Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfő délelőtt jelenti be, hogy aláírja-e a parlament által június 16-án elfogadott kórháztörvényt, vagy visszaküldi azt megfontolásra az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben – közölte Schillinger Erzsébet, az államfő sajtóirodájának vezetője vasárnap az MTI érdeklődésére.
A Fidesz, az MDF és több parlamenten kívüli párt is a köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy az államfő ne írja alá a július 1-jén hatályba lépő, szerintük alkotmányossági aggályokat felvető kórháztörvényt, illetve kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Mádl Ferenc pénteken hivatalában fogadta Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, aki arról tájékoztatta az államfőt, hogy a kormány szerint a parlament által elfogadott kórháztörvény nem vet fel alkotmányossági aggályokat.
Az intézményi törvény elfogadása ellen szakmai és civil szervezetek – köztük a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – is tiltakoztak.
Az egészségügyi szakmai befektetők számára is lehetőséget ad a részvételre az intézmények gazdasági átalakításában az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény, amelyet június 16-án fogadott el az Országgyűlés.
A július elsején hatályba lépő, kórháztörvényként ismertté vált jogszabályban két szerződési forma szerepel: az ellátási és a közreműködői.
Az egészségügyi szolgáltató az ellátási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott szolgáltatásokat, az előírt szakmai színvonalon nyújtja. Ehhez képest a közreműködő a saját tulajdonában vagy használatában lévő eszközökkel, személyesen vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal biztosítja a szolgáltatást.
Az intézmények tulajdonosai az egészségügyi szolgáltatási felelősséget átadhatják valamely gazdasági társaságnak, amely ezzel jogosultságot kap finanszírozási szerződéskötésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP).
Az ellátásért felelős társaság közreműködői szerződést köthet egyes intézményi feladatokra más vállalkozással, de elszámolásra az OEP-pel egyedül lesz jogosult.
Az egészségügyi dolgozók jogállásáról nem a kórháztörvényben, hanem egy másik jogszabályban rendelkeznek majd.
