Többszörösére emelkednek a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi bírságok – az Országgyűlés lezárta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény általános vitáját, mely – többek között – fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeket is módosít. A módosításról december első hetében szavaznak a képviselők. Az új szabályok várhatóan még karácsony előtt hatályba lépnek.
A fogyasztóvédelmi bírságok összege 2008 óta nem változott, a gyakorlati tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások során jellemzően alacsony összegű bírságok kerültek kiszabásra, még a termékbiztonsági szempontból veszélyes termékeket forgalomból való kivonása esetén is. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a fogyasztóvédelmről és a termékek piacfelügyeletéről szóló törvények módosítása, mely szerint
a bírságösszegek minimuma a jelenlegi 15 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik, míg a maximuma akár az 5 milliárd forintot is elérheti.
A törvényjavaslat indoklása szerint a bírságok célja a vállalkozások fogyasztókkal szembeni jogkövető magatartásának erősítése, a jelenlegi bírságösszegek viszont nem szolgálják ezt a célt, nem rendelkeznek kellő visszatartó erővel. A magasabb bírságösszegek előírása mind a kkv szektort, mind a webáruházak körét érinti, a kötelező akcióra és az árfigyelőrendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésekor pedig hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé.
Mennyi lesz az annyi?
A bírság összege a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében
- 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,
- a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet.
A fenti körbe nem tartozó vállalkozás esetében
- 100 ezer forinttól 2 millió forintig,
- a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig,
- az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.
A módosítás emellett
megteremti annak lehetőségét, hogy az egy márkanév alatt forgalmazó kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak a jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározása során.
Ez a kitétel vonatkozik a franchise hálózaton belül működő vállalatokra is.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében
- 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,
- a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet.
A fenti körbe nem tartozó vállalkozás esetében
- 100 ezer forinttól 2 millió forintig,
- a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.
