Nem az ügyészség húzza az időt?

2008.09.24. Magyar Hírlap Online

Nincs olyan gyanúsított az idén, aki két évnél tovább ült előzetes letartóztatásban a büntetőeljárás nyomozati szakában. A Legfőbb Ügyészség szerint ez az adat is arra utal, hogy a 2003-ban hatályba lépett büntetőeljárási törvény után felgyorsultak az eljárások. Mindezt a napokban az előzetes fogva tartásról kialakult vita kapcsán közölte a vádhatóság.

Két maffiaperben csaknem egy tucat olyan bűnöző szabadult a napokban az előzetes letartóztatásból, akiket életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegetetett cselekmény elkövetésével vádolnak. Lejárt az előzetes három éve, ügyükben pedig még nem született elsőfokú ítélet sem. Vita indult erről jogászok között, s miként azt tegnap a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől, Borbély Zoltántól megtudtuk, többen törvénymódosításon törik a fejüket, hogy a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett, illetve a szervezett bűnözéssel összefüggő cselekményt elkövetőkre ne vonatkozhasson a hároméves szabály. Borbély Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek még nincs hivatalos álláspontja e kérdésben. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy a mostanában kikerülő vádlottak sem szabadlábra, hanem házi őrizetbe kerültek. Mindazonáltal a törvény már nem engedi a szoros, állandó őrzéssel kísért házi őrizetet.

Arra a kérdésre, hogy mi okozza a büntetőeljárások elhúzódását, Borbély azt válaszolta: az ügyészségnek harminc, hatvan, illetve kilencven napja van arra, hogy döntsön a vádemelésről. Ez az esetek kétharmadában harminc napon belül megtörténik, a kilencvennapos elhúzódás igen ritka.

A Legfőbb Ügyészség számítástechnikai főosztályának vezetője, Nagy Tibor elmondta, az idén még nincs olyan gyanúsított, aki két évnél tovább ült előzetesben a büntetőeljárás nyomozati szakában. A benyújtott vádemelések idején tavaly a letartóztatottak száma 2669 volt, de nyolcvan százalékuk nem ült fél évnél tovább. Csupán ketten voltak két évnél tovább előzetesben, legtöbben kettő és négy hónap közötti időt töltöttek a rácsok mögött.

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos kutatója, Bárd Petra az uniós tagállamok gyakorlatáról elmondta: tizenhárom ország közül ötben négy év az előzetes fogva tartás maximuma, de például Romániában csupán fél év, Csehországban viszont a "különösen súlyos" ügyekben gyakorlatilag korlátlan ideig tartható a gyanúsított előzetesben. Bulgáriában pedig, ha a hatóságok leterheltsége miatt húzódik el az eljárás, akkor sem szabadulnak a vádlottak az előzetesből két éven túl sem.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG