EP-választás - Továbbra is csak másodhegedűs az Európai Parlament

2009.01.19. MTI

Egyre erősödik az Európai Parlament súlya az uniós döntéshozatalban, a testület azonban továbbra is csak a másodhegedűs szerepét tölti be az Európai Tanács mellett - mondta Pogátsa Zoltán uniós szakértő. Az elemző arról is beszélt, hogy a rendszerből adódóan az idei EP-választásokat is valószínűleg belpolitikai témák uralják majd az uniós kérdések helyett.

A hivatalos szóhasználatban az Európai Unió intézményei, a tanács, a bizottság és a parlament egyenrangúak. Az igazán fontos döntések azonban az állam- és kormányfők részvételével tartott tanácsi üléseken dőlnek el, az igazán nagy szerződések aláírása is az ilyen csúcsokhoz kötődik. Így még mindig másodlagos szerepe van a parlamentnek. Olyan döntéshozatali eljárás még nem jött létre, amelyben elsődlegesen a parlament akarata érvényesülne - mondta az MTA munkatársa, a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója.

Ennek ellenére növekszik a parlament súlya, egyre több kérdésben szavaz a testület, a döntéshozatali eljárások is kezdenek úgy módosulni, hogy azokban a parlamentnek egyre nagyobb szava van. A döntéshozatali mechanizmusok azonban még továbbra is garantálják a tanács elsődlegességét - tette hozzá.

Az Európai Parlament történetében több mérföldkő jelentette a testület erősödését: a közgyűlés megalakítása után nagy lépés volt, hogy megkapta a parlament elnevezést, ezt követte a képviselők közvetlen választásának bevezetése, majd a jogkörök fokozatos erősítése, így ma már társjogalkotóként is közreműködik a testület - mutatott rá Pogátsa Zoltán.

A parlament legitimációja szempontjából nagyon fontos, hogy a képviselőket közvetlenül választják - fűzte hozzá.

A szakértő arra is rámutatott: egyre gyakrabban kerül szóba, hogy ne nemzeti szinten válasszák meg az EP-képviselőket, hanem összeurópai választásokat tartsanak, amelyen az európai pártcsaládok indulnának. Ez a megoldás abban is segíthetne, hogy az EP-választások kampányát ne belpolitikai kérdések dominálják, hanem uniós kérdések - tette hozzá.

Az összeurópai választások megtartásában ellenérdekeltek a tagállami kormányok és az Európai Tanács is, mivel nem szeretnék, hogy még nagyobb legitimitást kapjon az Európai Parlament. Hosszabb távon azonban ez elkerülhetetlen, hiszen nincs logikus magyarázata, hogy miért nemzeti szinten tartják ezeket a választásokat - hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A jelenlegi rendszerben általában az éppen regnáló kormányt büntetik a szavazók az európai parlamenti választásokon. Így valószínűleg az idei EP-választások is egy tét nélküli, jelzés értékű tiltakozássá válnak Magyarországon. A magyar helyzetet az is árnyalja, hogy a listás rendszer miatt kérdéses, kit is képvisel valójában egy EP-képviselő - mondta az elemző.

Az európai parlamenti választások a 27 tagállamban 2009. június 4-e és 7-e között lesznek. Magyarországon, a szokásoknak megfelelően, várhatóan vasárnap, azaz június 7-én lesz az EP-választás.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA