Az Országgyűlés szerdán reggel háromnegyed hatkor fejezte be a még kedden kora délután kezdődött ülésnapját. A képviselők utolsó napirendi pontként az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő törvények, alkotmányügyi bizottság által kezdeményezett módosítását tárgyalták.

Büntetőeljárási törvény:

Cser-Palkovics: a kiemelt peres ügyek mihamarabbi lezárása a cél

A közélet tisztaságát beárnyékoló visszaélésekkel, valamint az állami vagyon megkárosításával összefüggő büntető és polgári perek gyorsítását célozza az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő törvények, alkotmányügyi bizottság által kezdeményezett módosítása – mondta Cser-Palkovics András, a testület fideszes alelnöke szerdán hajnali öt órakor, a javaslat általános vitájában a parlamentben.

A kormánypárti politikus az előterjesztést ismertetve úgy fogalmazott, feltétlenül szükséges a törvényes rend, a közbiztonság fenntartása és erősítése, illetve ezzel egy időben a néha nehézkesen, bürokratikusan működő peres eljárási rendszer lassúságának megszüntetése. Cser-Palkovics András össztársadalmi érdeknek, a korrupció elleni küzdelem legfontosabb mérföldkövének nevezte, hogy a különösen nagy vagyoni értékű, valamint a társadalom által nagy figyelemmel kísért polgári és büntető perek jogerős lezárása mielőbb megtörténjen.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által kezdeményezett módosítás ezért létrehozza a kiemelt jelentőségű ügyek csoportját, amelyekre speciális szabályok vonatkozhatnak – fejtette ki.

Kiemelte: az eljárások felgyorsítását szolgálja az egyes eljárási határidők rövidítése, illetve az, hogy az ilyen ügyeket tárgyaló bírókat lehetőség szerint mentesíteni kell az egyéb ügyek alól. A fideszes képviselő szerint szintén a bíróságok tehermentesítését szolgálja, hogy az ügyészség megjelölheti, melyik bíróság előtt nyújtja be a vádiratot. Cser-Palkovics András hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenleg hosszú évekig húzódó ügyek rövidülése az eljárás alá vont személyek számára is alapvető garanciát jelentenek.

Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti alelnöke úgy véli, a fenti elvekben egyetértés van a pártok között, azonban – mint mondta – “van egy-két olyan, a javaslat részét tartalmazó kérdés, amelyeket a következő napokban érdemes közösen is átgondolni“. Cser-Palkovics András szerint ezért született az a döntés, hogy a különböző garanciális elemek érvényesülésének áttekintése érdekében egészen péntekig van lehetőség módosító javaslatok benyújtására.

Répássy Róbert államtitkár a kormány álláspontját ismertetve azt mondta, a javaslat illeszkedik a kormány programjába, ezért támogatják azt. Hozzátette: nem lehet olyan alkotmányossági problémát felhozni, amelyet ne lehetne kijavítani.

MSZP: alkotmányellenes a javaslat

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a javaslat alkotmányellenes, a koncepciós büntetőeljárás alapjait teszi le. Sérelmezte, hogy a kormánynak nincs álláspontja a kérdésben. A képviselő megjegyezte, hogy a 386 képviselőből 4 van jelen a szerda hajnali általános vitában.

Elmondta: a társadalomnak arra van igénye, hogy a saját ügyeik felgyorsuljanak. A javaslattal privilegizált helyzetbe hozzák azokat, akik politikusként súlyos bűncselekményeket követnek el, és ez nem támogatható.

Hangsúlyozta, nincs olyan emberi jogokkal foglalkozó egyezmény, amely az eljárás teljes tartama alatt ne rögzítené a védelemhez fűződő alapjogot. Az 1972 előtti korszakhoz lépnének vissza, egy nem demokratikus állam jogrendszerét tükrözi a módosító indítvány – tette hozzá.

LMP: három baj van a javaslattal

Az LMP-s Dorosz Dávid szerint három baj van a javaslattal: ami benne van, ami nincs, és ahogy a Ház elé került.

Kifejtette: “déli szél” van a kormány vitorlájában, mert a Közép-afrikai “banánköztársaságokban” vannak ilyen büntetőtörvények. Hozzátette: erre utal a 48 órás védőtől való elzárás, a 120 órás őrizet, az ügyészség pedig szeret-nem szeret játékot játszhat a bíróságokkal.

A javaslat alkotmányellenes, ütközik az unió alapjogi chartájával, és olyan irányelvekkel is, amelyeket most dolgoznak ki – mondta Dorosz Dávid.

Cser-Palkovics András a vitában elhangzottakra úgy reagált: az állampolgároknak jogos elvárása, hogy a saját ügyeik felgyorsuljanak, de szerinte az is érdekli őket, hogy a kiemelt ügyekben is gyors döntés szülessen.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor szerda reggel, egy perccel háromnegyed 6 után lezárta a parlament keddi ülését. A Ház reggel 8 órakor folytatja munkáját.

Színesfémtörvény, atomenergia:

Az Országgyűlés szerdán hajnali öt óra előtt egyebek mellett a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő, valamint az atomenergiáról szóló törvénymódosítás tárgyalását folytatta le.

Módosítanák a fémhulladék-törvényt

A Fideszes Grúber Attila önálló képviselői indítványként módosítaná a fémhulladék begyűjtésével és értékesítésével kapcsolatos törvényt. Mint mondta, az eredeti törvénybe bekerültek a legális autóbontók ellenőrzése is, de az ellenőrzések során ezeken a helyeken nem találtak illegális fémhulladékot.

A képviselő kifejtette, az autóbontók a fémhulladék felhasználásával, hanem a kinyert alkatrészek továbbértékesítésével foglalkoznak. Ezzel azonban az illegális hulladékfelvásárlás megoldatlan marad, a hulladékkezelő tevékenységet szabályozó törvények további módosítása szükséges, be kell zárni a kiskapukat és a követhetetlen mozgásokat átláthatóvá kell tenni.

Fidesz: életveszélyessé vált a közlekedés

Kupcsok Lajos (Fidesz) azt mondta, a fémtolvajok miatt a közlekedés sokszor életveszélyessé vált, mivel vasúti kellékeket, vagy közlekedési táblákat is elloptak. Az eredeti törvény a fémhulladékok piaci mozgását, átláthatóságát biztosította volna, nem volt cél az autóbontók működésének ellehetetlenítése.

Mint mondta, 1600 ellenőrzést végeztek, 260 esetben volt probléma, a lefoglalt fémhulladék mennyisége 6 ezer tonna volt.

MSZP: javulást értek el a fémtörvénnyel

Józsa István (MSZP) szerint javulást értek el a fémtörvény megalkotásával, de érdemes lenne az egész törvényi szabályozás tapasztalatait összefoglalni. Azzal az érvvel, amellyel most kiveszik az autóbontókat a törvény hatálya alól, azzal a híradástechnikai eszközökkel foglalkozó cégeket is ki kellene venni.

Fideszes képviselőtársához hasonlóan Göndör István is úgy látta: nem a legálisan működők életét kell megnehezíteni, hanem az illegális telepeket kell felszámolni.

Jobbik: az elkövetők nem törődnek a következményekkel

Korondi Miklós (Jobbik) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az elkövetők soha nem törődnek a következményekkel, a társadalomnak okozott kár pedig nincs arányban a fémért kapott pár forinttal.

Úgy vélte, fontos a szankciók súlyosbítása, ezért több Jobbikos indítványt is megalkottak. Ezek a kötöttpályás közösségi közlekedéssel foglalkoznak elsősorban, mivel a képviselő szerint leginkább ez a közlekedési mód van kitéve a fémtolvajlásnak.

Szükség van a hatályos törvény módosítására, be kell zárni a kiskapukat, szigorítani kell az előírásokat – mondta.

LMP: kevesebb lesz a lopás?

Az LMP-s Szilágyi László szerint a mostani módosítás csak egy bizonyos lobbicsoport érdekeit szolgálja.

A képviselő szerint sok probléma van a mostani fémtörvénnyel, nem lehet elérni a kitűzött célokat, teljesen felül kell vizsgálni a szabályozást, a módosító javaslatot pedig vissza kellene vonni.

