Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról

2007.09.27. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A Magyarország is versenyben van azért, hogy otthont adhasson az uniós Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. A hat évre több mint 2,4 milliárd eurós költségvetésű intézmény létrehozásáról szóló jogszabályt most első olvasatban szavazta meg az Európai Parlament.

Az EP szeptember 26-án, szerdán kézfelemeléssel fogadta el a finn, szocialista Reino Paasilinna jelentését Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) felállításáról. (Az „innovációs” szó betoldása az EP mostani módosítása, korábban az Európai Technológiai Intézet elnevezés volt tervben.)

Lemaradásban az EU

A jelentéstevő emlékeztet: a kutatás-fejlesztés finanszírozásában az unió jelentősen elmarad versenytársaitól. A GDP-hez viszonyítva a k+f kiadások 2003-ban az EU 25 tagállamában 1,92 százalékot tettek ki, miközben az Egyesült Államokban 2,59, Japánban pedig 3,15 százalék volt ez az arány. Mindössze két tagállam, Svédország és Finnország teljesítette azt a barcelonai célkitűzést, amely szerint a GDP 3 százalékát kellene erre a területre költeni - figyelmeztet Paasilinna.

A jelentéstevő szerint azt is biztosítani kell, hogy az ETI ne vonja el a terület létező közösségi tevékenységeitől a forrásokat. Az intézetnek jelentős mennyiségű magánfinanszírozás is kell generálnia - áll az indokolásban.

A képviselők szerint „az innováció, a kutatás és az oktatás közötti kapcsolódás hatékony erősítése érdekében e három alkotóelem ipari összefüggésekbe való átvitelének és alkalmazásának prioritást kell adni, és azt az ETI intézkedései fő hangsúlyává kell tenni”.

„Az ETI célja, hogy a tagállamok és a közösség innovációs képességének erősítése által növelje az európai versenyképességet és hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja és összehangolja az innovációt, kutatást és felsőoktatást” - így a tervezet. Az intézet ezen kívül „elősegíti az európai felsőoktatási térségen belüli mobilitást”.

Tudományos és innovációs társulások

Az ETI többek között „tudományos és innovációs társulásokat (TIT) választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, megfelelő támogatást nyújt számukra, megfelelő minőségellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, mozgósítja a szükséges köz- és magánforrásokat”.

„Az ETI versenyeztetésen alapuló, nyílt és átlátható eljárás keretében – a részletes előírások és feltételek közzétételével – választja ki, hogy mely partnerségekből válhat tudományos és innovációs társulás.” „A TIT jogilag autonóm az ETI-től. Az ETI, valamint az egyes TIT-ek közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul” - áll az elfogadott szövegben.

Költségvetés

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a 2008. január 1-jével kezdődő hat éves időszakban mintegy 2,4 milliárd euróval gazdálkodhatna az elképzelések szerint. Ebből - A Bizottság javaslatát elfogadva - 308,7 millió eurót adnának közösségi pénzből a képviselők. A többi az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából jönne. Az Európai Bizottság szeptember 19-én javasolta a 2007-2013-as keretköltségvetés felülvizsgálatát a Galileo-program és az ETI finanszírozásának biztosítása érdekében. Ez képezi a további tárgyalások alapját.

Székhely akadémiai központhoz közel

Az egyik elfogadott módosítás értelmében „mivel az ETI-től azt várják el, hogy az európai innováció és kutatás jelképe legyen, az európai kiválóság és az akadémiai hírnév meglévő központjai mellett kell elhelyezkedniük annak érdekében, hogy a legjobban kihasználhassák a meglévő infrastruktúrát”.

A képviselők egy olyan passzust is elhelyeztek a szövegben, amely szerint „mivel az ETI olyan új kezdeményezés, amelynek hatásai bizonytalanok és nehezen megjósolhatók, a Bizottság részletesen és rendszeresen áttekinti az ETI működését és hatásait, figyelembe véve az ETI egyéb kialakítási lehetőségeit, és adott esetben javaslatot téve a rendelet módosítására”.

Hegyi: legyen Budapesten a technológiai intézet központja

A jelentés kedd esti vitájában felszólalt Hegyi Gyula (szocialista). A képviselő felidézte azt az anekdotát, amely szerint az atombomba előállításán dolgozó tudósok magyarul beszéltek egymás között, ha a kutatásvezető Oppenheimer nem volt jelen. Hegyi emlékeztetett: Magyarország büszke tudósaira, Nobel-díjasaira, akik elsősorban a természettudományokban tevékenykedtek.

„Tudósaink, fiatal kutatóink - főleg a matematikában, a fizikában, a kémiában és az élettudományokban - igen megbecsültek az egész világon. Ezért hazám, honfitársaim és én örömmel ajánljuk Budapestet az Európai Technológiai Intézet központjául és igazgatótanácsa székhelyéül” - monda Hegyi. A képviselő hozzátette: Magyarországon még nincs EU-intézmény, Budapestet pedig a természettudományokban szerzett rendkívüli tapasztalat is alkalmassá teszi, hogy székhellyé váljon.

Hegyi szólt még arról, hogy nem nagy, bürokratikus szervezetre, hanem tudományos közösségek hálózatára, nyitott és átlátható kiválasztási eljárásra, a magánszférával való együttműködésre van szükség.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