásáig. De a tulajdonostárs csak a becsérték közlőt kapta meg. Mást nem.