Újabb fejlemények a Budaházy György elleni büntetőeljárásban

2007.06.25. Jogi Fórum / Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Amint arról korábban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány tájékoztatást adott, a Budaházy György ellen a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása, illetve alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt folyamatban levő büntetőeljárásban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány biztosítja Budaházy György büntető védelmét, amelyet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az alapítvány kuratóriumi ügyvezetője lát el.

Amint emlékezetes 2007. március 15-én délután fogta el a rendőrség elfogatóparancs alapján Budaházy Györgyöt, akit házi őrizetbe helyeztek. A kényszerintézkedést a védelem fellebbezését követően lakelhagyási tilalomra változtatták. A lakelhagyási tilalmat azóta az ügyészség meglehetősen szűk körben oldotta fel, így a nemzeti mozgalom közismert alakja munkaviszonyát nem képes teljes körűen ellátni, ez komoly nehézségeket okoz, mind neki, mind szűkebb és tágabb családjának.

A 2007. június 13-án megtartott folytatólagos kihallgatáson a nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda újabb közéleti írásokkal kapcsolatban gyanúsította meg Budaházy Györgyöt a Btk. 139.§ (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés szerint minősülő alkotmányos rend erőszakos megváltoztatás előkészület bűntettének elkövetésével. Mint ismeretes a korábban az ebben a körben a gyanúsítás tárgyát a 2007. március 8-án kelt „Hazafiak, magyar testvéreim” kezdetű, március 15-i évforduló kapcsán közzétett írása képezte. Mivel a nyomozó hatóság is érezhette, hogy ez önmagában kevés a gyanú fenntartásához, ezért igyekeztek további terhelőnek tartott bizonyítékot felderíteni. A gyanúsítást most kiterjesztették további három írására is, ezek között szerepel az október 1-i „Honfitársak” kezdetű írás, a október 28-án kelt „Honfitársaim” kezdetű írás, illetve a 2007. január 16-án megjelent „Kedves hazafiak, magyar testvéreim” hosszabb elméleti írás.

Az összes írás megtalálható a www.kuruc.info honlapon Budaházy György tematikus menüpontja alatt. A nyomozó hatóság álláspontja szerint nem csak az idén márciusban kelt írás, hanem ezen írások is olyan gondolatokat tartalmaznak, amelyek a hatóság értelmezése szerint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására közvetlenül irányuló felhívásként értelmezhetők. Ezzel szemben egyértelműen megállapítható, hogy ez nincs így.

A 2006. október 1-ejei írás az önkormányzati választásokat követően, illetve a tavaly szeptemberi erőszakos rendőri fellépés nyomán íródott, amelyben Budaházy György többek között arra utal, hogy „erő felmutatása nélkül, egy demokratikusabb hatalmat sem lehet legyőzni, pláne nem ezt a diktatúrát”. Alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatát veti fel, az igazi népképviselet alapjainak lerakását szorgalmazza. Ezen túlmenően útlezárásokat sürgetett. Írását pedig azzal zárta, „legyünk már bátrak, nincs mire várnunk, meddig kell még bujkálni ebben az országban a hazafiaknak.”

A 2006. október 28-i írás az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-i tömeges és példátlan rendőri brutalitással meggyalázott 50. évfordulója alkalmával íródott, amelyben a szerző a példátlan és kirívó rendőri jogsértésekkel kapcsolatos elítélő véleményét fogalmazta meg, méltatva azokat a fiatalokat, akik megfogalmazása szerint, szembe tudtak szállni a rendőri erőszakkal. Az írásban többek között kiemeli „gyönyörű ez a legújabb magyar forradalom, valahogy megbukik minden igazságtalanság”. Továbbá „de mindeközben magasra emelkedik az Árpád-sávos zászló, mert vegyük észre, ennek a forradalomnak ez a jelképe”.

A 2007. január 16-i, 20 oldalas írás tematikusan foglalja össze Budaházy György gondolatait a jelenlegi politikai rendszer megreformálásával, és a nemzeti sorskérdésekkel kapcsolatban. Többek között olyan „veszélyes” kijelentéseket tesz, amely szerint, „az ország élére olyan vezetés szükségeltetik, amely a sok veszélyt magában rejtő jövő elhárítására a nemzetet képes felkészíteni.” Megállapítja továbbá, hogy Magyarország anyagi, szellemi és erkölcsi csődbe jutott és azt is, hogy „nincs okunk hitehagyottan összeroskadva a reménytelenségre, és várni az elkerülhetetlen végezetet.”

Megállapítja, hogy „a mai technológiai színvonalon egy nemzetállamot 50 év alatt el lehet tüntetni a föld színéről, ez a folyamat nálunk már elkezdődött...” Nem átallt olyan tartalmú felhívást is megtenni írásában, hogy „gyermekeidnek legyen őseinktől örökölt szép magyar neve!”

