Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatón számolt be a köznevelési közfeladatokat ellátó nem állami intézményfenntartók ellenőrzésének tapasztalatairól. „Az ellenőrzések elsősorban azt értékelték, hogy az intézményfenntartók a központi költségvetésből kapott támogatásokat szabályszerűen, átlátható módon és szabályozott keretek között használták-e fel” – mondta a sajtótájékoztatón Warvasovszky Tihamér. Az Állami Számvevőszék alelnöke hozzátette: egyik intézményfenntartó sem biztosította maradéktalanul a közfeladat-ellátás átláthatóságát, és az ÁSZ több esetben szabálytalanságokat tárt fel a költségvetési támogatások átadása kapcsán is. Az ellenőrzések során feltárt jellemző hiányosságokról Salamon Ildikó felügyeleti vezető számolt be.

Az Állami Számvevőszék augusztusban hozta nyilvánosságra a témacsoport első öt – a Matura Alapítványt, a Művészetért Közalapítványt, a „Tehetségekért” Alapítványt, a Közös Kincs Oktatási Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft.-t érintő – ellenőrzéseinek jelentéseit. A sajtótájékoztató keretében a Számvevőszék további öt intézményfenntartó, a Hibó Alapítvány, a „Magyarországi Magiszter” Alapítvány, a Tehetséges „Más Fogyatékosokért” Alapítvány, a Magyarországi Németek Közalapítvány és a Sziltop Nonprofit Kft.ellenőrzési jelentéseit hozta nyilvánosságra.

A sajtótájékoztató kezdetén Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke röviden bemutatta a köznevelési közfeladatok ellátására hazánkban kialakított rendszer működését – ezen belül külön kitért a nem állami intézményfenntartók finanszírozására. Elmondása szerint a köznevelési intézmények jelentős részének fenntartója állami fenntartó, emellett azonban nem állami intézményfenntartók – egyházak, alapítványok, közalapítványok és egyéb szervezetek – is részt vesznek a közfeladatok ellátásában. A 2013 szeptembere óta érvényes finanszírozási rendszer értelmében a nem állami intézményfenntartók közfeladataik ellátására évente jelentős összegű pénzügyi támogatást vehetnek igénybe – a költségvetési törvényekben megfogalmazott feltételek mellett.

A felhasznált állami támogatások összege a sajtótájékoztató keretében bemutatott tíz intézményfenntartónál 2012-2015 között meghaladta a 23 milliárd Ft-ot, az érintett intézmények összesített tanulói létszáma pedig évente átlagosan 26 465 fő volt. Warvasovszky Tihamér kifejtette: a államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások ellenőrzésével az Állami Számvevőszék hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket a nem állami fenntartók is átlátható módon használják fel, s ezáltal hatékonyabban láthassák el szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Az ellenőrzések továbbá elősegítik a társadalom, valamint a köznevelési közfeladatokat igénybe vevők tájékozódását is az intézményfenntartók, illetve intézmények működésével kapcsolatban.

Az Állami Számvevőszék alelnöke a tíz ellenőrzés tapasztalatait összegezve elmondta: a nem állami intézményfenntartóknál a közfeladat-ellátás kereteinek kialakítása – egy ellenőrzött szervezet kivételével¬ – megfelelt vagy összességében (kisebb hiányosságokkal) megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A központi költségvetésből kapott támogatásokat hat intézményfenntartó teljes összegében átadta a fenntartott intézményeknek, kettő intézményfenntartó az ellenőrzött időszak minden évében, kettő pedig egy-egy időszakban nem a teljes összeget adta át.

Jellemző hiányosság volt, hogy az intézményfenntartók a központi költségvetési támogatásokat a jogszabályban előírt 15 napon túl adták át az intézményeknek, továbbá nem minden esetben vezettek megfelelő nyilvántartást a támogatások felhasználásáról. Az ÁSZ-ellenőrzések feltárták, hogy a közfeladat ellátása során a fenntartók többsége nem járult hozzá az átláthatóság érvényesüléséhez, mivel nem gondoskodott a jogszabályokban előírt közérdekű adatok, dokumentumok közzétételéről, így a nyilvánosság és a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő tájékoztatásáról. A tíz ellenőrzött intézményfenntartó közül nyolc nem tett eleget, a további kettő kisebb hiányosságokkal tett eleget a jogszabályokban előírt közzétételi kötelezettségnek.

Salamon Ildikó, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője a témacsoport ellenőrzési megállapításait részletezve elmondta: a közfeladat-ellátás kereteinek kialakítása kapcsán jellemző hiányosság volt, hogy az intézményfenntartók alapítója nem teljesítette a vállalt vagyoni juttatást, a számviteli politika nem, vagy nem megfelelően tartalmazta a jogszabályban előírt szabályozásokat, illetve nem vezették azon keresztül a törvényi változásokat, továbbá a leltárazási vagy pénzkezelési szabályzat nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A központi költségvetésből kapott támogatások felhasználása során visszatérő hiányosság volt, hogy az ellenőrzöttek nem vezettek a jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartást, így nem volt megállapítható, hogy a támogatásokat milyen célra használták fel. Szintén előfordult, hogy a fenntartó nem határozta meg a térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait, és nem alakította ki az intézmények költségvetését sem.

Az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte: a tíz ellenőrzés során a legtöbb szabálytalanságot a közfeladat-ellátás átláthatósága kapcsán állapította meg a Számvevőszék. Ezen az ellenőrzési területen egyetlen intézményfenntartó sem látta el maradéktalanul jogszabályban előírt kötelezettségeit; a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatása, a közérdekű adatok nyilvánossága és a beszámolási kötelezettség teljesítése terén is számos hiányosságot tárt fel az ellenőrzés.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzések megállapításai alapján, a tíz intézményfenntartó számára összesen 64 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre a címzetteknek 30 napon belül kötelezően intézkedési tervet kell készíteniük.