A Zsanett-ügyet az Egészségügyi Tudományos Tanács elé vitte az ügyészség

2007.10.12. MTI

Az ügyészség kérésére az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) vizsgálja a Zsanett-ügyben keletkezett ellentmondó igazságügyi orvos szakértői véleményeket - közölte az MTI érdeklődésére a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön. Magyar György, az ügyben meggyanúsított rendőrök egyikének ügyvédje szerint nem szokványos, hogy nyomozati szakban egy ilyen magas testületet vesznek igénybe.

A sértett, E. Zsanett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.

A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.

Ez a nyomozás jelenleg is folyamatban van, ennek keretében fordult az ügyészség október 2-án az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testülethez, az ETT-hez, hogy az eljárás során korábban keletkezett orvos szakértői vélemények ellentmondásait feloldják - mondta Morvai Attila.

Az ellentmondások többek között arra is kiterjednek, hogy Zsanett sérülései a lány állítása szerint vele szemben elkövetett rendőri erőszak következtében, avagy attól függetlenül keletkeztek-e.

Az ETT várhatóan október 20-ig készíti el állásfoglalását - tette hozzá az ügyészségi szóvivő.

Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is.

A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. Ezt legfeljebb egyéves szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény.

A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr, hogy - amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak - szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól. Ezt a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni.

Magyar György, az egyik gyanúsított ügyvédje az MTI megkeresésére elmondta: nem szokványos, hogy nyomozati szakban ennyi szakértőt kérnek fel, és ilyen magas testületet vesznek igénybe. A tanács állásfoglalását jogerős ítélet megszületése után szokták kérni - fűzte hozzá.

Magyar György közölte: az ügyészség szeptember közepén rendelt ki egy újabb, harmadik szakértőt, de az erről hozott határozatát hatályon kívül helyezte.

Az ügyvéd azt sem nevezte szokványosnak, hogy akkor helyeznek hatályon kívül egy szakértő kirendeléséről szóló határozatot, amikor már a szakvéleményét le kellett volna adnia.
Az ETT igénybevételéről Tuza Pétert, E. Zsanett ügyvédjét az MTI-nek kora estig még nem sikerült megkérdezni.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
RENDŐRSÉG