Egy új rendszerváltozás szükségességét vázolja fel a Szent Korona eszme és történeti alkotmány szellemisége alapján tételesen végigtekintve a különböző életterületekkel kapcsolatosan szükséges lépéseket, ideértve az államformát, oktatást, nevelést, kultúrát, gazdaságot, közképviseletet. Többször említi a harc, politikai küzdelem szófordulatát, ami azonban teljes bevett és megszokott a közéleti kérdésekkel kapcsolatban. A demokratikus politikai rendszer egyik alapvető fogalmi eleme az, hogy politikai harc, küzdelem folyik a pártok és különböző szervezetek között.

Tételesen leírja, hogy „természetesen nem vérontásra kell törekedni, de nagyon elszántnak kell lennünk, ha fenn akarunk maradni a jövőben, és meg akarjuk valósítani a nemzeti túlélésünkhöz szükséges Magyarországot.” Arra is utal, hogy esetleges kialakuló tömegdemonstrációkban a résztvevőknek fel kell készülniük arra, hogy a rendőrség már megtapasztalt erőszakos cselekményeivel szemben védekezni tudjanak. Ez az írás sok hasonló irányultságú, jellegű gondolkodó felvetéseinek és a saját gondolatainak az összegzése.

Sem a március 8-án kelt írás, sem pedig ezen most gyanúsítás körébe vont írások nem alkalmasak állam elleni bűncselekmény megvalósítására. Egyrészt ismét utalni kell arra, hogy előkészületi cselekményt csak az valósíthat meg, aki felhívást tesz közzé, itt ez a fogalmi elem hiányzik, mivel Budaházy György csupán elismerten szerzője ezen nyilatkozatoknak. Továbbá ezen írások a magyar nemzet sorsának jobbra fordításáért vívott politikai küzdelemmel kapcsolatos nézeteket tartalmaznak, amelyek a demokratikus jogállamiság fundamentumát képező vélemény-nyilvánítási szabadsága körében büntetlenül megtehetők.

Az alkotmányos rend részét képező alapértékekre hivatkozik Budaházy György akkor, amikor a népképviselet, népszuverenitás, vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog gyakorlására hívja fel társadalom jelenlegi helyzeten változtatni kívánó tagjait, elsődlegesen annak érdekében, hogy a jelenlegi kormányzat a helyéről eltávolításra kerüljön.

Erőszakra való felhívás, vagy erőszakkal való fenyegetés hiányzik az írásokból, ezen elemek nélkül történő utalás, vagy kívánság kifejezése a jelenlegi alkotmányos berendezés megváltoztatására sem lehet állam elleni bűncselekmény, mivel az Alkotmány garantálja a vélemény-nyilvánítási szabadságot.

A tavaly őszi írások pedig kifejezetten az akkor tapasztalt rendőri brutalitásokra adott reakcióként értelmezendőek. A hozzá hasonló elítélő, elmarasztaló véleményt a társadalom széles köre, számos közszereplő és szakértői munkacsoport, így többek között a Civil Jogász Bizottság fogalmazott meg. A magyar hagyományokra visszanyúló értékeken alapuló, új típusú berendezkedés kialakításával kapcsolatos nézetek nem egyedülállóak, hiszen az alkotmányozó nemzetgyűlés és egyfajta új rendszerváltozás szükségességét számos szervezet és személy képviseli. Az alkotmányos berendezkedés egyes intézményi elemeinek, erőszakmentes megváltoztatására irányuló törekvés mindenkinek alkotmányos alapjoga.

Budaházy György írásaiban leginkább és hangsúlyosan a jelenlegi kormányzat leváltására irányuló törekvéseket fogalmaz meg, tehát ilyen értelemben, nem a jelenlegi alkotmányos rend megváltoztatása a domináns elem, hanem éppen az alkotmányos rend részét képező demokratikus alapértékekre történő hivatkozással igyekszik mozgósítani az embereket annak érdekében, hogy a jelenlegi kormányt megbuktassák.

Sajnálattal kell megállapítani azt, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak e tárgyban először kiadott, 2007. március 16-i közleményében jelzett gondolatokra alapozott bizakodása – amely szerint nem szerencsés, hogy csaknem 20 évvel rendszerváltásnak nevezett fordulat után valakit politikai állásfoglalásaival, közéleti munkásságával kapcsolatban állam elleni bűncselekmény miatt eljárás alá vonjanak, és ezért az eljárás megszüntetése indokolt – hiú ábrándnak bizonyult.

Ezzel szemben a nyomozó hatóság nemhogy nem szüntette meg a nyomozás Budaházy Györggyel szemben, hanem újabb írásokban vélte felfedezni azt, hogy ő elkövette az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete bűntettét, amelyet a törvény egyébként öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Mindez arra utal, hogy az ügy nagy valószínűséggel a bíróságon fog eldőlni, ahol a bírónak nem kevesebb feladata lesz, minthogy gyakorlatilag politológus szakértőként kell megvizsgálnia azt, hogy több tucat oldalas politikai állásfoglalások és közélettel kapcsolatos gondolatok vajon bűncselekménynek minősülnek-e vagy sem. Az ilyen típusú eljárások erőteljesen emlékeztetnek olyan időszakokra, amelyben önkényuralmi berendezkedésű államok a másként gondolkodókkal a büntetőjog eszközeivel igyekeztek leszámolni.

