“Egy fenntartható jövőhöz a hulladéknak újjá kell születnie” [mohu.hu], így a tavalyi évben a fenti célok megvalósítása érdekében hozta létre a jogalkotó – az EU-s jogszabályoknak való megfelelést is szolgálva – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (Extended Producer Responsibility, vagyis EPR), azon belül bevezetve a gyártókat érintő EPR díjfizetési kötelezettséget. Ez a díj arra szolgál, hogy finanszírozza és ösztönözze a termékek újrahasznosítását, kezelését és újrafeldolgozását a termék élettartama végén, hozzájárulva ezzel a termékek életciklusának a meghosszabbításához is.
“Tavalyi” kötelezettségek
A fentiekből kifolyólag a piaci szereplők a 80/2023 (III. 14.) számú Korm. rendelettel először 2023 márciusában találkozhattak, mely jogszabálynak köszönhetően 2023. július 1-je óta a hazai hulladékgazdálkodási rendszer a MOHU MOL Hulladékgazdákodási Zrt. kezébe került. A rendelet az akkor már működő, EPR-kötelezettséggel érintett vállalkozásokra nézve első körben regisztrációs és nyilvántartásba vételi kötelezettséget, majd azt követően negyedéves adatszolgáltatási és EPR díj fizetési kötelezettség teljesítését írja elő. Az első negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje 2023. október 20-adika volt. A MOHU hivatalos adatai szerint azóta kb. 22 000 entitás regisztrált és ebből több mint 19 000 teljesített adatszolgáltatást.
“Idei” mulasztások
Fentiek ellenére az látható, hogy még mindig bizonytalanság mutatkozik a piaci szereplők érintettsége, a gyártó és a forgalomba hozatal fogalma, valamint a termékek szabályozás alá tartozása terén, így jelenleg is sok olyan piacon tevékenykedő vállalkozás van, aki nem sorolja magát az EPR kötelezettek alanyai közé, annak ellenére, hogy egyébként a rendelet hatálya alá esne. Ehhez hozzájárulhat az összetett jogszabályi háttér és a nehézkes jogértelmezés is, mely kihívást jelenthet a piaci szereplők számára annak eldöntését tekintve, hogy EPR kötelezettek-e.
Mikor válik egy vállalkozás EPR kötelezetté?
EPR kötelezettségről olyan ún. “körforgásos termékekkel” összefüggésében beszélhetünk, amelyek a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kategóriák alá tartoznak. Ilyen például az irodai és reklámhordozó papír, a csomagolóanyag, bizonyos egyszer használatos műanyagtermék (pl: PET-palack), elektromos berendezés (pl: monitor), illetve a fából készült bútor is.
A kötelezettség megállapításának feltétele, hogy a piaci szereplő az adott körforgásos termékek tekintetében a rendelet szerinti gyártónak minősüljön. Gyártó a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója.
Saját célú felhasználás során is gyártónak minősülünk
Sokan nem gondolnak rá, de
az ún. saját célú felhasználás is “forgalomba hozatalnak” minősül, így ebben az esetben szintén kötelezetté válunk, feltéve, hogy a termék belföldön válik hulladékká.
Saját célú felhasználás az, amikor saját gyártású vagy külföldről beszerzett körforgásos terméket a vállalkozás saját tevékenysége keretében felhasznál, hasznosít vagy használatba ad.
Ide tartozik a terméknek a vállalkozás saját, vagy alkalmazottja magánszükségleteinek kielégítésére való felhasználása, ideértve a felújítás, beruházás, karbantartás, vagy a kísérleti fejlesztés körében történő felhasználást is.
Néhány példa a saját célú felhasználásra
Saját célú felhasználásnak minősül, ha egy cég – saját irodáinak berendezése céljából – olyan fából készült bútort állít elő vagy szerez be külföldről, amelynek tulajdonjogát sem ingyenesen, sem visszterhesen nem ruházza át. Tehát a vállalkozás a terméket nem értékesíti, hanem a tevékenységéhez felhasználja, hasznosítja, és abból később majd belföldön keletkezik hulladék. Fontos, hogy ebben az esetben egyébként a fabútor csomagolása után is keletkehet EPR díj. Ugyanis, ha a külföldről behozott, fából készült bútorról a csomagolást lebontják és a terméket saját célú felhasználás körben használják, a csomagolásból hulladék keletkezik.
Mivel a legtöbb cég tevékenysége során használ irodai papírt és reklámhordozó papírt, ezért fontos tudni, hogy ezen termékek szintén az EPR díjköteles termékek kategóriájába tartoznak. Amennyiben tehát egy vállalkozás a gazdasági reklámot tartalmazó nyomtatott húsvéti vagy egyéb üdvözlőlapokat, kártyákat, nyomtatott naptárat saját tevékenységi körében előállítja vagy külföldről importálja, és saját tevékenységi körben elsőként használja, úgy EPR díjfizetésre lesz köteles.
Névjegykártya, mint sajátos kivétel
A rendelet a reklámhordozó papír fogalma alól kivételként említi például a névjegykártyát. Tehát a saját előállítású vagy külföldről beszerzett és forgalomba hozott névjegykártyák nem EPR köteles termékek.
A piaci szereplőknek érdemes tehát alaposan megvizsgálni, hogy saját célra használnak-e EPR díjfizetési kötelezettséggel érintett terméket, ugyanis ebben az esetben nyilvántartási, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn, akkor is, ha egyébként a szó hétköznapi értelmében nem minősülnének “gyártónak”. A kötelezettségek elmulasztásából, vagy a hibás adattartalommal benyújtott adatszolgáltatásból adódóan pedig a cégek súlyos szankciókkal, többek között hulladékgazdálkodási bírsággal nézhetnek szembe.
Dobó Réka, a Schoenherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde:
Hegyi Áron, a Schoenherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde:
