A holland referendum után

A Weber Shandwick elemzése szerint az Alkotmány már valószínűleg kimúlt, de a kegyelemdöfést Tony Blair adhatja neki.

Az Alkotmányszerződést legalább 20 tagállamnak kell ratifikálnia 2006 októbere előtt, ahhoz, hogy egy 2004 év végi nyilatkozat alapján, melyet az Alkotmányhoz csatoltak, a tagállamok vezetői összeüljenek és megpróbáljanak megoldást találni a kialakult helyzetre. Bár tíz tagállam már ratifikálta az alapdokumentumot, a francia és a holland „nem” Tony Blair kezébe adhatja a végső döntést. Nemcsak azért, mert a britek következnek a soros elnöki poszton, hanem azért is, mert hétfőre (2005. június 6.) beígért tájékoztatóján Jack Straw külügyminiszter akár azt is bejelentheti, hogy Nagy Britannia nem kíván referendumot tartani az Alkotmányról.

A Weber Shandwick elemzése szerint a holland elutasítás nagyobb hatással lesz az európai, mint a holland belpolitikára. Hollandiában az elutasításnak az elemzés szerint nem elsősorban a kormány, illetve a növekvő munkanélküliség volt az oka, sokkal inkább az európai integráció felgyorsulása, a bővítés és nem utolsó sorban az euró bevezetése. Az elégedetlenséget növelte Pim Fortuyn, népszerű holland politikus három évvel ezelőtti meggyilkolása és az azt követő választási és identitási válság - írja az elemzés.

Bár a holland ellenzék rögtön a miniszterelnök lemondására szólított fel, a Balkenende-kormány biztos, hogy a helyén marad. Az is bizonyos, hogy Hollandiában nem rendeznek még egy népszavazást a kérdésben, mert annak jogi alapja egyszeri referendumra adott lehetőséget. Bár a kormány és a holland szavazók is támogatják, hogy ezentúl több témában is kinyilváníthassák véleményüket, valószínűtlen, hogy ugyanerről a dokumentumról még egyszer szavazást tartanának.

Európa

Valószínűtlen, hogy Hollandia kilépne az EU-ból, hiszen a szavazás nem erről szólt. Az Alkotmány újratárgyalása sem reális alternatíva, hiszen már tíz tagország ratifikálta a szerződést. Az Alkotmány kimunkálása 16 hónapba telt a konvent és a kormányközi konferencia keretében, és erősen kétséges, hogy egy új szöveg minden tagállam igényeit kielégítené.

Sokkal valószínűbb megoldás az Alkotmány egyes elemeinek a nizzai szerződésbe való átemelése. Ezek közé tartozhat az EU külügyminiszteri poszt, illetve a diplomáciai szolgálat létrehozása.

Az elemzés szerint várhatóan a luxemburgi elnökséget lezáró június 16-17-én rendezendő EU csúcstalálkozó fő témája az Alkotmány válsága és a további lépések kidolgozása lesz. Nem kétséges, hogy a csúcson elsődlegesen a francia és a holland „nem” által esetleg kiváltott dominóhatást próbálják majd kivédeni az EU vezetői, hiszen még hét országban vettek tervbe népszavazást a kérdésben. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a britek adhatják a kegyelemdöfést az Alkotmánynak, ha lefújják a népszavazást - írja a Weber Shandwick elemzése.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY