Ügyészi konferencia a korrupcióról és a pénzmosásról

2008.09.29. MTI

Tekintettel a több tízszeres, akár százszoros látenciára, az adatokból tévedés lenne levonni azt a következtetést, hogy Magyarországon a korrupció nem jelentkezik komoly problémaként - mondta Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője hétfőn Budapesten, a korrupció és pénzmosás elleni nemzetközi konferencián.

Magyarország a Transparency International legutóbbi felmérése szerint a közepesen korrupt országok közé tartozik. Az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma 1979-ben volt a legmagasabb (1.353) és 1991-ben a legalacsonyabb (344 eset) - tette hozzá. Tavaly 350 esetet regisztráltak.

Mint kifejtette, az elmúlt 10 év átlagában a korrupciós bűncselekmények száma átlagosan 694 volt, ez alig több, mint az évente regisztrált összes bűncselekmény 1 ezreléke; tavaly 426.914 bűncselekmény vált ismertté.

Kovács Attila közölte: a korrupciós bűncselekmények számában néhány év alatt tapasztalt kisebb változás alapján alaptalan lenne azt állítani, hogy a változások jogszabály-módosítással vagy más központi intézkedéssel lennének összefüggésbe hozhatók.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány tavaly hozta létre a korrupció elleni küzdelem koordinálására az Antikorrupciós Koordinációs Testületet, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium internetes oldalán is nyilvánosságra hozta korrupcióellenes stratégiáját.

A korrupció megítélése 2003-2007 között alig változott, konszenzus van abban, hogy Magyarországon komoly probléma a korrupció, 10 megkérdezett felnőtt közül 9 gondolja így. A korrupciót a megkérdezettek 43 százaléka nagyon komoly problémának tartja - idézte a testület megbízásából, a Gallup Intézet által tavaly ősszel készített felmérés megállapítását.

Hozzátette: 2003-ban a korrupciós eseteknek csak elenyésző hányadát jelentette a lakosság; 1.016 megkérdezettből 101 észlelt korrupciós helyzetet a megkérdezést megelőző egy évben, de ezt mindössze 4-en jelentették be a rendőrségen vagy az ügyészségen. Tavaly 1.000 megkérdezettből 95 tapasztalt korrupciót, az esetek felében a megvesztegetést egészségügyi dolgozó várta el.

A hivatali korrupcióval kapcsolatban a főosztályvezető azt mondta, a felmérés szerint a korrupcióval leginkább fertőzött hivatalok sorrendben az egészségügyi szolgáltatást végző intézmények, a vám- és pénzügyőrség, az önkormányzati hivatalok, az oktatási intézmények, a rendőrség és a földhivatal.

A politikai korrupciós jelenségek legjellemzőbb területei a kutatás szerint a pártfinanszírozás, a politikai kampányok, a képviselők díjazása, a mentelmi jog és a lobbi. A gazdasági korrupció vonatkozásában az állami beruházások és a közbeszerzési eljárással megvalósuló állami és önkormányzati beruházások területén jelentkezik a leginkább a korrupció.

Kovács Attila megjegyezte: ma Magyarországon rendkívül nagy a fekete- és szürkegazdaság aránya, különböző becslések 3 ezer milliárd és 6 ezer milliárd forint közé teszik azt a pénzügyi veszteséget, amit az állami költségvetés elszenved. Felhívta a figyelmet arra, hogy álságos műszó a feketegazdaság, mivel számtalan szegmense nem más, mint gazdasági bűncselekmény.

A konferencia megnyitóján Kovács Tamás legfőbb ügyész kiemelte: a pénzmosás elleni küzdelem az államok védekező mechanizmusa arra, hogy a szervezett bűnözés ne lehessen jövedelmező, ne legyen ösztönzött és a bűnözők legális gazdaságba beépülését meg lehessen akadályozni.

Az az ország, amelyről elterjed, hogy ott könnyű vagy lehetséges pénzt mosni, a mai világban üzleti alapon is garantáltan hátrányos helyzetbe kerül, egyre kevésbé lesz képes a nemzetközi pénzügyi életben megmaradni, abba bekapcsolódni - jelentette ki.

A korrupcióval kapcsolatban a legfőbb ügyész megjegyezte: a korrupció hatalmas veszélyt jelent egy állam gazdasági fejlődésére, ugyanis egy állam negatív korrupciós megítélése nemzetközi befektetőket tarthat távol és akadályozza a belső gazdasági fejlődését is.

April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete azt emelte ki: Magyarország a korábbi években demonstrálta, hogy vezető szerepet vállal a pénzmosás elleni harcban.

Jari Vilén, Finnország nagykövete azt emelte ki, hogy sem a pénzmosás, sem a korrupció nem ismer határokat, ezért az együttműködésnek is át kell ívelnie a határokon.

A háromnapos ügyészi konferenciának a globális korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem a témája, a tanácskozáson az Egyesült Államok és Finnország mellett több kelet-európai, illetve ázsiai ország delegációja is részt vesz.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
KORRUPCIÓ
PÉNZMOSÁS