A Szécsényben történt gyermekkorú sértett sérelmére elkövetett emberölés büntette kapcsán felmerülő jogalkotási lehetőségekről

2005.04.15. IM

A Be. XXV. Fejezete tartalmazza a lemondás a tárgyalásról jogintézményének szabályait. A jogintézmény lényege, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az eljárást gyorsítsa, lényegében a bizonyítási eljárás mellőzésre kerül.

Alkalmazás akkor lehetséges, ha a cselekmény nyolc évnél nem súlyosabban büntetendő, a vádlott tárgyaláshoz való jogáról lemond, beismerő vallomást tesz, és az ügyészség ezt az eljárási formát indítványozza. A büntetőeljáráson belül ez az eljárási forma rendkívülinek tekinthető, csak és kizárólag ügyészi indítványra alkalmazható.

A nyolc éves tételhatár azt jelenti, hogy ez a kivételes eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is. Annak érdekében, hogy az előbb említett – a vádlottra nézve kedvezményeket is biztosító – eljárás az ilyen cselekményeket elkövetőket semmilyen esetben ne illethesse meg, e cselekmények elkövetőit ettől a lehetőségtől célszerű megfosztani. A pergazdaságossági szempontok és a társadalom védelmét szolgáló szempontok közül az utóbbinak kell elsőbbséget adni.

Nem a tárgyalásról lemondás intézményének egészét kell megszüntetni, mert az intézményhez fűződő – az eljárás gyorsítását, hatékonyságát biztosító – előnyöket egyébként érvényesíteni kell.

Az igazságügyi tárca megvizsgálta a feltételes szabadságra bocsátott elítéltek ellenőrzésének további lehetőségeit. A feltételes szabadságra bocsátáskor a büntetés-végrehajtási bírónak, aki a feltételes szabadságra bocsátásról dönt, jelenleg is van lehetősége szakértő bevonására, illetve pártfogói vélemény beszerzésére és különös magatartási szabályok előírására. Az adott elkövetők a szabadulásuk után eltilthatók bizonyos rendezvények, pl. szórakozóhelyek látogatásától, kitilthatóak intézmények, pl. gyermekintézmények környezetéből. E magatartási szabályokat a bíróság írja elő és általa kirendelt hivatásos pártfogó felügyelő ellenőrzi azok végrehajtását.

A pártfogó felügyelet összetett jogintézmény, egyfelől elrendelése esetén bizonyos kontroll érvényesül a terhelt irányába. A pártfogó felügyelet alkalmas arra, hogy az állam meggyőződjön arról, hogy jól döntött-e amikor az elítéltet kedvezményben részesítette. Másfelől bizonyos segítséget is nyújt az elítélt társadalmi beilleszkedéséhez, de védelmet is jelenthet a potenciális áldozatok számára. Ez jelenleg lehetőség a büntetés-végrehajtási bíró számára, megfontolandó, meghatározott körben, a pártfogó felügyelet kötelezővé tétele.

A pártfogó felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében a Btk. beterjesztés előtt álló „módosító csomagjába” azt a rendelkezést iktattuk, amely szerint a bíróság, illetve az ügyész külön magatartási szabályként előírhatja a terhelt számára, hogy a bűncselekmény sértettjétől illetőleg annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa magát távol.

Tervezzük továbbá, hogy az adott ügyben eljáró bíróság már az ítélethozatalkor elrendelhesse a pártfogó felügyeletet a feltételes szabadságra bocsátás esetére, annak tartamára. Egyes magatartási szabályokat is ez a bíróság határozna meg. A részletes magatartási szabályokat illetően viszont értelemszerűen csak a bv. bíró lehet illetékes.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS