EP jelentés a mesterséges optikai sugárzásról

2006.02.15. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

Harmadik olvasatban, 570-16-49 arányban elfogadta az EP Õry Csaba jelentését a mesterséges optikai sugárzásnak kitett dolgozók védelméről. Korábban a tanácsi-parlamenti egyeztetőbizottság megállapodott a vitás kérdésekről. Ennek értelmében kikerültek a jogszabályból a napsugárzásra vonatkozó részek, az irányelv így csak a mesterséges optikai sugárzással foglalkozik.

Az irányelv kiemelt céljai közé tartozik a bőr és a szemek károsodásának korai felismerése, valamint a hosszú távon jelentkező egészségügyi problémák megelőzése. A tervezett jogszabály határértékeket állapít meg, megszabva például, mennyi időt szabad egyhuzamban sugárzásban dolgozni. A munkaadóknak külön kockázatelemzést is kell majd végezniük munkavállalóik egészsége érdekében. Az irányelv biztosítaná a dolgozók tájékoztatáshoz, képzéshez, konzultációhoz és egészségügyi ellenőrzéshez való jogát is.

Õry Csaba (néppárti) jelentése azt javasolja a képviselőknek: hagyják jóvá a tanácsi-parlamenti egyeztetésen született kompromisszumot a mesterséges optikai sugárzásnak kitett dolgozók védelmével foglalkozó jogszabálytervezetről.

A legfeltűnőbb változás, hogy megváltozott a korábban „napsugár-irányelvként” becézett jogszabály címe, kikerült ugyanis a szövegből az eddig is leginkább vitatott rész, a természetes sugárzásra vonatkozó szabályozás. Az indokolás szerint „a 89/391/EGK keretirányelv már foglalkozik a munkavállalóknak a természetes forrásból származó sugárzással szembeni védelmével”. Ez a jogszabály „kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkáltatók tegyenek meg minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonságának és egészségének garantálására a munka minden területén”.

A megállapodás szerint „ahol a sugárzás szintje meghaladja a határértéket, az érintett munkavállalók számára a nemzeti törvények és gyakorlat szerint lehetővé kell tenni, hogy orvosi vizsgálaton vegyenek részt. Amennyiben az egészségügyi megfigyelés eredményeképp valamelyik munkavállalóval kapcsolatban a mesterséges optikai sugárzásból eredő betegséget vagy az egészségre káros hatást azonosítanak, ugyanezt az eljárást kell követni”.

Õry: sikeres egyeztetés

A jelentéstevő a hétfő esti parlamenti vitában ismertette a jogszabály elfogadásának körülményeit és összefoglalta az eddig történteket. Õry azt mondta, a napsugárzásnak a jogszabályból történt kivétele után már „nincsenek vitás kérdések a jogalkotók között”, ezért a mesterséges sugárzásra vonatkozó irányelvet még ebben az évben célszerű életbe léptetni. „Ezeket az érveket a parlamenti delegáció elfogadta, az összes többi kérdésben viszont a tanács fogadta el az Európai Parlament álláspontját” - tette hozzá a képviselő. „Az egyeztetési eljárás tehát várakozásainkon felül gyors és sikeres volt, és a végső megállapodást sikerült még 2005 decemberében létrehozni” - mondta Õry Csaba.

Előzmények

Az Európai Bizottság 1993 februárjában irányelvtervezetet nyújtott be a fizikai tényezők (zaj, mechanikai rezgés, optikai sugárzás, elektromágneses mezők és hullámok) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről. 1999-ben a tanács úgy döntött, hogy az eredeti javaslatot alkotórészeire bontja. Így 2002-ben a vibrációról, 2003-ban a zajártalomról, 2004-ben pedig az elektromágneses mezőkről szóló irányelvet fogadtak el.

Utolsónak maradt a végül leginkább problémásnak bizonyult téma, a munkavállalókat érő optikai sugárzás.

A tanács 2005. április 18-án fogadott el közös álláspontot a kérdésben. Ez különbséget tesz a munkavállalók mesterséges sugárzással, illetve természetes forrásból (pl. napfény vagy természetes tüzek) származó sugárzással szembeni védelme között. A parlament 2005 szeptemberében 22 helyen módosította a szöveget. A változtatások többsége azt célozta, hogy zárják ki a természetes sugárzást az irányelv hatálya alól. Az indoklás szerint a szubszidiaritás elvének megfelelően ezzel a kérdéssel tagállami szinten, a nemzeti feltételek és igények alapján kell foglalkozni.

Mivel a tanács nem értett egyet az összes módosítással, 2005 novemberében egyeztetés kezdődött az EP és a tagállamok képviselői között. A parlament jogi szolgálatának véleménye alapján a képviselők végül úgy vélték, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 89/391/EGK irányelv már foglalkozik a munkavállalóknak a természetes forrásból származó sugárzással szembeni védelmével. Ennek alapján Õry Csaba azt javasolta, hogy zárjanak ki minden, a természetes sugárzásra való hivatkozást, ezáltal a mesterséges sugárzásra korlátozva a tárgyalt javaslat hatályát.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT