Az EP szerdán hivatalosan is áldását adta a parlamenti küldöttség és a tagállamokat képviselő osztrák elnökség között április 4-én megkötött intézményközi megállapodásra, amelyet most, a szavazás után a Bizottság és a Tanács képviselője is aláírt. A kompromisszum alapján az Európai Tanács javaslatához képest 4 milliárd euróval nagyobb lesz majd az unió 2007-2013-as költségvetése. Az EP szerint még többet kellett volna szánni az uniós politikák finanszírozására.

Május 17-én, szerdán, Strasbourgban Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Dalia Grybauskaitė, a költségvetésért felelős uniós biztos és Wolfgang Schüssel, az unió soros elnökét adó Ausztria kancellárja írta alá a 2007-2013-as EU-költségvetésről szóló intézményközi megállapodást. Ezt megelőzően az EP jóváhagyta az erről szóló szövegeket. A Sousa Pinto-jelentést – ezzel adták meg a formális parlamenti felhatalmazást – 418-187-15 arányban, a Böge-jelentést 440-190-14 arányban fogadták el. Az aláírás előtt Borrell azt mondta, az EU lakói számára az unió fejenként napi 26 centbe kerül, ez pedig egyáltalán nem tekinthető soknak.

4 + 2,5 milliárd euróval többet harcolt ki az EP

A tagállamok állam- és kormányfői decemberi csúcstalálkozójukon 862,3 milliárd eurós büdzsét javasoltak a következő hét évre. Az EP elégedetlen volt a tervezettel. A képviselők delegációja végül összesen 4 milliárdos növekményt harcolt ki, mindenekelőtt a lisszaboni stratégia megvalósítását támogató programokra, valamint a közös külpolitikára. Ezen túl az Európai Beruházási Bank garanciaalapját is növelték – 2,5 milliárd euróval.

A Reimer Böge (néppárti, német) által jegyzett jelentés részleteiben ismerteti a megállapodást. A jelentéstevő többek között azzal érvelt az elfogadás mellett, hogy ez a megállapodás megteremti a jogalkotási folyamat folytonosságát, az után is, hogy a közösségi programok 90 százaléka 2006 végén véget ér. Az indoklás szerint ez az egyezség az első, immár 27 tagországra szóló pénzügyi keret, amely ráadásul „fenntartja az intézmények közötti kiegyensúlyozott hatáskörmegosztást és megerősíti az együttdöntés elvét a költségvetési ügyekben”, „realisztikus forrásokról rendelkezik az EU politikáinak kialakításához”, és „mozgásteret biztosít az éves költségvetési eljárások keretein belül”.

Az intézményközi megállapodás 2009-es, valamint félidős felülvizsgálatba be kell vonni a parlamentet is, az egyezség pedig egyúttal „megőrzi a parlament költségvetési és jogalkotási előjogait, és erősíti a demokratikus ellenőrzést a külső programok és a közös kül- és biztonságpolitika területén”.

A megállapodás a jelentés szerint „jogalkotási rugalmasságot vezet be”, így az EP könnyebben határozhat meg prioritási sorrendet a különböző programok között.

Ötéves költségvetési ciklusokat javasol az EP

Az EP az intézményközi megállapodás aláírására vonatkozó formális felhatalmazást a Sérgio Sousa Pinto (szocialista, portugál) által készített jelentés elfogadásával adta meg.

Ebben a szövegben a képviselők úgy vélik, „minden jövőbeni pénzügyi keretet a parlamenti ciklusnak és a bizottság hivatali idejének megfelelően öt évre kellene meghatározni. A parlament szerint „jól megalapozott átmeneti rendelkezésekre lesz szükség, amennyiben az Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés még az új pénzügyi keret lejárta előtt hatályba lép”.

Fazakas: nem ideális, de jó bázis Európa fejlődéséhez

A plenáris vitban felszólalt a szocialista Fazakas Szabolcs. A költségvetési ellenőrzési szakbizottság elnöke azt mondta, az újonnan csatlakozó országokból érkező képviselők másfél éve nagy lelkesedéssel csatlakoztak a költségvetési megállapodástól folytatott előkészítő munkához, hiszen világos volt: a hosszú távú költségvetés az új országok felzárkózását szolgáló gyakorlati kérdés is. Amellett, hogy a büdzsének „egy jobb, globális szinten is versenyképesebb Európát kell szolgálnia”, az is döntő volt, hogy a minél gyorsabb és eredményesebb felzárkózás érdekében „jól kiszámítható, tervezhető strukturális és kohéziós keretekkel rendelkezzünk” – fogalmazott a képviselő.

„Egyetértünk azokkal a képviselőtársainkkal, akik a mostani megoldást nem tartják ideálisnak Európa jövője szempontjából, hiszen ez a célok és lehetőségek reális felmérésén alapuló kompromisszum eredménye, de megítélésünk szerint ez is jó bázist jelent egész Európa fejlődése és főként az új országok kohéziója szempontjából” – mondta Fazakas.