Folytatódik a kötélhúzás az új alapszerződés körül

A német elnökség hajlik a megállapodásra Nagy-Britanniával az igazságügyi kérdésekben, az alapvető jogok kartája és az EU hatásköreinek felülvizsgálata ügyében azonban nem enged.

nemzeti tárgyalók első, keddi találkozója után az Egyesült Királyság tűnik az EU új alapszerződésével kapcsolatos megállapodás legfőbb ellenzőjének - adta hírül a Financial Times.

Belső értesülések szerint Angela Merkel, az Európai Tanács elnöke hajlandó engedményt tenni a briteknek és rájuk bízná a döntést, hogy részt kívánnak-e venni a rendőrségi és igazságügyi együttműködésben.

A lap szerint azonban London azokat a törekvéseket is ellenzi, amelyek az Alapvető Jogok Kartáját beemelnék a szerződésbe, és támadja a tagállamok és az Unió hatáskör-megosztását szabályozó pillér-rendszerének felülvizsgálatát is. Az alkotmányt ratifikáló országok többsége és az Unió hatékony működését féltők ugyanakkor határozottan ragaszkodnak a szerződés e pontjaihoz. Az alkotmány védelmezői úgy gondolják, az egyhangú és minősített szavazások új szabályozása, valamint a nemzeti és uniós hatáskörbe tartozó ügyek új elosztása elengedhetetlen a 27 tagú EU további hatékony működéséhez. Az Alapvető Jogok Kartája, mely összesíti az uniós polgárok jogait, eredetileg az Alkotmányos Szerződés részét képezte, melynek betartása az Alkotmány életbe lépésével kikényszeríthetővé vált volna.

A brit miniszterelnöki székben hamarosan Tony Blairt váltó Gordon Brown tanácsadói ugyanakkor úgy vélik, hogy a módosítások túl mélyrehatóak ahhoz, hogy az új szerződés ratifikálásáról brit parlament döntsön, s azt mégiscsak népszavazásra kell majd bocsátani.

Jelenleg az Unió egyhangú szavazással dönt például a bűnügyi, rendőrségi és bevándorlási kérdésekben, ami szakértők szerint számos létfontosságú igazságügyi- és belügyi kérdés elodázásához vezetett.

Bár az Egyesült Királyság 2004-ben aláírta az alkotmánytervezetet, a vétó megszüntetéséről szóló tavalyi tárgyalások során mégis támadta, hogy olyan területeken, mint például a terrorizmus elleni harc, a tagállamok ne egyhangú döntéssel szavazzanak. A bel-és igazságügy miniszterek még 2006 szeptemberi tamperei ülésükön tárgyalták a nemzeti vétó eltörlését a bűnügyekkel, a bíróságokkal és bevándorlással kapcsolatos ügyekben. Ez volt első eset, hogy a tagállamok hivatalosan is tárgyaltak az ún. hídzáradékról, amely lehetővé teszi, hogy a tagországok megszüntessék az egyes politikákra vonatkozó nemzeti vétót anélkül, hogy magát az alapszerződést megváltoztatnák. London akkor a terrorizmus elleni kemény fellépést féltve ellenezte a vétó megszüntetését.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY