Szili után a szlovákok is felkeresték az EP elnökét

2009.09.24. BruxInfo

Az Európai Parlament elnöke szerint egészen addig folytatni kell az erőfeszítéseket a magyar-szlovák vita elsimítására, amíg mindenki számára elfogadható megoldásra nem jutnak. Jerzy Buzek kedden Brüsszelben találkozott Pavol Paskával, a szlovák parlament elnökével.

Jerzy Buzek kedden a szlovák parlament elnökét fogadva megismételte, hogy noha az Európai Parlament szempontjából elsősorban kétoldalú ügynek tekintik a szlovák államnyelvtörvény körül kialakult vitát, ő maga kész közbenjárni Budapest és Pozsony között. Azt is nyilvánvalóvá tette ugyanakkor, hogy „jószolgálata” nem arra irányulna, hogy igazságot tegyen a nyelvtörvényről szóló vitában, hanem az, hogy párbeszédre és megállapodásra ösztönözze a feleket.


Buzek – aki kedden délután fogadta Brüsszelben Pavol Paska szlovák parlamenti elnököt – úgy vélekedett, hogy ha a Bizottság nem is találna jogi szempontból kivetnivalót a jogszabályban, egészen addig kell tárgyalni, amíg mindkét ország elégedettnek érzi magát az eredménnyel. „Ebben az esetben ez egy soha véget nem érő történet lesz” – közölte válaszul a szlovák házelnök, úgy vélve, hogy mindig lesz Magyarországon valaki, aki nem tudja elfogadni az államnyelvtörvény ügyében született különböző állásfoglalásokat. Paska ezzel együtt országa készségét fejezte ki az együttműködésre Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, akinek ajánlásait korábban hivatalosan mindkét ország kormányfője referenciaként fogadta el a további lépéseket, mindenekelőtt a törvény végrehajtását illetően.


Emlékezetes, hogy Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős uniós biztos a múlt héten a BruxInfónak adott interjúban azt mondta, hogy a Bizottság rövidesen befejezi az államnyelvtörvény jogi "átvilágítását", de eddigi vizsgálódásai azt valószínűsítik, hogy a törvény nem sért közösségi jogot. Mivel a nyelvhasználatot nem szabályozza közösségi jog, ezért a Bizottság a szlovák törvény két másik uniós jogszabállyal való összeegyeztethetőségét mérlegelte: az egyik az uniós szerződés hatodik, alapvető jogokról szóló cikke, a másik pedig a 2004-ben elfogadott diszkrimináció-ellenes irányelv. A Szili Katalin házelnök vezette magyar parlamenti küldöttség által szeptember első felében Brüsszelben a Bizottságnak átadott jogi álláspont többek között a szlovák törvénynek a diszkrimináció-ellenes irányelvvel és a koppenhágai bővítési kritériumokkal való összeegyeztethetetlensége mellett érvelt.


Eközben úgy tűnik, hogy az Európai Néppárt magyar delegációjának (és a kezdeményezést felkaroló néppárti frakcióvezetőnek) nem sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a szlovák nyelvtörvényről szóló határozati javaslat vitáját. „Sajnálatos módon a szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határontúli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát. Ennek következményeként nem kerülhet napirendre a szlovák nyelvtörvényről tervezett vita” – áll a Fidesz-delegáció által még múlt héten kiadott közleményben, amely ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a képviselők tovább folytatják az erőfeszítéseket egy parlamenti határozat elfogadása érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
KISEBBSÉGI JOGOK