Grúber Attila a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: a legális autóbontókban végzett ellenőrzések elvették az embert és az eszközt azokról a kontrollokról, amelyek visszaszorították volna az illegális tevékenységet. Egyetértett azzal, hogy a Btk. módosítására is szükség van.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Az atomenergiát érintő módosító javaslatait ismertette az ellenzék

Az atomenergiáról szóló törvényváltoztatáshoz benyújtott módosító javaslataikat ismertették ellenzéki képviselők, a kormánypárti előterjesztés részletes vitájában.

A szocialista Józsa István a nukleáris biztonságot felügyelő szerv foglalkoztatottainak nagyobb elismerésére, díjazásuk megemelésére tett javaslatot. Bödecs Barna (Jobbik) azt kezdeményezte, kössék a kiégett nukleáris fűtőelemek biztonságos elhelyezésének megteremtéséhez a paksi atomerőmű bővítését, míg az LMP-s Jávor Benedek a nukleáris tevékenység jelenleginél fokozottabb és rendszeresebb ellenőrzését indítványozta.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta a javaslat részletes vitáját, és hasonlóan tett az Állami Számvevőszék tavalyi beszámolójáról, illetve a cukorreformot vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatok, valamint az egészségügyi tárgyú törvénymódosítási előterjesztés részletes vitájával is.

MÁV

A MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető okokat vizsgáló bizottság jelentésének általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapjának munkája szerdára virradó éjszaka.

Vizsgálóbizottság: a MÁV minden teljesítménye romlott 2002 és 2010 között

A MÁV minden teljesítménymutatója romlott 20023 és 2010 között – állapította meg a Magyar Államvasutak (MÁV) jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető okokat vizsgáló bizottság. Ennek megállapításait Manninger Jenő, a bizottság elnöke ismertette az Országgyűlésben szerda hajnalban.

A bizottság jelentésén alapuló határozati javaslat expozéjában a képviselő elmondta, a mutatók romlásának elsődleges oka, hogy az állam nem fizette ki a megrendelt szolgáltatást, és az árkiegészítési rendszer is hibás.

A politikai döntések, a kiszervezések, a változó utazási igényekhez nem kellő alkalmazkodás és a rossz szerkezetátalakítás, ás a Máv Cargo eladása szintén hozzájárult ehhez a teljesítményhez – tette hozzá.

Kifejtette, hogy a vasúti forgalom 30 százalékkal csökkent, 3,5 szeresére nőtt a késő vonatok száma, a pályafenntartás összege töredéke volt a 2002-es összegnek, az általános költségek pedig növekedtek, a hitelállomány meghaladja a 200 milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy szükséges lenne további vizsgálatokra, például a társaságok elidegenítésével kapcsolatban.

A bizottság javaslatokat is tett, úgy foglaltak állást, hogy megfelelő szabályozási környezetet kell kialakítani, a legtöbb pénzt a pályafelújításra kell költeni, vizsgálni kell a kiszervezéseket, a beszerzéseket, valamint a Máv Cargo eladását is – mondta a képviselő.

Fidesz: az okok állandóak és visszatérőek

A Fideszes Kupcsok Lajos szerint állandóak és visszatérőek azok az okok, amelyek miatt a MÁV ebbe a helyzetbe került. Az árbevétel stagnál, a személyi- és anyagi jellegű kiadások nőttek, és elmaradtak az infrastruktúra-fejlesztések.

Nőttek az utaspanaszok, elsősorban a késő vonatok miatt, de sokan panaszkodtak az utastájékoztatásra, a biztonságra és a kártérítésekre. A képviselő is kiemelte, hogy pályafenntartásra kevés pénzt fordítottak, az adósságállomány pedig meredeken növekedett, csak a kamatkiadás 70 milliárd forint.

Elmondása szerint az államra jelentős feladatok hárulnak, ezeket azonnal meg kell kezdeni, hogy a hatások legkésőbb 5 év múlva látszódjanak. Úgy vélte, átláthatóvá kell tenni a finanszírozást és a működést, és nem érhet véget a MÁV átvilágítása sem.

MSZP: minden kormány tett kísérletet a MÁV átalakítására

Göndör István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy minden kormány tett kísérletet a MÁV átszervezésére, mert látni lehetett, hogy problémák vannak, de kormányhatározatokon túl nem történt semmi. A mai napig nincs rend számos területen, de a vizsgált időszakban a menedzsment kísérletet tett arra, hogy a nagy társaságból olyan alakuljon ki, amely képes a piaci körülmények között megélni – mondta.

A képviselő egyetértett azzal, hogy a szolgáltatás színvonalában látványos romlás következett be, és valahogy vissza kell nyerni az utazók bizalmát. Göndör István sarkaltosnak nevezte az ingatlanok kérdését, mint mondta, soha nem tisztázták, hogy mi a MÁV tartalma. Hatalmas ingatlanvagyona van a cégnek, amely egy részét el lehet adni, ez élénkítené a gazdaságot – vélekedett. Hozzátette: a MÁV még nincs túl a portfoliótisztításon.

KDNP: a kiszervezett cégek nem beszéltek egymással

A KDNP-s Spaller Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiszervezett cégek szokszor nem kommunikáltak egymással, az volt a filozófia, hogy a cégek egymást jobb működésre ösztökéljék, de ez nem így működött. Olyan monopóliumok jöttek létre, amelyek gátak nélkül emelhettek árat – mondta.

Szerinte a MÁV kevés pénzt kapott, és ezt sem tudta hatékonyan felhasználni, az állam rossz gazda volt, nem volt koncepciója, és amortizálta saját tulajdonát, anyagilag és erkölcsileg is – mondta.

Úgy vélte, a jelentéssel meg kell húzni egy vonalat, el kell számolni a múlttal, és a jövővel kell foglalkozni, mert a MÁV-ban van fejlődési lehetőség.

Jobbik: korlátozott volt a bizottság lehetősége

A Jobbikos Korondi Miklós szerint korlátozott információra támaszkodva tudott a bizottság következtetéseket levonni, a feltett kérdésekre pedig a MÁV sokszor több hét elteltével válaszolt csak.

Azt mondta, a vizsgált időszakban a MÁV ugyanazon a pályán futott, mint az ország, a cég sorsát befolyásolta, hogy nem volt gazdája, a tulajdonosi jogkört gyakorló minisztérium gyenge volt, ez a fő oka annak, hogy a MÁV most ebben a helyzetben van. Feltette a kérdést, hogy hol van a miniszterek felelőssége.

LMP: a finanszírozói környezetet is vizsgálni kell

Jávor Benedek (LMP) szerint meg kell vizsgálni a finanszírozói és jogszabályi hátteret is, amelyben a MÁV működött, mert ez alapvetően meghatározta a cég működését. Ilyen a pályahasználati díjak kérdése, amellyel tartósan torz versenyhelyzetet teremtettek a közúti árufuvarozással szemben.

A ki nem fizetett közszolgáltatás, és a jegyár-kiegészítés nem megfelelő módja csak tetézte a problémákat – közölte.

Az LMP több ajánlást is megfogalmazott, szerintük elkerülhetetlen a vasúti és közúti úthasználati díjak harmonizálása, a MÁV menetrendi struktúrájának átalakítása és a szervezeti struktúra áttekintése.

A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Mol-részvényvásárlás

Az Országgyűlés szerdára virradó éjszaka tárgyalta meg az állami Mol-részvényvásárlás parlamenti jóváhagyását kérő kormányzati előterjesztést. A kabinet képviselője ez idő alatt a tranzakció átláthatóságát és előnyeit hangsúlyozta, míg ellenzéki oldalról az MSZP és az LMP is számos kifogást emelt a megállapodás időzítésével és további körülményeivel összefüggésben.

Fellegi: a kormány a Mol-üzlet minden részletét nyilvánosságra hozta

A kormány a nyilvánosság teljes bevonásával kívánja lebonyolítani a Mol 21,2 százalékának állami felvásárlását, az Országgyűlés így az “eredeti és egyetlen” adásvételi szerződés elfogadásával teheti véglegessé a tranzakciót – mondta Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a magyar állam és az orosz Szurgutnyeftyegaz között május 24-én aláírt megállapodás parlamenti jóváhagyását célzó javaslat általános vitájában.

A tárcavezető, a kedden késő este kezdődött, de csak szerdára virradó éjszaka befejeződő, csaknem háromórás vitában úgy fogalmazott, “jókor, jót és jó áron” vásároltak, hiszen az energetikai vállalat részvényei a nemzeti vagyont gyarapítják, emellett csökkentik Magyarország és a régió energiafüggőségét, továbbá megoldják a “magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet”, illetve megerősítik a Mol stratégiai vállalat jellégét.

Hangsúlyozta: a tranzakciót nem lehet egyszerű adásvételként kezelni, az ugyanis jelentős lépést jelent a nemzeti érdek megjelenítésében az egyik legfontosabb stratégiai ágazatnak számító energetikai területen.

Fellegi Tamás kiemelte, hogy az orosz féllel kötött megállapodás nem tartalmaz üzleti titkokat. “Ez a pénz tehát nem veszett el, és nem is költöttük luxusberuházásra. Pénzt cseréltünk tulajdonra”, ami a későbbiekben osztalék formájában hozhat hasznot a költségvetés számára – fűzte hozzá.

Kitért továbbá arra is, hogy az Európai Unió statisztikai módszertana alapján az IMF-hitelből történt, állami részvényvásárlás nem növeli a költségvetési hiányt, a megállapodás pedig csak akkor válik érvényessé, ha azt az Országgyűlés is megszavazza.

A magyar állam részvényenként 22.400 forintos átlagáron vásárolhatja meg a Mol részvényeit, ami összesen mintegy 500 milliárd forintos kiadást jelent.

A szerződéskötés időzítését kritizálta az MSZP

A szocialista Józsa István elsősorban a tranzakció környezetét, például a szerződéskötés időzítését kifogásolta. Kiemelte, hogy a Mol részvényeinek állami felvásárlása nem áll összhangban a kormány államadósság ellen háborút hirdető költségvetési politikájával, illetve energetikai célkitűzéseivel sem.

Az ellenzéki politikus emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mol évek óta nem fizet osztalékot részvényeseinek, így kérdéses, hogy az állam miként húzhat hasznot az ügyletből.

Frakciótársa, Vadai Ágnes szerint a Szurgutnyeftyegazzal kötött szerződés angol nyelven írt változata tekinthető hivatalosnak, ezért a kormánynak ezt a dokumentumot is nyilvánosságra kellene hoznia.

A Jobbik támogatható, ügyes lépésnek tartja a Mol-részvényvásárlást

Hegedűs Tamás (Jobbik) felszólalásában nemzetpolitikai szempontból támogathatónak nevezte a Mol részvények mintegy negyedének állami felvásárlását. A jobbikos politikus kifejezetten ügyes húzásnak nevezte, hogy a kabinet a fel nem használt IMF-hitelből fedezi a tranzakció költségeit. Az ellenzéki képviselő szerint ez a lépés akár az elmúlt húsz év elhibázott privatizációja utáni első helyes korrekciónak is nevezhető. Hegedűs Tamás ugyanakkor úgy fogalmazott, ez az intézkedés is azt mutatja, hogy “amire van kormányzati szándék, arra forrást is lehet találni”. A részvényvásárlás másik tanulságának azt nevezte, hogy – mint mondta – “érdemes az oroszokkal tárgyalni”. A szintén jobbikos Balczó Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy az Oroszországgal szembeni kapcsolat helyreállása kedvező lehet a magyar élelmiszeripar számára is.

Határozottabb demokratikus felügyeletet sürget az LMP

Az LMP-s Scheiring Gábor szerint elvi alapon támogathatónak tartják az állam gazdasági szerepvállalásának fokozását, ám azt kizárólag a demokratikus felügyeleti rendszer erősítésével párhuzamosan helyeslik.

Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke, úgy foglalt állást, hogy az államnak elsősorban a szabályozó szerepében kellene megjelennie az energiapolitikában. A politikus szerint a részvények állami felvásárlása nem jelent valódi energiafüggőséget, amelyet csak a megújuló energiaforrások terjedésének támogatásával lehetne elérni, de erre elmondása alapján csak “aprópénzeket” fordít a kabinet.

Fellegi: a részvényvásárlást senki sem kérdőjelezte meg

Fellegi Tamás zárszavában egyebek mellett örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a vitában egyik ellenzéki párt sem állította, hogy elhibázott lépés lett volna a Mol orosz kézbe került pakettjének állami felvásárlása. Mint mondta, a tranzakcióval súlyos kockázati tényezőtől, kiszámíthatatlanságtól szabadult meg a vállalat és az ország.

Az előterjesztés részletes vitáját szerdán tartják.