Egy féléves bemelegítő szakasz után pénteken megkezdődik az érdemi alkudozás az EU tagállamai között a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről. A kormányok nem kerülgetik a forró kását, rögtön az uniós kiadások főösszegéről vitatkoznak.
„A bemelegítésnek vége. Elérkezett a tényleges tárgyalások ideje” – ezekkel a szavakkal vezette fel csütörtökön brüsszeli tudósítók egy szűkebb csoportjának, köztük a BruxInfo újságírójának Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa az általános ügyek tanácsának pénteki vitáját az Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi tervéről.
A gazdasági válság és az a tény, hogy a kormányok nem dúskálnak a költségvetési forrásokban a pénzügyi viták történetében először ahhoz vezetett, hogy a Tanács fordított alapállásból tárgyal majd az EU jövőbeni finanszírozásáról. A szűkös pénzügyi forrásokra hivatkozva a tagállamok először a jövőbeni kiadások főösszegét próbálják meghatározni és ehhez hozzáigazítani a tartalmat, nem pedig fordítva.
„Kíváncsian várjuk, hogy a kormányok mit mondanak a kiadások főösszegéről és az egyes költségvetési fejezetekről is. Azt szeretnénk, ha a vita végére mindenki nagyjából kialakítson egy képet arról, hogy milyen forgatókönyvben gondolkozhatunk” – közölték csütörtökön elnökségi források. A dán soros elnökség márciustól lát majd hozzá a különböző tárgyalási elemek összerendezéséhez és májusra tervezi első ízben egy olyan „doboz” elkészítését, amiben már valamennyi releváns kérdés szerepelni fog.
A dán elnökséget lezáró júniusi EU-csúcs előtt azonban nem lesz érdemi előrelépés a dossziéban, aminek az az oka, hogy Franciaországban tavasszal elnökválasztást tartanak. Janusz Lewandowski arra számít, hogy a júniusi csúcstalálkozón már érdemi vita lesz a keretköltségvetés tartalmi és pénzügyi kérdéseiről egyaránt. Azt várja, hogy a vitán már érdemi előrehaladás lesz és csak néhány kulcskérdés kitárgyalása marad hátra majd a második félévben esedékes ciprusi elnökség idejére.
A biztos szerint két változás történt azóta, hogy a testület tavaly júliusban előterjesztette hivatalos javaslatát a következő többéves pénzügyi tervre. Az egyik, hogy uniós szinten a tiszta költségvetési megszorítások felől elmozdulás történt egy, a növekedésre és a versenyképességre nagyobb hangsúlyt helyező politika felé, ami potenciálisan kedvező lehet az európai költségvetés számára. A másik fejlemény, hogy véleménye szerint a kormányok most sokkal nagyobb nyitottságot mutatnak a büdzsé bevételi oldalán a Bizottság által javasolt reformok megszívlelése iránt. Emlékeztetett rá, hogy kezdetben mindössze három ország viszonyult pozitívan a saját források kiterjesztéséhez és ennek keretében ahhoz, hogy a pénzügyi tranzakciókat terhelő adóból származó bevételek egy részéből az EU kiadásait finanszírozzák: Ausztria, Belgium és Spanyolország. A Bizottságnál most úgy látják, hogy mára a tagállamok legalább fele komolyan számol ezzel a lehetőséggel, bár azt elismerik, hogy még így is rendkívül nagy az ellenállás.
Lewandowski meg van győződve arról, hogy meggyőző érveket tud felsorakoztatni a Brüsszel által javasolt sarokszámok mellett, már csak azért is, mert elmondása szerint a Bizottság is abból indult ki, hogy eleve korlátozottak a rendelkezésre álló források.
Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát érnék el a hét év átlagában, vagyis 972,2 milliárd eurót. Ha ehhez hozzávesszük a költségvetésen kívüli keretet (rugalmassági eszköz, európai globalizációs alap, mezőgazdasági válságalap, de például az ITER-projekt is), akkor a teljes keret a GNI 1,11 százalékára rúg.
A biztos emlékeztet arra, hogy a Bizottság pénzügyi javaslata az uniós kiadások 70 százalékánál a 2013-as szinten fagyasztja be a kiadásokat, így teremtve nagyobb mozgásteret a jövőbe mutató, növekedésorientált politikáknak, mint amilyen az innováció, a kutatás, vagy az energia- és közlekedési infrastruktúra-fejlesztések.
Lewandowski úgy véli, hogy erős érvei vannak. Először is az uniós büdzsé az utóbbi két évtizedben csak 42 százalékos növekedésen ment keresztül, miközben a nemzeti kiadások átlagosan 63 százalékkal emelkedtek ugyanezen idő alatt. Ráadásul 1993-óta majdnem 20 százalékkal csökkentek az uniós költségvetés tényleges kifizetései, annak ellenére, hogy az Európai Unió közben folyamatosan bővült és újabb és újabb hatásköröket kapott. Miközben 1993 és 1999 között még a GNI 1,18 százalékát tették ki a tényleges kifizetések, 2000 és 2013 átlagában pedig 1,06 százalékot, 2020-ra a jelenlegi javaslat szerint már csak 0,94 százalékos lesz ez az arány.
„Nekünk hosszú távra szóló jövőképünk van. A mi időhorizontunk 2020 és nem lehet az uniós költségvetést további hét évig tartó elhúzódó válságra tervezni” – szögezte le a biztos.
A biztos a BruxInfo kérdésére közölte, hogy teljesen tisztában van azzal, hogy a költségvetési javaslat különösen kedvezőtlennek tűnik a három balti ország és Magyarország számára, amennyiben a nekik járó támogatások mértéke rendkívül alacsony növekedési előrejelzésen alapul. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezen országok nettó egyenlege így is bőven pozitív lesz, bár az igaz, hogy a kohéziós támogatásoknál lehetnek problémák. Lewandowski elmondta, hogy a Bizottság májusban új, frissített makrogazdasági technikai előrejelzéseket készít és azok szerinte nagyjából-egészében már orvosolhatják a balti országok gondjait. Elismerte ugyanakkor, hogy ez a következő években várható alacsony növekedés miatt nem lesz érvényes Magyarországra.
A lengyel nemzetiségű biztos bízik abban, hogy a kohéziós alapból származó támogatások felfüggesztésére Magyarország esetében végül nem kerül sor, és az eszköz végső soron majd a megelőzést szolgálja. Ha azonban erre mégis sor kerül, akkor annak csak korlátozott mértékűnek szabad lennie – tette hozzá.
A biztos egy kérdésre arra a közös német-francia javaslatra is kitért, amelynek értelmében a le nem hívott strukturális és kohéziós támogatásokból egy külön alapot hoznának létre a nehéz pénzügyi helyzetben lévő országok számára. A politikus azonban meglehetősen szkeptikusan viszonyul a kezdeményezéshez. „Nem építhetünk a nem lehívott strukturális alapokra, mert ezek milliárdok helyet csak milliókban lennének mérhetők. De azt teljes mértékig támogatjuk, hogy a programok átalakításában nagyobb rugalmasságra van szükség” – mondta.
