A büntetés-végrehajtás önellátását és a fogvatartottak szabadulás utáni visszailleszkedését is segíti foglalkoztatásuk – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Balassagyarmaton, ahol a büntetés-végrehajtás által a fegyház területén üzemeltetett Ipoly Cipőgyár Kft.-be látogatott.

Rétvári Bence emlékeztetett: 2010-ben célul tűzték ki, hogy mindenki, aki szabadságvesztés büntetését tölti, és fizikai állapota, illetve büntetési fokozata lehetővé teszi, dolgozzon, így járuljon hozzá fogvatartása költségeihez.

A magyar börtönökben mára elérték a 100 százalékos foglalkoztatottságot, aki alkalmas rá, tanul vagy dolgozik.

A magyarországi börtönökben tíz gazdasági társaság működik.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő Ipoly Cipőgyár Kft.-ben átlagosan mintegy háromszáz fogvatartott dolgozik, ők készítik a rendvédelmi szervek személyi állománya által viselt cipőket, bakancsokat. Az 1954-ben létrehozott társaságnál a cipőkészítés minden fázisát elvégzik, a lábbelik korszerű, poliuretán direkt-fröccsöntött technológiával készülnek. Az évi 150 ezer pár cipő mellett munkavédelmi kesztyűket és a rendvédelem számára különféle bőrtermékeket, övet, derékszíjat, tokokat is gyártanak.

Rétvári Bence , aki korábban a szegedi börtönben is látogatást tett, közölte, folyamatosan bemutatják, hogy milyen sokrétű munkát végeznek a rabok.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kállai Péter bv. alezredes, a cipőgyár termelési osztályvezetője, Farsang Tamás bv. dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese a balassagyarmati fegyház területén üzemeltetett Ipoly Cipőgyár Kft. üzemében 2023. március 3-án. – Fotó: Komka Péter / MTI

Nógrád vármegyei látogatásán az államtitkár szólt arról is, “sokak kedélyét borzolta” éveken, évtizedeken keresztül, hogy milyen kártérítési összegeket kellett kifizetni a büntetés-végrehajtásban: ügyvédi hálózatok indítottak pereket az általuk megkeresett elítéltek nevében, akikhez azután a megítélt összeg töredéke sem jutott el.

Közlése szerint

2019-ben 14 ezer, 2020-ban 13 ezer ilyen igényt nyújtottak be, majd az új jogszabály hatályba lépése után, 2021-ben ez a szám 2400-ra, tavaly 924-re csökkent, a megítélt összeg a korábbi kétmilliárd forint fölöttihez képest tavaly már 111 millió forint volt.

“A törvénymódosítással sikerült véget vetni a börtönbiznisznek” – mondta Rétvári Bence.

Farsang Tamás dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese az Ipoly Cipőgyár bejárásán úgy fogalmazott:

“a társadalmi visszailleszkedés legmarkánsabb eleme a munka”.

Mint mondta, a fogvatartottak egyrészt az intézetek falai között végeznek munkát, különféle karbantartási, javítási feladatokat, másrészt a büntetés-végrehajtás által felügyelt gazdasági társaságokban dolgoznak.

“Tíz társaság alkotja a Bv. Holding vállalatcsoportot, ez a munkavégzés Európában is egyedülálló működési forma”

– tette hozzá.

Rétvári Bence államtitkár, mellette Farsang Tamás bv. dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese. – Fotó: Komka Péter / MTI

A büntetés-végrehajtási kft.-k tevékenységi köre sokrétű, a mezőgazdasági társaságoknál többek között gyümölcs- és zöldségtermesztés, tej- és hústermelés is zajlik, az ipari jellegű társaságok a textilipartól kezdve a bútorgyártáson át könnyű-, vegyes-, fém- és papíripari profillal működnek.

A gazdasági társaságok jellemzője, hogy a munkaterületek a büntetés-végrehajtási intézeteken belül helyezkednek el, ahol adottak a szükséges biztonsági feltételek. A mezőgazdasági és állattenyésztési munkaterületeken a fogvatartotti létszámnak megfelelő felügyelői állománnyal és távfelügyeleti eszközökkel biztosítják a munkavégzést – közölte a dandártábornok.