A Szabadság téri szovjet önkényuralmi emlékművel kapcsolatos rongálási cselekménnyel összefüggésben - szintén június 13-án - a Nemzeti Nyomozó Iroda Budaházy György és védője elé tárta a kár mértékéről szóló szakvéleményt. E szerint, a Budapest Galéria megrendelésére a Szabó Öntöde Kft. 3,2 millió forint összegű díj ellenében végezte el a domborművek helyreállításának költségeit. Az elnagyolt szakvélemény azonban nem tért ki arra, hogy egyes munkafázisok mennyiben voltak indokoltak, illetve azok mennyiben tekinthetők reálisnak és elfogadhatónak figyelemmel az anyagköltségre és a piacilag szokásos mértékű díjszabásokra. Figyelemre méltó körülmény az, hogy a szakvélemény egyáltalán nem szól a Budaházy György által elismert cselekményről, azaz a lefeszített címer kérdésköréről. A lefeszített állapotú címer ugyan már valóban nem áll rendelkezésre (hiszen kihalászták a Dunából, és visszaszerelték az emlékműre), de az vizsgálható lett volna, és vizsgálandó is, hogy a címer lefeszítése az emlékműről (rögzítési pontokból való kimozdítás) önmagában milyen kárt okozott, mivel Budaházy György terhére csak ez róható.

A Nemzeti Nyomozó Iroda jelenlegi gyanúsítása szerint Budaházy György, illetve további négy gyanúsított – közük a Tomcat néven ismert Polgár Tamás (védelmét ebben az ügyben szintén dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd látja el) – társtettesi minőségben gyanúsítottja jelenleg az emlékművel kapcsolatos rongálásnak, ebből fakadóan velük szemben a jelen cselekmény miatt – amennyiben a cselekmény elkövetését és bűnösségüket bizonyítani tudják – egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki.

A védelem álláspontja szerint a kár nem haladta meg a kétmillió forintot, mivel az öntöttvas címerben a leverés kárt nem okozott, a kár mértékére vonatkozó szakértői vélemény alkalmatlan a kár mértékének hiteles megállapítására, továbbá a szakvélemény azzal is adós maradt, hogy miért tekinthető az obeliszk a kulturális javak körében tartozó tárgynak.

Társtettesi minőség azért nem áll fenn a védelem álláspontja szerint, mert az eljárásban gyanúsított személyek egymás tevékenységéről nem tudtak, nem is közösen követték el a cselekményeket, és így hiányzik a társtettesi elkövetési mód megállapításának két fontos törvényi feltétele. Nyilvánvaló a törekvés arra, hogy miután csak négy személyt tudtak meggyanúsítani a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban, – amelyből csupán Budaházy György ismerte be cselekvőséget (a szovjet címer lefeszítését), a többi gyanúsított nem ismer el semmilyen rongálási cselekmény elkövetést – ezen gyanúsítottakkal szemben próbálják érvényesíteni a teljes körű, legkomolyabb jogkövetkezményekkel járó büntetőjogi és polgári jogi következményeket.

Tomcat vonatkozásában, saját blogbejegyzésén kívül semmilyen terhelő bizonyíték nem került elő az elmúlt 9 hónapban, egyébként éppen erre tekintettel nemrégiben meg is szüntették a Szabadság téri eseményekkel összefüggésben, a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt ellene indított büntetőeljárást.

Rajta kívül két másik gyanúsított – akik közül az egyiket dr. Király Gábor, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd partnere, a másikat dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd védi – szintén csupán olyan fényképeken látható, amelyek a szovjet emlékmű közelében készültek, de azon rongálási cselekményt nem követnek el, ennek elkövetését tagadják. Ilyen körülmények között az ő hármójuk vonatkozásában, a büntetőeljárás megszüntetésének van helye, amelyet a védők indítványoztak is.

Budaházy György és védője ezúttal is indítványozták az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatti gyanúsítás megszüntetését, tekintettel arra, hogy a gyanúsítás körébe vont szövegek megírása nem valósított meg bűncselekményt.

Ezen túl megállapítható, hogy a Budaházy Györggyel szemben mai napig fenntartott lakhelyelhagyási tilalom is szükségtelen és indokolatlan, azonban az ennek megszüntetésre irányuló védői indítványt nemrégen a Fővárosi Bíróság is elutasította. Az elfogás óta eltelt három hónapban a minapi kihallgatás volt az első érdemi eljárási cselekmény. Ez is mutatja, hogy a nyomozás érdekeire való hivatkozással fenntartott kényszerintézkedés célja feltételezhetően sokkal inkább Budaházy György vidéki lakhelyén történő elszigetelése, budapesti eseményektől történő távol tartása.

Figyelemre méltó továbbá az, hogy a 2002 júliusi, Erzsébet hídi blokád ügyében, közérdekű üzem működése megzavarása miatt indult büntetőeljárásban – amelynek kapcsán tavaly ősszel Budaházy György ellen elfogató parancsot bocsátottak ki, és amelyre tekintettel azon eljárást felfüggesztették – mai napig nem került sor semmilyen eljárási cselekményre, így a tárgyalás kitűzésére sem.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG