Jóváhagyta a szenátus azt az ideiglenes médiatörvényt, amely a közmédiát felügyelő új Nemzeti Médiatanács felállításáról szól, és amely az év elején életbe lépett, éles bírálatokat kiváltott úgynevezett kis médiatörvényt helyettesíti.
Az új jogszabály megszünteti a közmédia miniszteri irányítását, amelyet a kis médiatörvény vezetett be, és szabályozza az ezt helyettesítő, újonnan felállítandó Nemzeti Médiatanács működését.
Az “áthidaló médiatörvénynek” nevezett új jogszabály mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelenlévő 55 szenátora voksolt. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) 20 szenátora, valamint 3 független honatya nemmel szavazott.
A januárban életbe lépett “kis médiatörvény” csak június 30-ig hatályos. Az ezt felváltó “áthidaló médiatörvényt” egy átfogóbb közmédiacsomag helyett fogadják el, amelyet a PiS már áprilisban előterjesztett, jelenleg azonban az uniós szervekkel egyeztet róla. A konzultációk időtartamát 8-18 hónapra becsülik.
A jogszabály a tervezett reformcsomagnak csak azt a részét tartalmazza, amely szerint a közmédia felügyeletét kivonják a kincstárügyi tárca hatásköréből és az újonnan felállítandó 5 tagú Nemzeti Médiatanácsnak (RMN) rendelik alá. Az RMN megalakulása szeptemberben várható.
A közszolgálati televíziót és rádiót, ezek regionális csatornáit, valamint a PAP hírügynökséget irányító RMN-be a szejm két, az államfő pedig három tagot jelöl 6 éves időszakra. Az államfő által jelölendő posztokat a két legnagyobb ellenzéki tömörülés számára tartják fenn.
A törvényt jóváhagyta a lengyel parlamenti alsóház, a szejm. A felsőházi munkák során a PO szenátorai kifogásolták, hogy a Nemzeti Médiatanács gyakorlatilag a jelenlegi, még az előző kormány idején megválasztott országos rádió- és televízió-tanácsot (KRRiT) helyettesíti.
Az 1992 óta működő, jelenleg 5 tagú KRRiT-től az év eleji “kis médiatörvény” elvonta és a kincstárügyi minisztériumra bízta azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit. Ehhez most a Nemzeti Médiatanácsnak lesz joga. A KRRiT továbbra is felügyeli a szólásszabadság érvényesülését a lengyel közmédiában, dönt a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról.
Az ellenzéki politikusok azt is bírálták, hogy a Nemzeti Médiatanács szerintük – átfogó reform hiányában – egy nem létező “nemzeti médiát” felügyel, amely valójában a régi szabályok alapján működő közmédia.
Az új jogszabályt még a lengyel államfőnek kell aláírnia.
