Alkotmányos az objektív felelősség intézménye - Két rendelkezés kivételével

2009.05.27. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) 15 indítványozó (köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2008. január 1-én hatályba lépett, az üzemben tartók „objek­tív felelősségét” szabályozó törvényi rendelkezések alkotmányosságát.

Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók felróhatóságtól és vétkes­ségtől függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét és az ártatlanság vélel­mét, továbbá a kétszeres büntetés tilalmát, valamint a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

Az Alkotmánybíróság 2009. május 26-i teljes ülésén meghozott határozatában az új jogintézményt — a közlekedési szabályszegések tömegessé válására és társadalmi veszélyeire tekin­tettel — alkotmányosnak ítélte. A kiemelt jogsértésekért az üzemben tartó felelőssé tételét különösen mások életének a védelme, és a közúti közlekedés rendjének mint össztársadalmi érdeknek a megóvása alkotmányosan indokolja. A jogalkotó feladata és kötelezettsége is a tömeges jogsértéssel mint új, negatív jelenséggel szembeni ha­tékony fellépés. A határozat hangsúlyozza, hogy a közlekedési jogszabályok – mint a közlekedési morál minimuma – tényleges betartatásához nélkülözhetetlenek a jogér­vényesítő szankciók, azok előre kilátásba helyezése, majd a jogsértést követő tényle­ges – kikerülhetetlen – kiszabása. Megerősítette az Ab azt a korábbi álláspontját is, miszerint a szabályok megszegése miatt kiszabott és beszedett bírság a jogbiztonsá­got nem sérti, sőt jogkövetésre ösztönözve inkább erősíti.

Ugyanakkor az Ab az üzemben tartó mögöttes helytállási kötelezettségét megálla­pító törvényi rendelkezést (az általa megnevezett használóra kiszabott, de attól be nem hajtható bírság megfizetéséért fennálló felelősségét) alkotmányellenesnek ítélte. Ebben az esetben ugyanis a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni, ami a jogbiztonság követelményével ellentétes, így az Alkotmánybíróság e rendelkezést a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.

Úgyszintén megsemmisítette az Ab az eljárás menetét szabályozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy az jelenleg nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás ga­ranciális szabályainak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az újraszabályozás során a törvényhozónak kell eldöntenie, hogy a bírságolási eljárást a közigazgatási eljárás általános követelményeinek felelteti-e meg, vagy azok hatálya alól kivett, az új jog­intézmény jellegéhez igazodó speciális, de az Alkotmány garanciális rendelkezései­nek megfelelő szabályokat alkot.

Végül a felelősség alóli mentesülés túlzott szigora, továbbá a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezetlensége miatt – hivatal­ból – jogalkotói mulasztást állapított meg, egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2009. december 31-ig tegyen eleget.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZLEKEDÉS
JOGALKOTÁS